A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mészáros Gyula: „Tükörből” idéztünk ördögöt. (Kisdörgicse hiedelemvilága)

„Elgyütt a Karácsony Borzas szakállával Uzött-füzött bocskorával Tarisznyaszijjával!"

2 2 5 Csak ennél az egy családnál őrződött meg a faluban ez a karácsonyi rigmus. Hogy honnét, mikor került hozzájuk, 1958-ban sajnos már kideríteni nem állt módomban. (Kiss Béla eltűnt a második világháborúban, szülei pedig elhaltak már ekkor.) A karácsonyi abroszt - babonás célokra - külön őrizték régen Kisdörgicsén. A vadászt karácsonykor megfenyegető nyúl hiedelme Ez az országosan elterjedt hiedelem az ünnepnapi munkatilalom megszegésével kapcsolatban keletkezett: tilos karácsonykor, éjféli mise alatt vadászni.

226 A kisdörgicsei változat szerint ez a tilalom nem ünnepnapi vadászatra vonatkozott, hanem csupán a keresztúton történő nyúlvadászatot tiltotta: „Egy vadásznak volt egy fia és az kérte az apját, hogy hadd menjen el vadászni. Adja neki a puskát, most ő is hoz egy nyulat. Azt mondja neki az apja: „Ha a liniakereszteződésnél látsz nyulat, rá ne lőjj!" Hát elment a fia. Mikor odaér, csakugyan a liniánál lát ám egy nyulat, de arra nem lőtt rá. Elment beljebb az erdőbe és rákiált a nyúlra: „Megállj, te!" Erre a nyúl fölállt kétlábra, megfenyegette a vadászt és azt mondta neki: „Rám ne merj lüni!" A vadász úgy megijedt, hogy eldobta a puskát és hazáig szaladt." (Németh Sándorné Czukor Ilona, levélbeli közlés, 1958. III. 8.) Az Óév (Szilveszter) Óév napján Kisdörgicsén szokásban volt babonás cselekményekkel a férjhezmenő lányok életének hiedelemvilágában találkoztunk. Az alábbi szilveszteri hiedelem már halálesettel kapcsolatos: „Szilveszterkor annyi pogácsát kell gyúrni, ahányan vannak a családban. Minden pogácsába bele kell böködni a nevet és egy tollat. Amelyiknek a tolla elég, az nem éri meg a jövő Szilvesztert." (Steixnerné Vörös Margit, 1958. III. 7. Levélbeli közlés). Ez a halált jósló pogácsasütés hazánk más vidékén Luca napjára esik.

227 Halál A halál előjelével, halálesettel, a halottól való felessel kapcsolatos hiedelmekben bővelkedik Kisdörgicse: „Kukukkmadár hány évig élek?" Szinte minden egyes erdei kakukk-kiáltás után elhangzott ez a félénk kérdés a dörgicsei nép ajkán. Egy alkalommal az alsódörgicsei uradalmi intéző: Zwikker „tekintetes úr" a kisdörgicsei határba nyúló uradalmi erdőt járta, puskával a vállán. Egyszer csak megszólal a feje fölött a lombos erdők „jövendőmondója", a kakukk. Dörgicsei szokás szerint, az intéző odakiáltott a madárnak: „Kukukkmadár hány évig élek?"

228 „Amíg a fene meg nem ész!" —jött a fáról a válasz, emberi hangon. Az intézőnek földbe gyökeredzett a lába a rémülettől. „No így még sohase jártam" — újságolta másnap a faluban. Talán holta napjáig sem tudta meg, hogy a felsődörgicsei, tréfás kedvű Tóth Károly volt a huncut jósmadár. (Mészáros Lászlóné után dr. Mészáros Gyula, 1958.11.20.) A tükör babonás szerepe a halálesetekkel kapcsolatban „Törött tükröt nem jó a házban tartani, mert szerencsétlenségét, halált hoz a házhoz." (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin, 1958. II. 20.) „Ha leejti a legény a tükröt, nem nősül meg és hamarosan meghal." (Pálffy Károly közlése, leírta Pálffy Edit ált. isk. tanuló) „Amikor valaki meghal a háznál, a tükröt mingyá lé köll takarnyi."

229 (özv. Bencze Gyuláné, 1958. II. 21.) „Amikor halott van, a tükröt lé szoktyák takarnyi feketével, mer nem jó belenéznyi olyankor." (Szűcs Lászlóné Bencze Ilona, 1958. 11.21.) A halál más előjelei Amikor egy csillag leszalad az égen, meghal valaki. (Általános hiedelem) „Mikor a nagyapám meghaat, a bagoly ott hujjogatott a kerbe." (Szűcs Lászlóné Bencze Ilona, 1958. II. 21.) „Hujikkol a halálmadár, meghal valaki!"

230 (Sokhegyi Károly, 1958. II. 24.) „Amikor a házban valamilyen bútor vagy más holmi magáiul elmozdul, leesik, vagy földül, méghal valaki a családba." (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin, 1958. II. 20.) „Ha valakinél a vakond föltúrja a ház elejét, akkor abba a házba meghal valaki." (Steixnerné Vörös Margit, 1958. III. 7. Levélbeli közlés) „Ha valaki bemegy egy házba, aztán besülyed a sarka, abban az évben meghal." (Steixnerné Vörös Margit, 1958. III. 7. Levélbeli közlés)

231 „Ha elválik a kenyér a héjátul, meghal valaki.

232 (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) „Dióval álmodni halált jelent. (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) „Aki tavasszal sárga pillét lát először, még abban az évben méghal." (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) „Ahol egész nap tutol a kutya, ott meghal valaki."

232 (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) „Tizenhármán nem jó egy asztalnál ülni, mert akkor egy közülök rövidesen meghal." (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) Halálra ijeszt és „A mencshelyi temetőnél egyszer lovakat őrzött egy ember a gyepű mellett. Késő este ment két legény és beszélgettek: „Mit csinálhatnak ilyenkor a halottak?" Az öreg meg a gyepű mögül ijesztő hangon megszólal: „Ki aluszik, ki pipál, ki a sír szélén áldogál." A legények megijedtek, hazáig futottak és holtan estek be az ajtón." (Németh Sándorné Czupor Ilona; írásbani közlés, 1958. III. 8.) Lehúzta a halott! Még ma is hallani elvétve az alábbi „történetet": „Egyszer kocsmai iszogatás közben égy legény avval 624