A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása. II. rész

rémvármegye múltjából. 3. Kiadja a Veszprémvármegyei Történeti, Régészeti és Néprajzi Társulat. =VH 1934. V. 27. 3. Egy vidék életében a helytörténeti kutatást irányító tudományos intézmények hiányában, az ott létesült múzeum volt hivatva mint a táj „tudományos góca", azt irányítani. Ha a szerencsés véletlenek úgy találkoztak, mint Veszprém életében, ahol az ottani piarista gimnázium tanárai is, de főként az akkor már országos hírű geológus kutató, Laczkó Dezső személyével olyan irányító akadt, aki nemcsak a teljes szakszerűséget biztosította, de akinek lelkesedése is megvolt a nemes ügyhöz, hogy a múzeum talpraállításával egyidó'ben a tudományos kutatást is elindíthatta, amit példaadással elsó'ként ó' művelt igen magas szinten. Laczkó Dezső' nem Veszprém szülötte volt, de mint rendjének szabálya szerint odahelyezett piarista tanár, szívvel-lélekkel dolgozott új állomáshelye kultúrájáért, az ott született helybelieket is megeló'ző Veszprém szeretetével. Az a több mint négy évtized - 1888-ban került a városba és ott működött 1932-ig, haláláig — amit ott töltött, a város történetének egy különös szakasza lehetne, „Laczkó-korszak" néven. Talán soha senkinek, tudása és magas műveltsége következtében, akkora népszerűsége és tekintélye nem volt Veszprémben, mint neki. Neve, a legegyszerűbb emberek, a munkások körében is fogalom volt, akik a vasárnap délelőttöt igen gyakran ott töltötték az általuk megbecsült veszprémi múzeumban, körükben a sorsuk, helyzetük után emberi módon érdeklődő Laczkó Dezső társaságában. Ha valaki valamiféle régiséget a városban talált, szinte szállóigeként csendült fel: majd elvisszük Laczkó tanár úrhoz! - És vitte is mindenki örömmel, megbecsülve „tudományát"! - De, kért ő is, ha másként nem ment, hát „megszerezte", mert „kellett" a múzeumba! - És lett múzeum Veszprémben! Nemcsak a Miháldy-félc gyűjtemény és Fraknói értékes segítségével, de elsősorban Laczkó Dezső eszményi törekvéséből. A maga korában tudományos társadalmi megbecsülést is kapott, a legnagyobbat talán 1900-ban, amikor a bécsi geológiai társulat levelező tagjává választotta, kutatásainak elismeréséül. Az általa létesített „Veszprémvármegyei Múzeum és Könyvtár" új épülete elé került nemesen egyszerű szobra, Borsos Miklós alkotása, tudományos munkájának legszebb elismerése, örök és maradandó emlékeként egy szerény, de a tudományt egy város művelődéstörténetének minél magasabbra emelése érdekében sok fáradozással művelt piarista tanárnak. Kevés veszprémi alkotó neve forrott úgy össze a város újkori történetével mint Laczkó Dezsőé. Ha majd valaki egyszer vállalkozik arra, hogy Veszprém történetéből annak rendezett tanácsú várossá alakulásától, 1875-től az első világháborúig terjedő négy évtized eseményeiből egységes, igaz történelmi tablót formáljon, annak egyik megbecsült alakja az elsők között is Laczkó Dezső lehet. A „Dunántúli Szemle" veszprémi helytörténeti vonatkozású cikkei: 1940-ben Brodszky Ferenc: A veszprémi Harmónia 77-84. Gutheil Jenő: Mátyás korának veszprémi emlékei 119-134. Herkely Károly:A Veszprémvármegyei Múzeum néprajzi gyűjteménye I. Brodszky Ferenc: A Veszprémvármegyei Zenetársaság 1823-1833.

1. 32-42 122-136. 204-221. 144-145. 164-176 356-373. 106 397-416 107 1941-ben Brodszky Ferenc: A Veszprémvármegyei Zenetársaság 1823-1833.11. Herkely Károly: A Veszprémvármegyei Múzeum néprajzi gyűjteménye. II. 1942-ben Szilágyi János: Ókori bélyeges téglák a Veszprémvármegyei Múzeumban Dömötör Sándor: Dr. Pákay Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján (1531-1696). Könyvismertetés 159-160. 82. (1.) Lukcsics Pál-Pfeiffer János: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Veszprém, 1933. (2.) Pehm József: Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. (4.) Horváth Konstantin: Az „Egyházi értekezések és tudósítások" (az első magyar kat. teol. folyóirat) története 1820-1824. Veszprém, 1937. (7.) Meszlényi Antal: Gróf Zichy Domokos veszprémi püspök (1842-1849) egyházlátogatásai 18451846-ban. Veszprém, 1941. (8.) Eberhardt Béla: A veszprémegyházmegye papságának könyvkultúrája és könyvállománya a XIX. század elején. Veszprém, 1942. (11.) Hermann Egyed: Kurbély György veszprémi püspök (1755-1821). Veszprém, 1947. (13.) Petrák Mihály: Acsády Ádám veszprémi püspöksége (1725-1744). Veszprém, 1949. =KN 1957. IV. 28.4. =KN 1957. VII. 21.4. PÁLDY Róbert: A tudományos munka kialakítása a Veszprém Megyei Könyvtárban. = MKsz 1958. 289292. LIPTÁK-ZÁKONYI: Veszprém megye a szabadságküzdelmekben. Veszprém, 1957. 1. Kiadja a Veszprém megyei osztálya. =KN 1957. VII. 21. 4. =KN 1958. VIII. 10.4. =KN 1958.1.21. 2. =KN 1958. IV. 10. 2. =KN 1958. IV. 27. 1. =KN 1958. V. 11.4. =KN 1958. VI. 22. 4. =KN 1958. VI. 29. 4. =KN 1958. VIII. 10.4. =MKsz 1958. 291. Napló. 1962. XII. 22. 2., 1963.

1. 5. 2. FEJ ÉRPATAK Y László: A veszprémi káptalan könyvtára a XV. század első felében. = MKsz 1885. 136 — 151. A Veszprém Megyei Könyvtár Évkönyve. 1961. 9-10. Ibidem 23-24. Ibidem 24. HUNGLER József: Amivel Veszprém történetírói még adósak. =KN 1957. III. 31., IV. 2., 3., 4. GUTHEIL Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém, 1977. Veszprém megyei Levéltár kiadványai 1. Veszprémi regeszták (1301-1387). Összeállította Kumorovitz L. Bernát. Akadémiai Kiadó. Bp. 1953. Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 2. GUTHEIL Jenő: Mátyás korának veszprémi emlékei. Veszprém, 1940. Kiadja a Veszprémvármegyei Múzeum. Publicationes Veszprémienses. Veszprémvármegyei füzetek. Szerkeszti: Dr. Nagy László. 4. Békefi 28. OL Acta radicalia. Fase. 4. Nr. 34. 83. 84. 85. 86 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. Veszprémi Könyvek tanács népművelési 561