A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mészáros Gyula: „Tükörből” idéztünk ördögöt. (Kisdörgicse hiedelemvilága)

GÖNCZI Ferenc: I. m. 42. A terhes nő táplálkozása. „ . . . a kettős gyümölcsöt evő terhes asszonynak kettős gyermeke születik." KAPROS Márta: I. m. 82-83. „Legáltalánosabb az a hiedelem, hogy ha az anya nem feltétlenül a terhesség alatt, már lánykorában is - összenőtt gyümölcsöt (kettős szilvát, kettős gyümölcsöt) evett, azért születtek ikrei." (Csesztve, Hugyag, Ipolyfödémes, Litke, Ludányhalászi, Örhalom). 26. KRUPA András: I. m. 192. „ . . . Ha (az állapotos asszony) azt akarja, hogy gyereke szép hosszú hajjal szülessék, azt ajánlották neki az öregasszonyok: „Menj, lopj hajas kukoricát." GÖNCZI Ferenc: I. m. 42. A terhes nő táplálkozása. 43. „A terhes nő . . . kukoricacsövet azért lop, hogy születendő gyermeke, különösen ha leányt vár, nagyhajú legyen." KAPROS Márta: I. m. 81. „. . . A hosszú haj előidézésére az állapotos asszony kukoricát lopott." 27. MANGA János: Palócföld. Budapest, 1979. 148. ,, . . . A másállapotos asszonynak . . . senkit, semmit sem volt szabad megbámulnia, mert a gyermeke olyan lesz, mint akit vagy amit megbámult." KRUPA András: I. m. 191. Terhesség, szülés, gyerekágyas asszony, csecsemő, keresztelő. 192. old.: ,,Az állapotos asszonyt különösen az első félidőig védik. Amíg a magzat nem mozdul meg, a félidőig nem szabad, hogy rácsodálkozzon valakire, mert az jelt hagy a gyereken ... Ha az arcára gyümölcs hull, akkor is jel marad rajta . . ." 28. Betegség babonás gyógyításának kapcsolata leölt baromfival: GÖNCZI Ferenc: Göcsej. Kaposvár, 1914. 304. Nyavalyatörés: „ . . . A leölt tyúknak vérét a vergődő beteg mellére folyatják, s ettől „mingyár észre gyün". (Kisdörgicsei gyermekfenyítésben szerepel: „Vigyázz mer mingyá eszrehozlak!") 29. KOVÁCS Endre: I. m. 654. Anyajegy. 663. ,, . . . Itt egy esetbe begyulladt a ház, és az asszony idekapott az arcáhó: - Jaj Istenem ... és ijen stráfok lettek a gyerek arcán ..." 30. „LÉNZÖ - ingujjnak a kézfejnél lévő szegélye" (Balaton mell. Horváth Zsigmond 1899. Vas m. Kemenesalja. Magyar Tájszótár I. Budapest, 1893-96.) KAPROS Márta: I. m. 82. „A rendellenességekkel kapcsolatban a rácsodálkozást emlegetik. Ha valami szokatlant látott ... az állapotos asszony . . . gyorsan kapja el róla a szemét, vagy a neveletlen ujját dugja be szoknya korcába. (Litke)". 31. KOVÁCS Endre: I. m. 654. Anyajegy. 661. „Megkívántam a fődiepret, éppen akkó meg a halántékomhó nyútam . . . Amikó a világra gyütt a kislányom, akkó egy valódi fődieper vót a halántékán ..." 32. KOVÁCS Endre: I. m. 253. Gyermeknevelés. Terhes anya. 2164. ,Amit az állapotos megkíván, azt meg köll neki adni." MANGA János: I. m. 148. ,, . . . Bárhol járt a terhes asszony, ha az asztalon étel volt, azzal megkínálták . . ." V. Szathmáry Ibolya: Szokások és hiedelmek a szerelmi élettől a keresztelőig a berettyóújfalusi néphagyományban. Klny. a Bihari Múzeum Évkönyvéből. Berettyóújfalu, 1980. 224. ,, . . . a terhes nőre vonatkozó hiedelmek . . ." 226. „На a terhes asszony megkíván valamit, adni kell neki, nehogy meghaljon a gyereke." 33. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 101. „A magyar nyelvterület jelentős részén ismerik viszont a kísérteties ÜSZÖGÖS gyermeket. Az üszögös gyermek koraszülött méhmagzat . . ." 34. GÖNCZI Ferenc: I. m. 316. „ . . . még a falra is föl tud futni ... Ha agyon nem ütik, visszafut az anyába s megöli ..." 35. GÖNCZI Ferenc: I. m. 318. „A váltott gyermekre vonatkozó hiedelmek Göcsejben és Hetesben általánosak. A váltott gyermektől különösen a fiatal anyák féltek. A kicserélés, kiváltás főleg a születés után való napokban történik, amidőn az újszülött még nincs megkeresztelve ..." GÖNCZI Ferenc: Somogyi gyermek. Kaposvár, 1937. 73. b) A foggal született gyermek és a váltott gyermek. 74. „A váltott gyermeket a . . . szépasszony cseréli ki . . ." KAPROS Márta: I. m. 85. ,A váltott gyermek kifejezést minden községben ismerik ... Az olyan angolkóros gyerekre mondták azt, hogy váltott." BARNA Gábor: Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. Budapest, 1979. Barna ' Gábor megfigyelése szerint a váltott gyerek ,, . . . nem általánosan ismert alakja a hiedelemnek . . . csak katolikus településeken . . ." „A gyerek kicserélését táltosnak, . . . boszorkánynak, más ártó szellemnek tulajdonítják . . ."Az evangélikus Kisdörgicsén ugyanakkor még a század első felében is általános, élő hiedelem volt. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 105. „Váltott gyermek" Az ország egészében ismert az a képzet, hogy a magával tehetetlen kisgyermeket elcserélhetik, „elváltják" a rosszak: boszorkányok, szépasszonyok vagy más gonosz lények". 36. DÖMÖTÖR Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Budapest, 1981. 174. ,Д varázserejű szó" „ . . . A szómágia egyik ismert formája az óvónevek vagyis tabunevek használata. Az újszülöttet, aki megkeresztelése előtt a gonosz rontásának különösen ki volt téve, csúnyácskának, pogánynak nevezték, vagy más, értéktelenségre utaló névvel illették, hogy ilyen módon félrevezessék az ártó hatalmakat." DÖMÖTÖR Tekla: Magyar népszokások. Magyar Népművészet 6. 1972. 49. „Születés, keresztelő, befogadó rítusok." 51. „ . . . Amíg a keresztelő nem történt meg, Csúnyácskának nevezték, . . . hogy a rosszakat félrevezessék." ,A beteges gyermekről azt tartották, hogy váltott gyermek, a gonoszok kicserélték." 37. KRUPA András: I. m. 193. „ ... A táj szlovák lakosainál általános hiedelem volt, hogy amíg nem keresztelik meg a gyereket, tilos volt eloltani a lámpát, . . . nehogy elvigyék az ördögök, a rossz szellem, vagy a boszorkány . . ." KRUPA András: Hiedelmek-varázslatok-boszorkányok. Békéscsaba, 1974. 91. „ ... A boszorkák, a rossz szellemek a néphit szerint néha valóban megvalósították gonosz tettüket. Kicserélték az egészséges csecsemőt saját nyomorék, csúnya gyerekükkel." Kovács Endre: I. m. 255. „Újszülött kisgyerek." 2188. „Az anyának körösztülőig nem szabad magára hanni a gyerekit, nehogy êcseréjjék a boszorkányok." 38. KRUPA András: Az emberrel kapcsolatos szlovák népi hiedelmek Békéscsabán, Tótkomlóson és Csanádalbertin. Ortutay Gy.: Népi kultúra, népi társadalom. A MTA Népr. Kut. Csop. Évk. VII., 1973. Budapest. 91. „ . . . A tótkomlósi Vargáné nagy kezet látott, amely minden bizonnyal a gyereket akarta elrabolni." 39. V. SZATHMÁRY Ibolya: I. m. 230. „Gyermekágy." 231. 10. „A gyermekágyas asszony házában régen mécses égett egész éjszaka. Most sem oltják el a lámpát, nehogy bemenjen a boszorkány." 40. Göcsejben ismert a póruljárt lidérc, lucftr, ludvérc ilyen átkozódása: „Köszönheted, hogy nagyobb ördög vuótá, mind én, különben, ha ezer lölköd lett vuóna is, sziélleszaggattalak vuóna!" GÖNCZI Ferenc: Göcsej. Kaposvár, 1914. 169. e) Lidérc (Luczfir, Ludvircz)" 170. GÖNCZI Ferenc: Somogyi gyermek. Kaposvár, 1937. 66. A gyermekágy. 67. „ ... a szoba kilincsét lekötik a férj gatyamadzagjával . . ." 68. „A férjnek gatyamadzagját az ajtósarokra csavarják, . . . hogy a boszorkány be ne juthasson a gyermekágyashoz." (Osztopán, Döröcske) 41. GÖNCZI Ferenc: Göcsej. Kaposvár, 1914. 142. b) „A gyermek nevelése" 143. „Ha a betegségből fölkelt anya először nem a templomba megy, hanem másho628