A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mészáros Gyula: „Tükörből” idéztünk ördögöt. (Kisdörgicse hiedelemvilága)

„Az üres bölcsőt nem jó ringatni, mert akkor nem tud jól aludni a gyerek." (Hont megyei gyűjtés) GÖNCZI Ferenc: Göcsej. Kaposvár, 1914. 142. b) A gyermek nevelése. 144. „Üres bölcsőt nem szabad ringatni, mert a gyermek hasfájós lesz." BAKOS József: Mátyusföldi gyermekjátékok. 1953. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény. VII. A) Babaaltatók, ringatóversek. 1. „ ... Az üres bölcsőt nem szabad ringatni, mert a gyerek sokat fog sírni." (Bagota) KAPROS Márta: I. m. 59. jegyzet: „Hont megyei adat szerint az üres bölcsőt nem szabad ringatni, mert akkor nem tud jól aludni a gyerek." 58. GÖNCZI Ferenc: I. m. 226. A nyál. „. . . Szemveréses egyén szeme héját megnyalják." GÖNCZI Ferenc: I. m. 285. „. . . A megigézett gyermek . . . szemhéját háromszor végignyalják . . . félre köpnek." KOVÁCS Endre: I. m. 212. Kinyalás 1647. „Szemverés" „Szemverés ellen, mikó elment a látogató, akkó a kisbaba édesanyja a kisbaba mindkét szemit kinyata és leköpte a fődre." DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 146. „Az igézés (szemmel verés)" 149. „A gyermek szemét a gondos anya vagy valamely más női családtag lenyalja, és minden nyalás után köp egyet." 59. GÖNCZI Ferenc: Somogyi gyermek. Kaposvár, 1937. 69. A gyermekágyas nőt meglátogatók viselkedése. 70. „. . . A látogatónak, akármilyen rövid időre, le kell ülnie, nehogy a kicsike álmát elvigye." V. SZATHMÁRY Ibolya: I. m. 230. „Gyermekágy" 4. „A látogatók, hogy el ne vigyék a gyermek álmát, egy rövid ideig mindenkor leülnek." KOVÁCS Endre: I. m. 253. Gyermeknevelés 2213. „Minden látogatónak le muszáj űni a kisbabáná, mer másképp elviszi a kisbaba álmát." 60. GÖNCZI Ferenc: Göcsej. Kaposvár, 1914. 142. b) A gyermek nevelése. „. . . A gyermeket . . . ülés közben nem szabad átlépni, mert . . . nem nő. Ha pedig már valaki átlépte, lépje vissza, hogy hatástalanná tegye. (Csertamellék)" KAPROS Márta: I. m. 85. „. . . a kisgyermeket nem jó átlépni, mert akkor nem nő tovább. (Bernecebaráti)" MANGA János: I. m. 150. „. . . sem a csecsemőn, sem pedig a növésben lévő gyermeken nem jó keresztüllépni, mert akkor nem nő." 61. KOVÁCS Endre: I. m. 2223. „Tűzze ne játsszon a gyerek, mer az ágyba pisál." 62. GÖNCZI Ferenc: I. m. 142. b) A gyermek nevelése 143. „Ha a gyermek maga alá vizel, részére meztelen vak egérfiókát sütnek s megetetik vele." (Bánokszentgyörgy) GÖNCZI Ferenc: Somogyi gyermek. Kaposvár, 1937. 226. A gyermek ágyba vizelése. „Meztelen egeret zsírban megsütnek a gyermekkel megetetik. . ." (Háromfa) 63. GÖNCZI Ferenc: Göcsej. Kaposvár, 1914. 143. „. . . Ha a gyermek maga alá vizel, alfelét tüzes fűsöprüvel, izzó pemettel háromszor megütik, azután főzőkanállal a szomszédhoz küldik sóért. A szomszédban e küldetést elértik s a gyermek alfelét a kanállal meglaspolják." (Bánokszentgyörgy) 64. GÖNCZI Ferenc: I. m. 142. b) A gyermek nevelése 146. „. . . Ha a k^gyó a gyermek szájába bujt, ... tejet forralnak, azt sajtárba öntik s a gyermeket a gőze fölé tartják, hogy a kígyó kibújjék belőle." 65. BALASSA Iván: Karcsai mondák. Budapest, 1963. 16. monda. ,Дг egész magyar nyelvterületen előforduló mondatéma: a gyerek játszik, de még gyakrabban: együtt eszi a tejet a kígyóval." 66. BALASSA Iván: I. m. 19. monda. „. . . A Bodrogközben voltak olyan emberek, akik a keblükbe tették a kígyót és azzal hűtötték magukat." 67. Dobos vagy Dabas a Balatonfelvidék legmagasabb csúcsa. Az Agártető (513 m) aljában elterülő hatalmas erdőség, Kapolcs és Dörögd községektől délnyugati irányban. TATAY Sándor: Szülőföldem, a Bakony, Budapest, é. n. 105. „Csak kálvária." 111. „Láttuk a Bakony legnyugatibb nyúlványát. Ott végződik valahol a Dobosnál a Bakony ... Jó búvóhelye volt mondják - egykor a bakonyi betyároknak . . ." 68. BALASSA Iván: I. m. 504. 393. „. . . Olyan méreggel ment a kígyó, hogy amerre elment, hát a fákat tövestől csavarta ki." 69. BALASSA Iván: I. m. 131. „öreg Ricu bácsit tarajos kígyó verte hátba, amikor bikát vásárolni ment." VAJKAI Aurél: A Bakony néprajza. Budapest, 1959. 5. Patkányűzés, kígyó „. . . Mondják, hogy egy gyereket úgy üldözött a kígyó, hogy farkát szájába véve mint karika forgott utána." DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 108. A kígyó 109. „A tarajos kígyó, ha eléri az embert, agyonüti." 70. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 108. A kígyó. „. . . Népünk is ismerte a házikígyó fogalmát, mely a háznak és lakóinak szinte védőszelleme. Megölni nem szabad." 71. BALASSA Iván: 1. m. A 132. monda arról tájékoztat, hogy házi kígyót találtak a lebontott ház fundamentumában. 72. VAJKAI Aurél: I. m. 5. Patkányűzés, kígyó. „Minden rendes házban van kígyó." 73. KOVÁCS Endre: I. m. 266. Villámcsapás, házat érő baj, szerencsétlenség. 2341. „A házi kígyót nem jó agyonütni, mer akkó - úgy tartották - hogy akkó hamarosan meghal valaki abba a házba." 74. JANKÓ János: A balatonmelléki lakosság néprajza. VIII. Babonák. 406. „Napfogyatkozás" címszó alatt említi, hogy a sárkánykígyó a garabonciással együtt a Nap elé megy, ők okozzák a napfogyatkozást. BÁLINT Sándor: A hagyomány szolgálatában, (öszszegyújtött dolgozatok) Budapest, 1981. 7. A népi hitvilág. 29. ,Дгтког . . . égzengéssel járó nyári felhőszakadások jöttek . . . sárkány is volt bennük. A Nagyfán is volt üyen sárkánykígyó, elvitte a táltos." 75. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 166. Varászláshoz felhasznált tárgyak. „Aki este tükörbe néz, ördögöt lát álmában." 76. BAKOS József: Mátyusföldi gyermekjátékok. 1953. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény. VII. E) Szórakoztató játszadozás ... 2. Szappanbuborék-fújás „A gyerekek egy tálacskában szappanhabot csinálnak és csodálatos színezetű buborékokat küldenek szét a levegőbe. Gömböcskék szállnak szerteszét s a gyerekek mondogatják: „Gyere ki ördög Kékbe, ződbe, Piros cipőcskébe!" (Andód) 77. GÖNCZI Ferenc: Somogyi gyermek. Kaposvár, 1937. 57. A szülő nő lepénye és az újszülött köldökzsinórja. 58. ,,. . . A gyermek köldökét, mikor a gyermekről már leszárad, . . . elteszik." KOVÁCS Endre: I. m. 125. Élet. Az emberi életről. 889. „Mikó a kisbaba kődöke magátu leesett, etették. . . . Hétéves korába a kézibe adták, és ha ügyesen kibogozta a rongybu, amibe belecsavarták akkó nagy jövőt, szöröncsét jósutak neki az életbe!" KAPROS Márta: I. m. 83. „Egyesek szerint azért kell eltenni az újszülött köldökzsinórját, hogy ha három vagy hat éves korában ki tudja bontani, akkor biztosak lehetnek benne: „híres munkás lesz" (Örhalom)." KRUPA András: I. m. 192-193. „A szülés után elvágták a köldökzsinórt, szépen bekötötték egy ruhadarabba, eltették s amikor először ment iskolába, oda adták neki, hogy oldja ki, ezáltal kinyílik az esze is." MANGA János: I. m. 149. ,,. . . Többfelé a kisgyermek köldökzsinórját eltették, és amikor a csecsemő nagyra nőtt, megmutatták neki, hogy szerencsés legyen." 78. Az „Egér-egér adj vasfogat. . ." varázsversike egyik verziója. JAKAB József: Szatmármegyei babonák. Ethn. VI. 1895.11.415. „Cin, cin, cin egér: 630