A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása. II. rész

mintegy kiegészítője lehet az a terület is, ahol néhány adattal annak helyi, veszprémi lehetőségeiről is megemlékezünk. Veszprém olyan tudományos „műhelyeit" tartjuk szükségesnek itt felsorolni, ahol egyrészt azok társadalmi profilja és múltja, másrészt az ott található forrásanyag mennyisége és annak különböző területei valóban lehetőséget adnak a város történelme kutatására. E felemlítés és így a helytörténeti tudományos kutatás lehetőségeire hivatkozás során nincs szándékunk ezen intézmények részletes belső taglalása és összeállítása felépítéséről is módszeresen beszámolni, csupán anyaguk leggazdagabb veszprémi vonatkozású lelőhelyeit adjuk. Az érdeklődő kutató feltételezhető leleményessége, illetőleg rátermettsége, hogy az intézmény vezetése útján tájékozódjék a számára szükséges iratokról. Legnagyobb múltra visszatekintő két, tudományos kutatásra alkalmas intézménye Veszprémnek a római katolikus püspöki és káptalani könyv- illetőleg azok levéltára. A ma együtt kezelt püspöki és káptalani könyvtárról, annak elődjéről, már a XV. századból van adat, amikor 171 könyvvel rendelkezett.

98 A jelenleg sok tízezer darabból álló könyvtárnak különösen a régibb tudományos gyűjteménye nagyon értékes, folyóirataival, újságjaival. Nagy számban találhatók ott a veszprémi iskolák régibb értesítői is. A püspöki levéltárnak a várost érdeklő része két területet ölel fel: elsőbben a „Székesegyházi főesperesség" alcsoport és az „egyházmegye kormányzásával és a püspöki iurisdictióval" kapcsolatos területen, a második, a birtokigazgatási részben: a „birtokjogi iratok" és a „gazdasági levéltár"-nak „a veszprémi uradalom" alcsoportja tartalmaz helytörténeti anyagot. Kutatási szempontból lényegesen gazdagabb a káptalani levéltár. Itt várostörténet anyag található a ,,magánlevéltár"-i részben, az alábbi csoportoknál: 1. Veszprém oppidi urbarialia (1702-1768) 2. Veszprém metalia (1082, 1350-1771) 3. Veszprém oppidi nundinalia (1741—1742) 4. Veszprém ecclesia cum altaribus et capitulum Vespr. in genere (1009, 1082, 1152-1778) 5. Veszprém oppidum (1009, 1082, 1234-1780) 6. Veszprém lus gladii (1276-1775) 7. Veszprém decimalia (1370-1771) A „Contractus" alcsoportban: 1. Veszprém-uradalom (1812-1828), 1841) ' 2. Veszprém város (1780-1840) A „Protocolla" alcsoportnál: a III. Protocolla officii fiscalatus részben több per: a veszprémi urbárium ügyében, Veszprém birtoklása miatt a püspök és káptalan között; a káptalannak a város ellen-, a veszprémieknek a püspök és káptalani uradalmak, a Veszprémben lakó nemesek és a megyei tisztikar elleni panaszai; a veszprémieknek a káptalan ellen Jutás és a „Marha Járó föld" nevű rét miatt. Nagy múltú, tudományos kutatási lehetőséget nyújtó másik intézménye a városnak a Veszprém megyei Levéltár (volt Veszprémi Állami levéltárj, benne Veszprém város levéltára, melynek legrégibb oklevele 1224-ben kelt, valamint ugyanott a káptalani „Hiteleshelyi Levéltár". A város történetéhez gazdag anyag található az alábbi csoportoknál: 1. Feudális kori iratok (1224-1848) 2. Kapitalista korból valók (1849-1872) 3. Egyéb részterületek: a közigazgatás területi szerveire vonatkozók-, intézetek és intézmények iratanyaga; egyházi szervek iratai; családok; személyek; gyűjtemények. 4. Napjaink történelméhez található anyag a „Szocialista kor" újabb alcsoportba sorolt Veszprém városi iratokban. A Veszprém megyei Levéltár elhelyezése a vonzóan tetszetős új helyén, a volt piarista rendházban, nemcsak a jellegéhez méltó külsővel, kényelmes, zavartalan kutatási lehetőségével, de tekintélyes mennyiségű várostörténeti anyagával is hozzájárul Veszprém történetének kutatásához. A mai Bakonyi Múzeum elődje, a „Veszprémvármegyei Múzeum és Könyvtár" alapjait annak indulásakor Fraknói Vilmosnak a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőjének és Veszprém akkori püspökének, Hornig Károlynak együttes anyagi támogatása és annak nyomán megindult elég gazdag, magánosok és tudományos intézmények részéről is megnyilvánuló adományok vetették meg 1902-től, valamint a Veszprémvármegyei Múzeumegylet anyagi és erkölcsi közreműködése. A múzeum és a vele kapcsolatos könyvtárnak első vezetője, az új igazgató, Laczkó Dezső volt. 1903-tól 1906-ig már van külön könyvtáros, 1907-ben nem volt. 1909-ben Perényi József piarista tanár könyvtároskodott „társadalmi munkában". 1919-ben Lovas Elemér a könyvtáros, 1925-től Rhé Gyula kezeli a múzeum új épületében haláláig." 1950-ben megtörtént „a múzeum és könyvtár szervezeti különválasztása két intézménnyé, és a könyvtár állagát . . . leválasztották a múzeumnak ítélt állagától."

100 Attól kezdve a múzeum tudományos könyvtára a maga több ezres, nagyon értékes helytörténeti állományával megkezdhette ismét az alapításkor indult útját: a város helytörténeti kutatása segítését minden módon, amihez ma nagyhírű könyvtárán kívül Veszprémet érdeklő régészeti tárgyi anyaga is hozzájárul. Kéziratai közül igen gazdag a veszprémi céhekre vonatkozó irategyüttese. A régi múzeumi könyvtár állományának egy részével kezdte az „életét" a mai Megyei „Eötvös Károly" Könyvtár 1950-től, amikor a két intézmény teljesen különvált, ugyanis a múzeum helyiségei már nem tudtak helyet adni a még 1902-ben alakult, majd • később többféle változatban működött könyvtárnak, amely 1952-től nevét ,,megyei"-re változtatta. Később új épülete lett. 552