A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Szij Béla: Jókai Mór képzőművészeti érdeklődése

4 ábra. Szabó Sándor arcképe 1843 o. v. 9,3 x 6,3 cm. P. LM. M Abb. 4. Porträt von Szabó Sándor, 1843. 01, Leinw., 9,3 x 6,3 cm, PIM. 5. ábra. Szalay Sándor arcképe 1843 o. v. 36 x 28 cm. P. I. M. Abb. 5. Porträt von Szalay Sándor, 1843. 01, Leinw., 36 x 28 cm, PIM. ^ Kálmán szerint Komáromban készült, Vayerné Zibolen Ágnes azonban stíluskritikai alapon és a 18. életévre való tekintettel inkább a kecskeméti tartózkodás idejére helyezi elkészültének évét. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött két miniatúraszerű arckép ismertetésével folytatjuk a Kecskeméten elkészült festmények sorát. Az egyik ottani tanárát, Szabó Sándort

34 (4. ábra), a másik iskolatársát, a későbbi református lelkipásztort Szalay Sándort

35 ábrázolja (J. ábra). Mind a két portrén megmutatkozik Jókainak a jellemet felismerő és azt megjeleníteni képes ereje. A tanárportrét magasabb festői színvonalon készítette el. Vayerné megállapítása szerint: ,JEz a kis mű jellemábrázolásban felülmúlja Jókai összes munkáját . . . technikában és a beállítás fejlettségében is kiemelkedik közülük".

36 Hozzátehetjük még azt is, hogy színeinek és tónusainak megválasztása szintén nagyon igényes és gazdag. Szabó Sándor filozófiatanár esztétikai kérdésekben is járató^, jó megjelenésű, gondozott külsejű ember volt. így érthető, hogy maga a modell szintén megihlethette, segíthette Jókait az elmélyült munkában. I * Jókai saját hozzátartozóit, édesapját, édesanyját, Károly és Eszter testvérét, valamint sógorát, Vali Ferencet is megörökítette. Vayerné Zibolen Ágnes az általa készített műtárgyjegyzékben az 1842 és 1845 cm- közötti időre helyezte a Vali Ferencet

37 (6. ábra) 9j

3 és feleségét, Váliné Jókai Esztert

38 (7. ábra), valamint Vali Marit (8. ábra) megörökítő lavírozott tusrajzokat. Ezek - valamint a család többi tagját megörökítő arckép is - Jókai karaktert felismerő készségéről tanúskodnak. Emlékeztetnek a jobb minőségű tusrajzokra, miközben az ecsetkezelés, illetőleg az oldott tusfesték használata még inkább azt mutatja, hogy tehetséges kéz készítette őket. Úgy tetszik, hogy Lavater fiziognómiai tanulmányai nem maradtak kedvező hatás nélkül Jókaira. Segítették a jellembeli sajátosságok megértését. Vali Ferencet 1849 őszén meghívták a pápai református főiskola neveléstantanárául, ezenkívül ott a természettudományokat tanította, a tanítóképzőnek pedig igazgatója volt. Kiváló képességű ember. A róla készített tusrajz oly kifejező, hogy szinte előre jelezte, azt a nagy szerepet, amelyet Vali Ferenc vitt Pápa város szellemi életében a XIX. század második felében. 3 9 * Közben Jókai érdeklődési körében bizonyos változás ment végbe. A festőpálya kibontakozására kihatottak az irodalomban elért sikerek, pontosabban megakadályozták azt. A Zsidó fiú című drámájával ugyanis dicséretet nyert a Nemzeti Színház, illetőleg a Tudós Társaság pályázatán. A dráma kéziratát Petőfi ^ Sándor másolta le, aki akkor Kecskeméten tartózP- L kodott egy színtársulatnál. Jókai hálából megfestette 36 a költő arcképét olajban. Jókai így emlékezett vissza drámája sikerére: ,,Es a tudós akadémia .. . az én első 507