A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Veress D. Csaba: Harcok a balatoni védelmi vonalban (1944. december–1945. március)

nokság Pécselyre, az 1. szakasz Balatonfüredre, a 2. szakasz Udvariba, a 3. szakasz pedig Akaiiba települt.

13 December 10—11-én a nyilas Honvédelmi Minisztérium és Hadseregfőparancsnokság utasítására a 9. magyar tábori póthadosztályt (pk.: Fónagy János vezérkari ezredes) a 3. magyar hadsereg alárendeltségébe utalták (a hadsereg törzs december 8-án Balatonalmádiból Nagyigmándra települt.) A terv az volt, hogy a tábori póthadosztály egyetlen magasabbegységével, a 6. gyalogezreddel és az alárendeltségébe utalt 1. magyar folyamdandárral átveszi a balatoni védőállásokat Keszthely (kizárva) és Balatonfűzfő (kizárva) között a 25. magyar gyalogoshadosztálytól. A póthadosztály törzse Nagyvázsonyba települt (honnét a 3. magyar hadsereg kiképzőtábora Zircre távozott.) A terv az volt, hogy a Tapolca—Tótvázsony gyülekezőhelyekre irányított törzspótszázadok legénységéből felállítják és a póthadosztálynak alárendelik a 91., 92. és 93. gyalogezredeket. Parancs volt arra vonatkozólag, hogy az ezredek zászlóaljait egyazon területről állítsák össze. December 18-án a 3. hadsereg parancsnoksága a póthadosztályt rendes sorhadosztállyá minősítette át. December 19-re Díszeiben megszervezték a 91. és 92. gyalogezredeket. Mivel ezred- és zászlóaljparancsnokok nem voltak, helyükbe századosokat áUitottak. Emberanyag még lett volna, fegyver és felszerelés viszont nem volt.

1 December 25-én a — Sió menti harcokban szinte teljesen megsemmisült, majd Várpalota védelmi körzetbe visszavont — 20. magyar gyalogoshadosztály roncsait az 1. német páncéloshadosztály átadta a II. magyar hadtestnek. A hadosztály - a 13., 14. és 23. gyalogezredek törzsein kívül — két harccsoportból állt: Fraknóy százados csoportjából (a 20. légvédelmi gépágyúsütegből, a 152/1. utászszázadból és 3 db nehéz páncéltörő ágyúból), valamint a 20. lovasszázadból, amely egy aknavető- és egy páncéltörő ágyús szakasszal (2 db aknavető és 2 db 75 mm-es löveg) volt megerősítve. December 25-én a 20. magyar gyalogoshadosztály parancsnoksága Urkútra települt, s a megszüntetett 9. gyalogoshadosztálytól átvette a 91.., 92. és 93. gyalogezredeket (összesen 9 zászlóalj, kb. 250 tiszt, 4500 főnyi legénység, 100 golyószóró, 20 géppuska, 6 nehézpuska.) Megváltoztatva a hadrendi számokat, újra felállították a 13. gyalogezredet (a 91. gyalogezredből), a 14. gyalogezredet (a 92. gyalogezredből) és a 23. gyalogezredet (a 93. gyalogezredből.) December 27-én módosítottak az eddigi terveken. A 25. magyar gyalogoshadosztályt nem vezényelték el a móri reteszállásba, sőt a 14. és 23. gyalogezredeket (a volt 92. és 93. gyalogezredeket) is a 25. gyalogoshadosztálynak rendelték alá. December 28-án a csapatok nélkül maradt 9. gyalogoshadosztály törzsét Tapolcára irányították (itt maradt 1945. január 12-ig.) Ugyanezen a napon tömörítették a 25. magyar gyalogoshadosztály védelmi rendszerét. A hadosztály a Balatonfűzfő és Zánka К 1,5 km közti vonalra vonta össze erőit. A hadosztály ÉK-i szárnyának — valamint a III. német páncéloshadtesttel való csatlakozás — biztosítására december 28—29-én a hajmáskéri kiképzőtáborból a balatonakarattyai védőállásokba szállították az 1. SS magyar rohamezred (pk.: Ney Károly SS-őrnagy) egyik rohamvadász-zászlóalját (pk.: Dömötör Gyula SS-főhadnagy.) Miután az 1. gyalogezred I. és II. zászlóaljait decern ber 18—19-én Székesfehérvár védelmére vezényelték (és a két zászlóalj ezekben a napokban Mórnál harcolt), a Balatonfűzfő és Csopak közti partvonalat a — „Balaton" őrzászlóaljjal és 5/1. őrszázaddal megerősített — 25. gyalogezred három zászlóalja szállta meg. A Csopak- Udvari —Tihany védelmi körzetben a 26. gyalogezred három zászlóalja összpontosult. Mivel a II. magyar hadtest parancsnoksága egy újabb szovjet áttörésre számított Szántód—Tihany között, az újonnan kapott 14. és 23. gyalogezredeket Zánka— Udvari és Nagyvázsony körzetében vonta össze, készenlétben egy ellenlökésre, ha a szovjet csapatok netán Veszprém irányába törnének előre Tihany körzetéből.

15 Közben tovább folytatódott a csapatok feltöltése a beérkező pótszázadokkal. December 26án hajnalban Tapolcára érkezett Győrből a 16/4. és 16/5. törzspótszázadokat 27-re Tótvázsonyba vezényelték a „Stadler" gyűjtőcsoporthoz. A 16/5. törzspótszázadot a Hidegkúton gyülekező 23/111. zászlóaljnak (pk.: Potyondi szdos.), a 16/4. törzspótszázadot pedig a 23/IV. zászlóaljnak (pk.: Szegedi szdos.) rendelték alá. December 30-án a 23/IV. zászlóaljat a szentkirályszabadjai repülőtérre vezényelték, s itt szétosztották: zömét Mórra vezényelték az 1. gyalogezred feltöltésére, 37 embert pedig a Literen állomásozó 25/1. zászlóaljhoz (pk.: Borsich őrgy.) irányították. December 30-án a balatoni állásokban védő 25. magyar gyalogoshadosztály változatlanul 9 magyar és 1 német zászlóaljból állt, 3700 főnyi harcolólétszámmal, és 8 db nehéz páncéltörő ágyúval. Beérkezett a hadosztály tüzérsége is: a 2., 26., 37. tábori tarackos tüzér- és 2. közepes aknavető osztály, valamint a 26/4. közepes tarackos üteg, összesen nyolc könnyű- és egy nehéz ágyús üteggel. Befejezte felvonulását a védőállásba a II. magyar hadtest közvetlen tüzérsége is: a 73., 84. tábori tarackos-, a 6. tábori pót tüzér- és 153. sorozatvető tüzérosztály és a II/2. közepes gépvontatású tüzérosztály.

1 6 December 28-án a védőállás Zánka K. és Keszthely K. közti szakaszát a 20. magyar gyalogoshadosztály vette át (pk.: Tömöry Jenő vörgy., Tapolca.) A hadosztály főerejét a (91. gyalogezredből átszámozott) 13. gyalogezred 3 zászlóalja képezte. A hadosztálynak rendelték alá a Kővágóörsön visszamaradt l/Hí. zászlóaljat és a Révfülöpön működő műszaki tiszti tanfolyamot (pk.: Szathmáry-Király Frigyes aies.) A hadosztálynak volt alárendelve az 57. utászzászlóalj (Révfülöp, Balatonederics), valamint az Ujdörögdpusztán a hadosztály 20. kiképzőzászlóalja (pk.: Fekete Pál szdos.) December 30-án a hadosztály 3 zászlóaljból állt (400-400 fővel), s alárendeltségében volt a 25. magyar gyalogoshadosztály 2 568