A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Molnár András: A pápai nemzetőrség 1848 tavaszán

Már ekkor létrejöhetett a néhány nappal későbbi említésből ismert ,,nemzetőrségi bizottmány", mely a pápai kerületi választmány megalakulásáig irányítot­ta a nemzetőrség szervezését. Tagjai a polgárőrség főtisztjei, a város elöljárói, a református főiskola poli­tizáló tanárai lehettek, s néhányan a megyei tiszt­ségviselők közül, mely utóbbi csoport később teljesen magához ragadta a kezdeményezést. Ez a magát ,,köz­bátorsági tanácskozmány"-nak is nevező testület már­cius 21-én tette közzé felhívását, melyben a nemzet­őrségi sorozásról rendelkezett: toborzóbizottságot állítottak fel a megyeházán, a lakosságot pedig belé­pésre buzdították. 14 A pápai kerületi választmány, melynek felállítá­sáról a Veszprém megye középponti választmányá­nak március 25-i ülése rendelkezett, március 26-án tartotta alakuló ülését a pápai megyeházán. A 25 fős képviselőtestület törzsét a megye által delegált 10 fős csoport (benne a városbíró, a városi jegyző, a já­rási főszolgabíró, s több, megyei táblabíró) alkotta, Szakonyi Lajos főszolgabíró elnöklete alatt. Helyben szavaztak bizalmat az egyházak, a városi magisztrá­tus, a református főiskola, s a táblabírói kar több képviselőjének — valószínűleg az eddigi bizottmá­nyi tagoknak. A kerületi választmány a megyei vá­lasztmánynak alárendelten működött, s hogy munká­ját folyamatosan végezhesse, érvényes határozathoza­talhoz elég volt 8 tag s az elnök jelenléte. Operatív, végrehajtó testület volt, mely a felsőbb rendeletek helyi megvalósításának tervét dolgozta ki. Legfonto­sabb feladata a nemzetőrség tervszerű fejlesztése volt. 15 Ennek érdekében már az alakulás napján kiadott egy ujabb felhívást a nemzetőrség további gyarapítására. 16 Már az alakuló ülésen is felmerült egy probléma, mely sokáig nem nyert megoldást, nevezetesen: a zsidók nemzetőri szolgálata. Természetesnek tekint­hető, hogy az a zsidóság, mely asszimilációja során erősen magyarosodott, 17 most részt kívánt venni a nemzetőrség megalakításában, hogy legalább ezen keresztül részesüljön a forradalom kivívta jogegyen­lőségben. Pápán annál is erősebb volt e törekvés, mi­vel a lakosság közel 20%-át alkotta a zsidóság, mely gazdasági súlyához mérten szeretett volna a politikai jogokból is részesedni. A pápai kerületi választmány március 26-i ülésén éles vitát váltott ki a zsidók önkéntes ajánlkozása. A kézművesek némelyike tettlegességgel fenyegetőzött, a mérsékeltebbek elfogadták ugyan a zsidók jelentke­zését, de kikötötték, akkor alkossanak külön zászló­aljat. 18 A választmány végül is engedett a polgárság antiszemitizmusának, s visszautasította a zsidók ajánlkozását. Eljárása teljesen összhangban volt az országos eseményekkel, ugyanebben az időben utasí­tották vissza a pesti és a győri zsidóság hasonló kéré­sét is. 1 9 A pápai zsidók, hogy ezek után is megmutas­sák az új rendszerrel szembeni bizalmukat, 156 ezüst­forintot ajándékoztak a nemzetőrség kasszájába. Ezt már senki sem utasította vissza, köszönettel elfogad­ták és felhasználták. 20 A zsidóság kiebrudalása után a megyeháza előtt összegyűlt nemzetőrség megválasztotta tisztjeit. Őr­nagyul, s közös főparancsnoknak a polgárőrség eddigi őrnagyát, Willax Antal városbírót választották, majd egyszerű jelöléssel és közfelkiáltással minden szakasz megválasztotta saját hadnagyát, tizedeseit és szaba­dosait. 21 „Az ekép megalakult őrsereg (a) következő napon, március 27-én a szabad ég alatt zászló alá esküdött, s ezzel magát az őrségi szolgálatra, és az alkotandó fegyelmi szabályok megtartására kötelezte." 22 A pápai kerületi választmány március 28-i ülésén állapította meg a nemzetőrség felszerelésének és szol­gálatának szabályait. Újabb sorozóbizottságot állí­tottak fel, a szolgálati költségek fedezésére megszer­vezték a nemzetőrségi pénztárat, a fegyelmi szabály­zat kidolgozására egy választmányt jelöltek ki. El­rendelték továbbá, hogy minden puskásnak készít­tessenek bádog lőszertokokat, vásároljanak a puskák­hoz elegendő gyutacsot, golyóöntéshez 1 q ónt, vala­mint az őrjáratok számára 1/2 q lőport. A legköze­lebbi általános fegyvergyakorlatot április 2-re (vasár­napra) tűzték ki, s hogy kívülállók ne zavarhassák a rendet, a ,,kincstári major" udvarában rendelték tar­tani. Az éjjeli őrjáratok rendjéről a következőt hatá­rozták: ezen a héten, tekintettel az országos és heti­vásárok miatti nagy népseregletre, egész szakaszok, de máskülönben, a vasár-, és ünnepnapok kivételével, fél szakaszok legyenek szolgálatban, vegyesen a pol­gárőrségből és a nemzetőrségből. 23 Az eképpen kirendelt őrjáratoknak kevés dolga akadt. Komolyabb rendbontás nem fordult elő, csak néhány részeg randalírozót kellett olykor-olykor megfékezni, akik veszekedtek, ablakokat zúztak be, és fosztogattak. 24 Az egyetlen feladatot az jelentette, hogy a hatalmi interregnum miatt felbátorodó lumpenelemeket, s az egyébként jámbor, ám a forra­dalmi átalakulás felett érzett örömükben leittasodó és fékevesztett honpolgárokat kordában tartsák. Amire szükség is volt, mert Pápán is egymást érték ezekben a napokban a nyilvános és kevésbé nyilvá­nos ünnepi ivászatok. így pl. március 26-án az egyik alsóvárosi magánháznál ,,nagy botrányra meszte­len tancvigalom tartatott", amit a polgárőrség az előírásnak megfelelően szétkergetett, az elfogott szeméremsértő férfiakat pedig az őrtanyára kísérte. 25 Máskor meg, elfoglaltság híján, magukat szórakoz­tatták a járőrök. A diákok hosszas filozófiai eszme­futtatásokat folytattak, a Jegszebb férfikor"-ban járó polgárőrök idegen asszonyok után leskelődhet­tek, némelyek pedig, visszaélvén a rájuk bízott hatalommal és fegyverekkel, magánházakhoz törtek be, békés borkiméréseket rohantak meg, lejáratva ezzel a nemzetőrség hírnevét. 26 Március 29-én a kijelölt bizottság benyújtotta a fegyelmi szabályzat tervezetét, s miután a választmá­nyi ülés ezt jóváhagyta, kinyomtatásával a főiskolai 479

Next

/
Oldalképek
Tartalom