A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hudi József: A Veszprémi Olvasótársaság története 1841–1844. (Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez)

idő után végre biztosítottnak látszik a kulturált mű­velődés és szórakozás. A veszprémi olvasó társaság újjászervezésére a negy­venes években többé már nem is gondolnak. Az egy­let 1851-ben alakul csak meg ismét, s tudjuk, hogy szabályzatát 1860-ban megújítják. 131 Történetének új szakasza kezdődik ekkor, mert a társaság életében már nem a köznemesi hivatalnok-réteg, hanem a vá­ros iparos és kereskedő polgársága játssza a vezető szerepet. 132 ÖSSZEGZÉS A Veszprémi Olvasótársaság — amely a reform­kori egyleti mozgalom utolsó szakaszában szervező­dött — rövid, mindössze néhány éves fennállása alatt is betöltötte azt a szerepet, amelyet Széchenyi a ka­szinóknak, olvasó társaságoknak szánt: közelebb hozta egymáshoz a különböző történelmi hagyománnyal rendelkező, eltérő életmódú társadalmi osztályokat és rétegeket, az olvasás és társalgás révén terjesztette a korszerű eszméket — a liberalizmus elveit — és növelte a közműveltség színvonalát. Jelentőségét lemérhetjük azon az egyszerű tényen, hogy tagjai közül jónehányan kiemelkedő szerepet játszottak a magyar nemzeti irodalom és kultúra megteremtésében, folyóiratokat szerkesztettek és adtak ki, támogatták a népoktatás fejlesztésére irá­nyuló törekvéseket, könyveikkel, tanulmányaikkal hozzájárultak az egyes szaktudományok magyar nyel­vű terminológiájának kialakításához. Néhányan a ma­gyarországi olcsó könyvkiadás megteremtésében ját­szottak úttörő szerepet. A társaság tagjainak jelentős hányada már az 1830-as években bekapcsolódott a reformpolitikai mozgalmakba, tevékenységük a negyvenes években — a liberális politikai ellenzék táborának megerősödé­sével párhuzamosan — fokozódott s az alapító tagok többsége lelkesen üdvözölte a 48-as forradalmat. Az ellenforradalom nyílt támadásának megindítása idején — kevés kivételtől eltekintve — egyöntetűen szálltak síkra a forradalmi vívmányok és a magyar független­ség megvédéséért. Helytörténetírásunk az elmúlt évtizedekben megle­hetősen egyoldalú képet festett az egyházaknak — különösen pedig a katolikus egyháznak — Veszprém történetében, kulturális fejlődésében betöltött szere­péről. Ennek az egyoldalú, hamis képnek a kialaku­lását — egyebek között — az is elősegítette, hogy hely­történetírásunk a művelődéstörténeti kutatásokat eléggé elhanyagolta. A Veszprémi Olvasótársaság történetének feldol­gozásával az 1848 előtti veszprémi és Veszprém me­gyei közművelődési viszonyok jobb megismeréséhez és a közvéleményben uralkodó elnagyolt, leegyszerű­sített történeti kép árnyaltabbá tételéhez kívánunk hozzájárulni. FÜGGELÉK Az alábbiakban az olvasótársaság tisztikarának névsorát, az alapító tagok életrajzi adatait, kiegészí­tésképpen pedig a megyében működő olvasótársasá­gok közül az egyik legkorábbi egyletnek, a szilasbal­hási olvasó társaságnak az első, kéziratos alapszabá­lyát tesszük közzé. Az alapító tagok életrajzi adatai­nak összeállításakor a jegyzetanyagban említett ki­adványokon kívül az alábbi irodalmat használtuk fel : A veszprémi egyházmegye papságának névtára 1975. Veszprém, 1975., A magyar irodalom történe­te III. (A magyar irodalom története 1772-től 1849­ig). Szerk.: Pándi Pál Bp. 1965., HORVÁTH Konstan­tin: Zirc története. (Zirci könyvek 1.) Veszprém, 1930., HUDI József: Veszprém vármegye tisztikara a XVIII-XIX. században. Veszprém, 1980. VemL Kézirattár, HARMATH István-KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Veszprém, 1969., Shematismus Congregationis de Zirc S. О. С ad annum scholarum 1942/43. Budapest, 1942., SÖRÖS Pongrác: A tihanyi apátság története I—II. Bp. 1908-1911., SZIKLAY János: Veszprém város az irodalomban és művészetben. Celldömölk, 1931. 1. A Veszprémi Olvasótársaság tisztségviselői 1841-4 2-ben I. Elnök: Kun József másod­alispán 1841-1842 II. Választmányi elnök: Cseresnyés István táblabíró 1841-1842 III. Titoknok: Kolossváry József aljegyző 1841-1842 IV. Pénztáros: Kammersperger Antal gyógyszerész 1841-1842 V. Könyvtáros: Ferenczy György gyógyszerész 1841 Biró Adalbert nyűg. lelkész 1842 VI. Választmányi tagok: Jagasics Sándor ügyvéd 1841-1842 Kovács Gábor urad. tiszt 1841-1842 465

Next

/
Oldalképek
Tartalom