A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

H. Csukás Györgyi: Pula, Márkó és Vöröstó német falvak építkezése

1. ábra. Vöröstó térképe (a gazdasági épületek nincsenek feltüntetve) Abb. 1. Dorfplan Vöröstó (ohne wirtschaftliche Gebäude) <* о 2. ábra. Marko térképe Abb. 2. Dorf plan Marko ra) A népesség növekedésével a meghatározott számú telken egy-egy falura jellemző módon növelték a lakóházak számát. Márkon a 18. sz. közepétől kialakuló közös udvarokon két ház helyezkedik el egymás mögött, s bejáratuk egy irányba néz. (2., 3., 15., 18. ábra) Bakonyi János kutatásaiból tudjuk, hogy a közös udvar ,,Hausbruder"-nek nevezett lakói valóban rokon családok, testvérek voltak.

10 Vöröstón olyan telekelrendezés alakult ki, amely kiküszöböli a közös udvar használatával járó súrlódásokat: itt a két lakóház úgy épült fel egymás mögött, hogy bejáratuk — még a tájolás előnyeit, hátrányait is figyelmen kívül hagyva — az ellentétes oldalra néz, így mindegyikhez külön keskeny udvarrész tartozik. (1., 4., 23. ábra) Ezek végében az udvar teljes szélességét elfoglaló pajták egykor összefüggő láncot alkottak - hasonlóképpen, mint Márkon és Pulán. (29. ábra) Pulán az egymás mögé épített házaknak mindkét változatát megtaláljuk, de ebben a faluban sokkal több egyes udvar is van, mint Márkon és Vöröstón. (5. ábra) Az építőanyag mindhárom faluban a közelben fejtett terméskő volt, melyet legtöbbször sárba, néha habarcsba raktak. A boltozatok, kémények, oszlopok téglából készültek. A kőépítkezés már a 19. sz. elején általánossá vált vidékünkön.

1 J Az építkezés legarchaikusabb formáival Pulán találkozhattunk, noha a ma már mindössze egy példánnyal képviselt füstöskonyhás házaknak egykori általánosabb meglétére csak a behatóbb kérdezgetés, valamint a lakóházak egyes jellegzetességei utaltak. A Kis u. 43. sz. alatti népi műemlékház pilléres, harántboltíves tornácával, a tornácról nyüó, különbejáratú helyiségeivel, kereszt-mestergerendás födémével, füstöskonyhájával a magyarságnál is általánosan elterjedt típusát képviseli a füstöskonyhás házaknak. (67. ábra) Egy 1952-ben készült felmérés az azóta lebontott Szaffner-féle házat is hasonlóan füstöskonyhásnak, külön bejáratúnak mutatja.

12 (8. ábra) A Fő u. 29. számú, Szauer-féle házról is elmondták egykori tulajdonosai, hogy füstöskonyhás ház volt, nyitott tornáccal, amit a padlás erősen kormos gerendái is megerősítettek. A konyha szabadkéményessé alakításakor megszüntették a nyitott tornácot, s a tornácról nyüó pincelejáratot is áthelyezték. Valószínűleg a tornác szélességével megnőtt szobából ekkor választották le a hátsó kamrát. A szobák födémgerendáinak iránya, valamint a szabadkémé3. ábra. Márkó, a Petó'fi u. 37-39. sz. telek alaprajza Abb. 3. Grundriss des Baugrundes Petőfi u. 37-39. Márkó. 5. ábra. Pula, a Fő u. 68. sz. telek alaprajza Abb. 5. Grundriss des Baugrundes Fő u. 35. Pula. 648