A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Sági Károly: Antonio Borri – Bori Antal
akinek keresztelési bejegyzéséből látjuk, hogy Bori Antal - nevezzük így a továbbiakban — az olasz Victoria Pancettit vette feleségül. Említettük már, hogy 1796. október 25-én Fenékpusztán meghalt Pancetti Vince olasz vitorlakészítő mester, akiben a névazonosság alapján Boriné édesapját gyaníthatjuk. A gyászév figyelembevételével Boriék 1797 nyarának végén esküdhettek meg. A Bori házaspár első gyermekét, Ignácot 1798. április 11-én keresztelték meg Keszthelyen 47 . A szülők latinos névvel, ,Antonius Borius, Victoria Panceti" alakban szerepelnek a keresztelési anyakönyvben. A keresztszülők Piestyánszky Ignác és Villdemir Eleonóra voltak, mint az anyakönyvből megtudjuk. Piestyánszky Ignác prefektus 1797-ig a csáktornyai Festetics birtokot igazgatta, 1797-től a keszthelyi Festetics birtokok uradalmi jószágigazgatója, direktora volt 48 . Feltehetően a csáktornyai Festetics birtok szekerei szállították Antonio Bora holmiját, szerszámait Triesztből Fenékpusztára, így ismerkedhetett meg Borri Piestyánszkyval, még 1795-ben. Ez a régebbi keletű ismeretség eredményezte, hogy Piestyánszky elfogadta a keresztapai felkérést. Boriék második gyermekét, Antalt, 1799. augusztus 25-én tartotta keresztvíz alá Piestyánszky Ignác és Vitiedmar Eleonóra. Úgy látjuk, hogy az anyakönyveket utólag, emlékezetből töltötték ki, ami gyakori, torzult névírást eredményezett. Az első Bori gyerek, Ignác keresztanyjaként szereplő „Villdemir Eleonóra" és Antal keresztanyjának beírt „Vitiedmar Eleonóra" azonos személy lehetett. A szülők neve Antal keresztelési bejegyzésében , Antonius Bory, Victoria Panosetty" alakban szerepel. 1801. december 29-én keresztelték meg „Antonius Bory, Victoria Panosetty" harmadik gyermekét, aki a Ferenc nevet kapta a keresztségben. A keresztszülők Fontana Ferenc és Holozek Magdolna voltak. A Bori házaspár negyedik, utolsó gyermekét, Magdolnát 1803. október 12-én keresztelték meg. A szülők neve, az akkor még latinul vezetett anyakönyvben „Antonius Bori, Victoria Panczeti" alakban olvasható. A keresztszülők Fontana Ferenc és Valzerin Magdolna voltak. Ez a „Valzerin Magdolna" nyilván azonos az előző, Bori Ferenc nevű gyermek keresztanyjával, akit ott „Holozek Magdolna" alakban jegyeztek be az anyakönyvbe. A négy Bori gyerek közül Antal egyéves korában, 1800. október 5-én Fenékpusztán meghalt 49 . Magdolna három évet élt és 1806. december 30-án halt meg, ugyancsak Fenékpusztán. A Bori házaspár nevével két esetben találkozunk a keszthelyi r. k: plébánia említett keresztelési anyakönyvében, amikor keresztszülőként szerepeltek. Ez azt mutatja, hogy Boriék otthonosan éltek már a keszthelyi társadalomban. 1802. október 9-én Ritzinger Teréziát tartották keresztvíz alá, 1806. április 16-án Kratsch Györgyöt. Az anyakönyvi bejegyzésben „Bóry", illetve „Bori" alakban szerepel a keresztapa neve, a keresztanyáé „Pantseosa", majd „Pancetti" formában. Forrásaink egy esetben utalnak csak Bori Antalné személyére. Michaeol Amadeus Eissl osztrák gazdasági tanácsos Festetics György vendégeként 1808. július 7-én lépett a Főnix hajó fedélzetére, hogy Balatonkeneséig hajózzon. Útleírásában említi Borinét is, a következőként 5 ° : „Boni - így írja Bori nevét - és felesége, két igen udvarias és becsületes olasz, szívélyesen fogadott ..." Bori Antal a Főnix parancsnoka volt, aki rendes illetményén kívül az 1797. július 28án kötött egyezség szerint „alku szerént" 30 pengő krajcár „diurnumot", napidíjat kapott a vízen töltött napjaira 5 l . Boriné nyilván a hajó konyháját vezette, ha neves vendég utazott a hajón. Hogy meddig gazdaasszonykodott a Főnixen Boriné, nem tudjuk. Azt viszont tudjuk, hogy amikor Festetics László hajókirándulásra készült a Főnixen 1821-ben, így rendelkezett 52 : „Pfeiffer szakáts, Kranzler cukrász s mellettük egy kukta a nagy hajón lesznek, hogy az én asztalomra való ételeket készítsék." Ez viszont rendhagyó főúri intézkedés lehetett. A Főnix konyháját így írja le az 1798-ban felvett hajóleltár 53 : „Van konyha fábul, belül pléhvel megborítva. Rajta kémény, előtte pléhvályu, 2 drb vas ajtó, 1 drb vasláb, 1 drb nyárs, 1 drb vas fogó." Közben a fenékpusztai Hajóarzenálban épültek a hajók, Bori Antal készítette az új hajóterveket is. A Festetics levéltár egyik terjedelmes rajzlapján színes hajóképeket látunk. Ezt Madarassy László ismertette elsőként, megjegyezve, hogy a rajzlapon évszám, aláírás nincs. A betűk vetéséből, a hibásan írt magyar szavakból arra következtet, hogy csak Bori Antal lehetett a rajzok készítője, valamikor a múlt század elején. 54 Madarassy László magyarázata szerint a rajzlap közepén a 33 m hosszú „Fénix" képe látszik, lánccal hozzákötve a 12 m-es „Szolgájahajó". Ennek a kis, négy evezős bárkának az volt a rendeltetése Madarassy szerint, hogy a partra való közlekedést lebonyolítsa. A Főnix körül három 25 m-es komphajó, a „László", „Bori Antal", „Palli hajó" rajza szemlélhető. A rajzlapon két 20 m-es hajó, a „Fecske" és „Juditha", valamint a 15 m-es „Stella" képe szerepel még. A „László" nevű komphajóról annyit tudunk csak, hogy 1801-ben készült el 55 . Festetics György László nevű fia emlékére kapta a komp a nevét. Bori Antal megbecsülését jelzi, hogy róla is neveztek el kompot. A „Bori Antal" és „Palli", helyesen írva „Pali" kompok tervét Bori Antal készítette, ugyancsak az ő keze munkája a „Fecske" nevű komp terve is 56 . A „Juditha" nevű komp Sebestyén Sámuel uradalmi mérnök terve alapján épült és 1799-ben készültel 57 . A „Stelláról" említettük már, hogy tervezője, építési ideje ismeretlen, feltehetően 1797 előtt került vízre. Tóth Lajos kutatása szerint 58 a fenékpusztai Hajóarzenálban készült a „Sidonia", „Josephina", „Helena", „György", „Jolán" és ,JCároly" nevű hajó is. 440
