A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása. II. rész

ténelmi hitele, de társadalmi értéke is jelentős a XX. század eleji veszprémi helytörténeti irodalomban. Mintegy összekötő, a továbbiakban felvázolandó új kezdeményezés, valamint az előzmények között, Veszprémért, annak kultúrájáért értékes munkát végzett Dornyay Bélának 1927-ben kiadott veszprémi ismertetője,

7 l aminél terjedelmesebb kiadvány Veszprémről több is készült később, de szakszerűbb leírás nem sok. Közel három évtized kisebb-nagyobb helyi próbálkozásai után, ami a talajtalan útkeresés időszakának is tekinthető, jelentkezett, hátterében Laczkó Dezső által vezetett Veszprémvármegyei Múzeum erkölcsi támogatásával, a Veszprém megyei születésű Lukcsics Pál, 1929-ben egy „Veszprémvármegyei Történeti, Régészeti és Néprajzi Társulat" megalakításának gondolatával, mint az újabbkori első nagyvonalú helytörténeti mozgalom; körvonalazva a nagyon hiányolt helytörténeti kutatás feladatait, és a már köré csoportosult eléggé színvonalas, tudományos érdeklődésű kör támogatását is megnyerve, felveti egy tartalmas helytörténeti folyóirat megindítását, valamint okmánytárak kiadásának tervét. Ettől kezdve, szinte életre kap a veszprémi helytörténeti kutatás. Különböző kiadványok, tanulmányok foglalkoznak a város múltjának egyes részleteivel is. A város, püspöke, történelmi érdeklődésű főpapok — kiemelkedően a múzeumra, ásatásokra bőkezűen áldozó Jánosi Gusztáv kanonok, író, műfordító, a Kisfaludy-Társaságnak is tagja — anyagi támogatásával régészeti ásatásokra kerül sor és újabb múzeumi kiadványok látnak napvilágot. A helyi sajtó szívesen ad helyt a közlendő város ismertetőknek. Az aktív szervező munkát Lukcsics Pál, a tervezett Társulat megalakítására, mintegy a társadalom figyelmének felhívásával is, 1929-ben a helyi sajtóban „Veszprémvármegye földje és népe" című írásával indította el.

72 Ebben a történész eszközeivel utal arra, hogy valószínű mindenkit érdekel: a magyarok előtt kik lakták a megye földjét, hol volt akkor kultúra, mit jelentenek a földben talált régiségek: a törött edények, pénzek, kardok stb., régi ismeretlen kultúrák maradványai, a megye honfoglalás kori térképe, miért fekszik azon a helyen a falu vagy város, kié volt a föld valamikor, amelyen ő most szánt, vet, milyen volt a birtoktörténet, a hatalmas királyi uradalmakból miként fejlődött ki a világi és egyházi nagybirtok a XIII. század végére . . .? Az előbbiekben vázolt és még sok érdekes helyi kultúrtörténeti feldolgozáshoz hívja a megye közönségét cikkében: „Adná tudtára", hogy a tervezett Veszprémvármegyei Történeti, Régészeti és Néprajzi Társulat megalakításában ,,támogatnáe"? Elgondolása szerint a Társulat — miként címe is utal rá — három tagozatból állna: Történeti, célja lenne, az országos összes levéltáraiból a megyére vonatkozó írásos emléket megszerezni. Régészeti, működési területe, a megye régészeti szempontból megszervezése és meglevő műemlékeinek „hatályosabb védelme". Néprajzi, összegyűjteni az egyes falvak szokásait, régi énekeit, babonáit . . .stb., vagyis mindazt, ami a megye népének lelkületével szoros összefüggésben ai';. ígéri, kellő számú jelentkezés esetén megindulhat a szervezés, mert a mostani „csak erkölcsi elkötelezessél jár". A tervezett Társulat egy másik céljaként jelöli meg a Veszprémvármegyei Múzeumnak „lehetőség szerint való erkölcsi és anyagi támogatását", azonkívül legyen magas szintű feladat azok részére, akik a megye monográfiájának megírására vállalkoztak: mert „közös érdek, hogy a megye eseményekben gazdag múltjához méltó tudományos és ne népszerű történetet adjanak". Végül, kéri mindazokat, akik a tervezetet helyeslik és mozgalmához csatlakoznának, annak alapításában részt vennének — akár magánosok, vagy jogi személyek, mint községek, olvasókörök, könyvtárak stb. — címüket vele közöljék. Néhány hét múlva, kisebb tanulmánynak is beülő újabb újságcikkben körvonalazta a létesítendő társulat céljait, eszközeit, részletesebben kitérve előző írásában adott irányelvekre, a helytörténeti kutatás feladataira.

73 Megelégedéssel említi, a jelentkezések számát, mert indulhat a szervezés. Szeptember vagy október hónapra tervezi a Társulat „alapító közgyűlését", ahol már megvitatásra kerülhet az alapszabálytervezet is. A helytörténeti munka szervezett és eredményes kibontakozásához negyedévenként megjelenő, kb. 320 oldalas folyóiratot tervezett, „a kiosztott és vállalt anyag alapján egyesek által feldolgozott problémák közzétételére". Minthogy — szerinte is — a családtörténet „egyik fő stúdiuma a vidéki gazdaságtörténetnek", közölni óhajtja az egyes nemesi családok genealógiáját. A negyedéves folyóiraton kívül, évenként külön egy kötet okmánytár is szerepel tervezetében, mely a megyére vonatkozó okleveleket közölné, „Veszprémvármegyei Monumenta" címen. Eredményes működés és vázolt tervezete keresztülvitelére legalább 600 főnyi tagságot vél szükségesnek, elsősorban jogi személyeket. Tagnak kellene lennie, elgondolása szerint: a vármegye községeinek, a felekezeti és állami iskoláknak, a plébániai és lelkészi hivataloknak, könyvtáraknak, egyesületeknek. Nyilatkozott a Társulat vezetéséről is: a megye, szerinte, sok értékes szülötte segíthet ebben. Díszelnök nem kell, csak tiszteleti tagok, akik eddig is a fenti célok érdekében működtek. Kitüntető elismeréssel nyilatkozik Véghely Dezsőről, aki elsőként vetette fel „a megyei monográfia" eszméjét, s aki legtöbbet dolgozott annak megteremtésén. Emlékét a társulat „illő módon fogja megörökíteni". 545