A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Bóna István: Javarézkori aranyleleteinkről. Fejezetek a magyar ősrégészet múltszázad-századeleji történetéből

A Hatvan/Nagyszeben probléma Nem hallgatható el, hogy ugyanaz a kéz, amely az RN 30, 1900 és az RN 3, 1902 tételeket kiegészítet­te, utólag az RN 55, 1896, 1—2 tételen szereplő hat­vani aranylemezhez is odaírta: Nßeben. A széthordott erdélyi aranylelet után nyomozó illetőnek — nem vi­tás — jó szeme volt: a hatvani lemez ugyanúgy tépett, levált illetve különvált széllel, (a napló szerint „sarká­ból az ásó egy darabot levágott" — ez az eredetileg még leltárba vett töredék ma hiányzik), gyűrötten került múzeumba, mint a vele kapcsolatba hozott másik két aranylemez. A lemeznek csak felső részét szegélyező, ritka, trébelt pontsor az erdélyi ovális lemez (távolabbról a hàbâsesti lemez) közeli rokona, rokon a két lemezt díszítő 3—3 dudor megfogalma­zása, a felfüggesztésre fúrt lyukak készítési módja és mérete, összességében pedig a két Nagyszeben­környéki és a hatvani lemez díszítetlen simasága is {16. ábra). A „Hatvan Uj Telep" lelőhellyel leltározott aranyle­mez lelőkörülményei valóban nem olyan tiszták, mint hinnők {Patay 1958, 39, XV. t. 11), A napló bejegyzése szerint létezéséről ugyan — állítólag — Hatvan nagyközség főjegyzői hivatala értesítette a Nemzeti Múzeumot, ám a nyomtatásban közzétett jelentéssel ellentétben („egy őskori lemezes ékszert a hatvani új telepről aranyértékén megváltottunk", Hampel, ArchÉrt 16, 1896, 374), a lemez mégsem egyértelműen a főjegyzői hivatal „útján lett meg­váltva", hanem lovag Scarpa Henriktől és Fehér Jó­zseftől vásárolták 109 koronáért. Hitelességét csak a leltárnapló zárómegjegyzése támogatná: „Beszállítot­ta dr Posta Béla őr hivatalos kiküldetésben, mely alatt a lelőhelyen ásott is". — Ásott, csak éppen nem talált semmit, ahogyan e sorok írója is jónéhányszor a sem­mit ásta műgyűjtők hamis lelőhelyein. Az ügyletben különös módon szereplő lovag Scarpa régi fiumei család tagja volt, akinek felmenői jelentős politikai szerepet játszottak Fiume 19. századi törté­netében. Annak azonban nincs nyoma, hogy a Scar­paknak Hatvanban, egyáltalán a környező megyék­ben (Heves, Nógrád, Pest) birtoka lett volna, egyelőre sejtelmünk sincs hát, hogy a millennium évében mit keresett egy Scarpa Hatvanban. ló. ábra. Hatvan. Arany melldísz. MNM. Term, nagys. Abb. 16. Hatvan. Goldener Brustschmuck. MNM. Nat. Gr. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom