A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mészáros Gyula: „Tükörből” idéztünk ördögöt. (Kisdörgicse hiedelemvilága)

hasznot ... A tejbe egy csipet sót tesznek." SZENDREY Ákos: I. m. c) ,A félrevezetéssel rokon az elzárás . . . általában a betakarás, pl. ha tejet, tojást, kovászt vagy szitát adnak ki naplemente után." BERZE NAGY János: I. m. 197. Naplement után nem szabad tejet kiadni a háztól . . ." (Drávacsehi, 1934. Szalay Antal gy.) GÖNCZI Ferenc: I. m. 615. „Napkelte s napnyugta után, valamint pénteki napon nem szeretnek tejet kölcsönözni, vagy eladni. Ha mégis eladnak, sót vesznek kezükbe s azzal a tejen keresztet vetnek." 194. GÖNCZI Ferenc: I. m. 599. „. . . A kotlóstyúk alá egy házbeli férfi kalapjában kell a tojásokat a fészekbe vinni, akkor nem romlanak el." BARNA Gábor: I. m. 124. „. . . a kotló alá a tojásokat férfi sapkájából vagy kalapjából rakták, ha sok kakast akartak." KOVÁCS Endre: I. m. 55. 425. „Kalapba kő a tyúk alá vinni a tojásokat, azé, hogy fiassak légyenek meg sok légyen közöttük a kokas." 195. BERZE NAGY János: I. m. 289. „Kétasszonynapja. Kétasszonynapja között keltetett tyúkok a jobb tojók." (Baranyahidvég, 1934. Török Lajos gy.) GÖNCZI Ferenc: I. m. 256. BERZE NAGY János: I. m. 290. 2. BARNA Gábor: I. m. 113. KOVÁCS Endre: I. m. 79. „Tojás" 5449. 196. KOVÁCS Endre: I. m. 172. „Állattenyésztés." 1367. „A kotlósokat hideg vízbe fürdettük, mikó már nem vót rájuk szükség tovább." 197. GÖNCZI Ferenc: I. m. 599. „A háziállatok megóvása s hasznosítása körül való babonás szokások." 600. „. . . Némelyek a kiscsibéket . . . rostába teszik s a rostát a gazdaasszony lába között háromszor átvetve borítja ki, hogy kujtorgók ne legyenek." (Zalatárnok) 198. BERZE NAGY János: I. m. 177. 11. „Ültetés" 14. „Krumplivetés bevégzésekor a legnagyobb fenekű asszony a legutolsó „kumpra" (bokorhely) ráveri az alsóját és mondja: „Ilyen nagy krumplik legyenek, ilyen nagy krumplik legyenek!" (Hörnyék, 1934. Bodó László gy.) SZABÓ Lajos: I. m. 29. „Kincsmondák" „Egy . . . taktaszadai vénasszony az elásott kincs földjéhez a saját fenekét verte oda ezzel a védőmondással: „Innen ezt a pénzt akkor vegyék ki majd, ha az én fenekemet újra ide fogják verni." 199. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 187. „Az égitestekhez fűződő hiedelmek." „Újhold vasárnapjának tisztelete is fennmaradt a néphitben, különböző hiedelmek, munkatilalmak fűződnek hozzá . . ." 200. BERZE NAGY János: 284. „Szent György" 8. „Szent György napján ha a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás." (Hosszúhetény, 1934. nov. Nemes János gy.) 201. Lásd: 84. sz. jegyzet. 202. DÖMÖTÖR Tekla: Magyar népszokások. Magyar Népművészet. 6. Budapest, 1972. 35. György-nap (április 24.) 36. „György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja is." 203. RÁTH-VÉGH István: Két évezred babonái. Budapest, 1955. 53. Orbán napja. 204. GÖNCZI Ferenc: I. m. d) Időjóslások 612. 205. DÖMÖTÖR Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Budapest, 1981. 167. Jóslás. 169. Eső lesz: „Ha a fecske a tó körül repül és szárnyai végével a vizet csapkodja." (Apáczai Csere János után) 206. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 167. Jóslás. Eső lesz, „ha a legyek és darázsok a lovakat igen csípik." (Apáczai Csere János után) 207. KOVÁCS Endre: I. m. 107. ,A hangyátok ha előgyünnek oszt iparkonnak, esső lesz." 208. KOVÁCS Endre: I. m. 109. „A leveli béka ha brekeg, lesz esső, mer kéri az essőt." 209. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 167. Jóslás. „Felsorolja Apáczai mindazokat az előjeleket is, amelyekből esős, száraz, szeles időre, vagy bőtermésű esztendőre jósolnak a parasztok." 210. GÖNCZI Ferenc: I. m. d) Időjóslások. 612. „Jégeső ellen harangoznak." Berze Nagy János: I. m. 14. Jégverés. 20. „Ha jégeső közeledett, harangoztak." KOVÁCS Endre: I. m. 2403. „Felhő elé mindig szokás vót harangozni." 211. KOVÁCS Endre: I. m. 158. ,Jilőjelek, álmok" Szerencse, szerencsétlenség. 1215. „. . . Hát hogy jó órába mondjam". Luby Margit: I. m. 115. Zárószó. „. . . Jó órában legyen mondva! - felkiáltással megkopogtatod alul az asztal lapját . . . Áldoztál pogány módon ..." 212. GÖNCZI Ferenc: I. m. 229. a) „. . . Aki újév napján pénzt ad ki, annak egész éven át kell kiadni." BERZE NAGY János: I. m. 11. Jeles napok, Újesztendő 275. 6. „Újév napján nem jó pénzt kiadni . . ." Luby Margit: I. m. 95. „. . . Újév napján semmit sem szabad a háztól kölcsönadni, mert akkor abban az évben mindig kiadás lesz." 213. BARNA Gábor: I. m. 87. „Nagypéntek, Nagyszombat" 214. BERZE NAGY János: I. m. 281. Nagypéntek. 9. „Nagypéntökön még másná nem füstöt a kémény, nem raktak tüzet, hogy a csótányok, iluszbogarak ne szaporodjanak." (Sellye, 1934. dec. Elm.: Göndör Ádám, Katona József gy.) 215. BARNA Gábor: I. m. 88. ,.Nagyivánban . . . nagypénteken délre szilvalevest főztek aszalt szilvából ..." 216. BÁLINT Sándor: Ünnepi kalendárium. I. Budapest, 1977. 329. „Május 1" ,,. . . A föld termékenységének istennője MAIA volt. A május hónapot róla nevezték el, és neki szentelték." Dömötör Sándor: Őrség. Budapest, 1960. Dömötör Sándor kutatásainak eredménye szerint az őrségi legények titokban vették ki és szállították a májusfát. Üveg bor náluk is szerepel a fán. (135.) BERZE NAGY János: I. m. 285. „Május 1-е" 286. 3.: ,,Május elsején a legények az éjjeli órákban kimennek az erdőre vékony szálfákért. A legnagyobbat a kocsmához viszik, ott a korcsmáros feldíszíti, felállítják s utána áldomást kapnak . . ." (Hörnyék, 1934. Bodó László gy.) DÖMÖTÖR Tekla: Naptári ünnepek - népi színjátszás. Budapest, 1979. 23. ,,. . . A májusfának alig van kapcsolata a nyár allegorizált behozatalával." 133. „. . . A májusfa állítás hazánk egész területén ismert . . ." 217. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 201. „E megszemélyesített Luca nálunk is néha büntet vagy ajándékoz." Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. 99. Luca. 100. Luca ... a baromfiak védője is, az ő napján szokták a baromfiakat megpiszkálni, hogy jól tojjanak." 218. KOVÁCS Endre: I. m. 1324. „Luca napján nem szabadott varrnyi, se kötnyi." BERZE NAGY János: I. m. 294. „Luca" 11. „Luca napján nem szabad varrni. (Nem tojnak a baromfiak . . .)" (Drávacsehi, 1934. Szalay Antal gy.) BARNA Gábor: I. m. 120. „Luca napja" 124. „Luca napján nem szabad varrni, mert bevarrják a tyúkok üllepit." 219. GÖNCZI Ferenc: Somogyi gyermek. Kaposvár, 1937. 285. „. . . Luca napján hajnalban a gyermekek kampós bottal vagy disznópörkölésnél használt bottal, de leginkább tányérbél szárral megkurkálják a tyúkokat az ólban, miközben ezeket mondják: „Tojjatok, tiktyaim, tojjatok!" BERZE NAGY János: I. m. 294. 3. BARNA Gábor: I. m. 122., 123. 220. DÖMÖTÖR Tekla: Naptári ünnepek - népi színjátszás. Budapest, 1979. 250-251. „Varázsló, szerencsekívánó mondókák." „Luca-napi kotyolásnál: „Luca, Luca kity koty ... Ha nem adnak pálinkát, leverem a gerendát." (Zalaistvánd) 636