A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Sági Károly: Antonio Borri – Bori Antal
SÁGI KAROLY ANTONIO BORRI - BORI ANTAL Sümegen, 1835. június 12-én 71 éves korában meghalt Bori Antal római katolikus adózó, Volhfart Mária férje 1 . Akik Bori Antalt utolsó útjára kísérték a sümegi temetőben, aligha gondoltak arra, hogy a balatoni hajótervezés, építés és vitorlázás egyik úttörőjétől búcsúztak. Sírjára egyszerű fakereszt kerülhetett, temetkezési helye ma ismeretlen már 2 . Ha a halotti anyakönyv magyar nyelvű bejegyzésének hihetünk, úgy az olasz származású, nem nemes jogállású Antonio Borri, akiből nálunk lett később Bori Antal, 1764-ben született. Születési helye, családja, gyermekkora még ismeretlen. Bontz József, Keszthely monográfusa úgy tudja, hogy Bori Antal velencei származású volt, tengeri hajósként távoli tájakat járt be, majd több ,,nevezetes hajógyárban" dolgozott, mielőtt Fenékpusztára került 3 . Bontz nem nevezi meg adatainak forrását, így közlését ellenőrizni sajnos nem lehet. Egy ismeretlen, J. E. A. aláírasd író 1804-ben Bontzhoz hasonlóan arról ír, hogy Bori Antal tengeri hajósként kezdte pályáját. Az 1804-es leírásban a következőket olvashatjuk Festetics György Főnix vitorlásának parancsnokáról 4 : „A hajó egy Capitano parancsnoksága alatt áll. Ez a kapitány megjárta Kelet-indiát és az afrikai partokat." A bécsi Magyar Hírmondó szerint 5 Antonio Borri, mint ,,tanult hajós-mester" Triesztből került Fenékpusztára. A kiöregedett Kristóf nevű sószállítö gálya pótlására építendő új hajó elkészítésére hozták hozzánk. A só királyi monopólium volt a feudális Magyarországon. A Balaton vidéke Erdélyből kapta a sót, amit a Maroson, Tiszán és Dunán hajon szállítottak Dunaföldvárig, onnét szekéren vitték tovább Keszthelyig. Ez adta a gondolatot, hogy a közel 200 kmes szekérút felét olcsó vízi szállítással oldják meg, az út ugyanis a Balaton partján húzódott végig. Ehhez viszont nagy teherbírású vitorláshajó kellett. így született meg a Balaton első teherszállító vitorlása, a „Kristóf" gálya. A „gálya" megjelölés arra utal, hogy szélcsend esetén evezővel is haladhatott a hajó 6 . A Kristóf gályát Festetics Pál építtette és 1753. július 26-án került tavunk vizére a Keszthely melletti Fenékpusztán 7 . Egy 1772-es adat a Kristóf gálya nagyságára utal 8 : „Hép uram felséges császárunk főhajómestere fordult meg Keszthelyen, ahol megnézte a hajókat, melyek közül a sós hajó éppen akkor 432 mázsa sóval volt terhelve ..." „Hép" neve helyesen írva Hoppe volt és a Rajna vidékéről került Bécsbe, Mária Terézia szolgálatába. Kétségtelen, hogy hajózási ügyekben Festetics Pálnak is Hoppe volt a tanácsadója 9 . A Kristóf gálya vízrebocsájtása után Dunaföldvárról szekéren szállították a sót Kenéséig és ott hajóra rakták. Ennek emléke a balatonkenesei „Sólápa" dűlőnév 10 , A sót Kenéséről Keszthelyre szállította a hajó, ahol az uraságnak „sóháza" volt. A balatonkörnyéki vármegyéket látták el innét sóval, Festetics Pál ugyanis megkapta ezekre az egyedárusítás jogát 1 '. A tóparti településeknek a Balaton vizén adták át a szükséges sót. A laposfenekű Kristóf gálya partközeiig hajózott és jelzőágyúval tudatta érkezését. A falvak lakói csónakkal mentek aztán a sóért 12 . A Kristóf gálya Festetics Pál 1782-ben bekövetkezett halála után még majd másfél évtizedig hajózott. Festetics Pál örökösét, Festetics Györgyöt is érdekelte a sószállítás. Ennek érdekében, a szállítás megkönynyítésére 1790-ben megszerezte Szalkszentmártont. Keresztury József udvari ágens 200 000 forintért vette meg gróf Amadé Tádétól ezt a birtokot, amit aztán 1790. június 12-én Festetics Györgyre ruházott át 13 . Festetics György akkor alezredesként szolgált még a hadseregben. Magyar ügyet szolgáló politikai magatartása miatt meghurcolták és kegyvesztett lett 14 . A király 1791. május 19-én engedélyezte, hogy Festetics György leszerelhessen és elhagyhassa a katonaságot. Május 30-án közölték Festetics Györggyel a királyi döntést és megengedték neki, hogy Magyarországra utazhasson 15 . Festetics György Keszthelyre jött és hatalmas birtokai fellendítésére fordította energiáját. Apja halála után nemcsak óriási birtok, hanem 1 662 000 forint adósság is öröksége lett 16 . A nyomasztó adósság takarékosságot írt elő. A keszthelyi uradalmi jószágigazgatóság 1792-ben előterjesztést tett a grófnak, hogy a sóárusítást adják bérbe 17 . Az előterjesztésből kiderül, hogy a Kristóf gálya akkor még üzemben volt: „Eddig praxisban volt és Földvárról Keszthelyre, rész szerént szekérre 1 , rész szerént pedig a Balatonon hajó által hordani szokott só . . ."Az előterjesztésből megtudjuk azt is, hogy a sószállítás nem volt nyereséges vállalkozás. 437
