A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Molnár András: A pápai nemzetőrség 1848 tavaszán
Már ekkor létrejöhetett a néhány nappal későbbi említésből ismert ,,nemzetőrségi bizottmány", mely a pápai kerületi választmány megalakulásáig irányította a nemzetőrség szervezését. Tagjai a polgárőrség főtisztjei, a város elöljárói, a református főiskola politizáló tanárai lehettek, s néhányan a megyei tisztségviselők közül, mely utóbbi csoport később teljesen magához ragadta a kezdeményezést. Ez a magát ,,közbátorsági tanácskozmány"-nak is nevező testület március 21-én tette közzé felhívását, melyben a nemzetőrségi sorozásról rendelkezett: toborzóbizottságot állítottak fel a megyeházán, a lakosságot pedig belépésre buzdították. 14 A pápai kerületi választmány, melynek felállításáról a Veszprém megye középponti választmányának március 25-i ülése rendelkezett, március 26-án tartotta alakuló ülését a pápai megyeházán. A 25 fős képviselőtestület törzsét a megye által delegált 10 fős csoport (benne a városbíró, a városi jegyző, a járási főszolgabíró, s több, megyei táblabíró) alkotta, Szakonyi Lajos főszolgabíró elnöklete alatt. Helyben szavaztak bizalmat az egyházak, a városi magisztrátus, a református főiskola, s a táblabírói kar több képviselőjének — valószínűleg az eddigi bizottmányi tagoknak. A kerületi választmány a megyei választmánynak alárendelten működött, s hogy munkáját folyamatosan végezhesse, érvényes határozathozatalhoz elég volt 8 tag s az elnök jelenléte. Operatív, végrehajtó testület volt, mely a felsőbb rendeletek helyi megvalósításának tervét dolgozta ki. Legfontosabb feladata a nemzetőrség tervszerű fejlesztése volt. 15 Ennek érdekében már az alakulás napján kiadott egy ujabb felhívást a nemzetőrség további gyarapítására. 16 Már az alakuló ülésen is felmerült egy probléma, mely sokáig nem nyert megoldást, nevezetesen: a zsidók nemzetőri szolgálata. Természetesnek tekinthető, hogy az a zsidóság, mely asszimilációja során erősen magyarosodott, 17 most részt kívánt venni a nemzetőrség megalakításában, hogy legalább ezen keresztül részesüljön a forradalom kivívta jogegyenlőségben. Pápán annál is erősebb volt e törekvés, mivel a lakosság közel 20%-át alkotta a zsidóság, mely gazdasági súlyához mérten szeretett volna a politikai jogokból is részesedni. A pápai kerületi választmány március 26-i ülésén éles vitát váltott ki a zsidók önkéntes ajánlkozása. A kézművesek némelyike tettlegességgel fenyegetőzött, a mérsékeltebbek elfogadták ugyan a zsidók jelentkezését, de kikötötték, akkor alkossanak külön zászlóaljat. 18 A választmány végül is engedett a polgárság antiszemitizmusának, s visszautasította a zsidók ajánlkozását. Eljárása teljesen összhangban volt az országos eseményekkel, ugyanebben az időben utasították vissza a pesti és a győri zsidóság hasonló kérését is. 1 9 A pápai zsidók, hogy ezek után is megmutassák az új rendszerrel szembeni bizalmukat, 156 ezüstforintot ajándékoztak a nemzetőrség kasszájába. Ezt már senki sem utasította vissza, köszönettel elfogadták és felhasználták. 20 A zsidóság kiebrudalása után a megyeháza előtt összegyűlt nemzetőrség megválasztotta tisztjeit. Őrnagyul, s közös főparancsnoknak a polgárőrség eddigi őrnagyát, Willax Antal városbírót választották, majd egyszerű jelöléssel és közfelkiáltással minden szakasz megválasztotta saját hadnagyát, tizedeseit és szabadosait. 21 „Az ekép megalakult őrsereg (a) következő napon, március 27-én a szabad ég alatt zászló alá esküdött, s ezzel magát az őrségi szolgálatra, és az alkotandó fegyelmi szabályok megtartására kötelezte." 22 A pápai kerületi választmány március 28-i ülésén állapította meg a nemzetőrség felszerelésének és szolgálatának szabályait. Újabb sorozóbizottságot állítottak fel, a szolgálati költségek fedezésére megszervezték a nemzetőrségi pénztárat, a fegyelmi szabályzat kidolgozására egy választmányt jelöltek ki. Elrendelték továbbá, hogy minden puskásnak készíttessenek bádog lőszertokokat, vásároljanak a puskákhoz elegendő gyutacsot, golyóöntéshez 1 q ónt, valamint az őrjáratok számára 1/2 q lőport. A legközelebbi általános fegyvergyakorlatot április 2-re (vasárnapra) tűzték ki, s hogy kívülállók ne zavarhassák a rendet, a ,,kincstári major" udvarában rendelték tartani. Az éjjeli őrjáratok rendjéről a következőt határozták: ezen a héten, tekintettel az országos és hetivásárok miatti nagy népseregletre, egész szakaszok, de máskülönben, a vasár-, és ünnepnapok kivételével, fél szakaszok legyenek szolgálatban, vegyesen a polgárőrségből és a nemzetőrségből. 23 Az eképpen kirendelt őrjáratoknak kevés dolga akadt. Komolyabb rendbontás nem fordult elő, csak néhány részeg randalírozót kellett olykor-olykor megfékezni, akik veszekedtek, ablakokat zúztak be, és fosztogattak. 24 Az egyetlen feladatot az jelentette, hogy a hatalmi interregnum miatt felbátorodó lumpenelemeket, s az egyébként jámbor, ám a forradalmi átalakulás felett érzett örömükben leittasodó és fékevesztett honpolgárokat kordában tartsák. Amire szükség is volt, mert Pápán is egymást érték ezekben a napokban a nyilvános és kevésbé nyilvános ünnepi ivászatok. így pl. március 26-án az egyik alsóvárosi magánháznál ,,nagy botrányra mesztelen tancvigalom tartatott", amit a polgárőrség az előírásnak megfelelően szétkergetett, az elfogott szeméremsértő férfiakat pedig az őrtanyára kísérte. 25 Máskor meg, elfoglaltság híján, magukat szórakoztatták a járőrök. A diákok hosszas filozófiai eszmefuttatásokat folytattak, a Jegszebb férfikor"-ban járó polgárőrök idegen asszonyok után leskelődhettek, némelyek pedig, visszaélvén a rájuk bízott hatalommal és fegyverekkel, magánházakhoz törtek be, békés borkiméréseket rohantak meg, lejáratva ezzel a nemzetőrség hírnevét. 26 Március 29-én a kijelölt bizottság benyújtotta a fegyelmi szabályzat tervezetét, s miután a választmányi ülés ezt jóváhagyta, kinyomtatásával a főiskolai 479