A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása. II. rész
kinek a személyéhez köthetjük, az Árpád-kor első századából? A veszprémi régi oklevelek háborús pusztulására egyik legjellemzőbb bizonyíték, a XVII. századi Veszprémhez kapcsolódó történetirodalmi emlék, az 1596-tól 1601-ig veszprémi püspök, Monoszlóy Andrásnak 1601. december 19-én, halálakor, Peck Lipót kamarai perceptor és Kerekes János registrator által készített leltár egyik részlete, amely szerint többek között találtak egy tokban kilenc darab oklevelet a veszprémi püspökség legértékesebb „privilégiumaiból", egy másikban hasonlóan tizenegy darabot, továbbá egy arany kelyhet, „a veszprémi egyház régi kincseiből" és a veszprémi egyház „egy régi misekönyvét". 107 E kérdés érdekességéhez kívánkozik, hogy a történelem szerint az 1596-ban, elődjének, Forgách Ferencnek 1596. július 19-én a nyitrai püspökségre távozása után 10 Monoszlóy Andrásnak veszprémi püspökké kinevezése csak névleges lehetett, mert már 1593-ban elfoglalta a török Veszprémet másodszor is, igaz, 1598-ban visszavették, de a harcok állandóan tartottak a város körül, a püspök oda nem igen mehetett. így felvetődik, hogyan kerülhettek Monoszlóy birtokába a veszprémi püspökség nagyon értékes privilegiális oklevelei? Valószínű, még a török megszállás előtti időben Veszprémből Sopronba és egyéb helyekre „elmenekített" kincsekből. Monoszlóy magas képzettsége és tudomány pártolása is mellette szól, mert az idézett leltár szerint több száz könyv és kézirat maradt utána. A Veszprém megyei Levéltár is tud hasonló iratpusztulásról, amikor fondjegyzékében olvasható, hogy a Wesselényi-féle összeesküvéssel kapcsolatos, Veszprém várost érdeklő iratanyagot századunk elején, Bibó Károly alispán regnálásával „selejtezés során" megsemmisítették. 1 ° 9 Folytathatjuk a veszprémi történelmi értékű iratpusztításokat a Rákóczi-kor anyagával. Thaly Kálmán 1867-ben, az egykori Veszprém megyei levéltárban Rákóczi emlékeket keresve, döbbenten tapasztalta, hogy „bár Veszprém megyének a Rákóczi-kor előtti és utáni jegyzőkönyvei mind megvannak, sőt bekötve jó rendben vannak meg: éppen csak az 1703-tól 1713-ig terjedő kötete hiányzik."" 110 A keresett iratok hiányában csalódottan állapítja meg: „Látszik, hogy szántszándékosan emésztették el, Rákóczi gyújtó neve és kora elleni bosszúból, gyűlöletből." A viszont megmentett veszprémi oklevelek regényének egy részlete a nagy mecénás, Kiss Pál prépost esete, aki 1778-ban visszaszerzi a szepesi káptalantól az odakerült veszprémi káptalani levéltári okmányokat. Annak igazolására, hogy a veszprémi káptalan mint hiteles hely, védte is iratait, idézzük tiltakozó levelét 1787-ből, amikor a Hétszemélyes Táblához írt, II. József intézkedése miatt, aki elrendelte a szerzetesrendek eltörlése után, hogy a káptalani és szerzetesi hiteleshelyek levéltárai országos vagy egyetemes archívum neve alatt Budán, az egykori ferences templomban helyeztessenek el. A veszprémi káptalan elég bátor hangon utasítja vissza az intézkedést és kijelenti, hogy „az országgyűlés beleegyezése nélkül hiteles helyének iratait kezéből ki nem bocsátja". Később is van adatunk arra, hogy a veszprémi káptalan gondos féltéssel vigyázott levéltárára, sőt az idegenbe került iratait is visszakövetelte. 1827-ben Szepesváralja levéltárából kerültek vissza okmányai „reklamációja ... és ugyanakkor hozott törvénycikk alapján". 11 Emlékezzünk meg a címben adott „fehér folt" nevében a helyi helytörténeti kutatást gátló olyan jelenségről is, mint a veszprémi régi helyi újságoknak a hiánya, vagy a szükséges, jól hasznosítható helyi kiadványoknak hasonlóan meg nem léte a forráskutatás „helyi adottságai "-ban. Veszprémnek 15 régi újságja közül teljes évfolyama^ csak négynek volt található az idézett helyeken. Ujabban mikrofilm útján több is elérhető. Ugyanide kívánkozik negatív gondolatnak, hogy a régibb helyi újságokban rendszeresen hetenként közölt, ma sokszor adat dokumentumként is használható „anyakönyvi" rovat — születés, házasság, halálozás csoportosításban: nevek, foglalkozás és életkor megjelöléssel — a legújabb kor helyi újságjaiból lassan-lassan kimaradt, úgy látszik a kihagyónak ez már felesleges, pedig a szombathelyi újságok ma is közlik ezen anyakönyvi adatokat. 13. VESZPRÉM AZ IDEGENNYELVŰ KÜLFÖLDI SZERZŐKNÉL Annak igazolására is, amit a bevezetőben említettünk Veszprém történelmi jelentőségéről, idézzünk, néhány külföldön megjelent munkát, amikben hol rövidebb, néha csak egy-egy adattal, hol hosszabb terjedelmű szövegezéssel, de megemlékeztek Veszprémről, főként a XVII. században, az európai török háborúk idején jutott szerepéről, el-, illetőleg visszafoglalásairól (1552, 1566, 1593, 1598). A külföldi szerzők már a XVI. századtól kezdődően, de főként a XVII. század nagy világháborújában, az európai Habsburg—török harcokban Magyarországnak Bécs és Konstantinápoly érdekkörébe ékelődése miatt is nem feledkeztek meg a veszprémiek, ,,a veszprémi huszárok" fegyvertényeiről sem, összekötve e megemlékezéseket néha egy kevés vár, illetőleg városismertetéssel. A veszprémi kapcsolatot megörökítő külföldi szerzők között talán a legérdekesebb, Európának Magyarországtól legtávolabbi része, Barcelonában nyomtatott, 1688-ból Simpliciano Bizozeri tollából maradt spanyol nyelvű Veszprém történelmi összefoglalás „a restaurált Ungria múltjáról" - „Ungria restavrada compendiosa noticia . . ."A német nyelvű mun557
