A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Kozák Károly: Kerámiatörténeti tanulmányok (Dunántúl)

hosszú, „függőleges" vonal bal oldalán négy rövid, lefelé tartó bemetszett vonallal, tűi oldalukon feltehetően egy az előzőhöz hasonló hosszú, „függőleges vonallal, amely a jelet a másik oldalról zárta. A korsó szájnyílása — az itt előkerült hasonló anyagú és méretű töredékek alapján - bordázott felületű lehetett. b—e) Feltehetően vörösbarnára égetett anyagú korsók felső, szájnyílásának és fülének töredékei. E darabok az előbb leírt, csaknem egész korsó felső részének elméleti kiegészítését teszik lehetővé. Egyben arra is bizonyítékot szolgáltatnak, hogy ilyen korsókat kedveltek a környéken, aránylag nagy számban vásárolták az ide is eljutó fazekasoktól. 2. Csepely, középkori falu ásatása A faluásatás során előkerült XVI-XVII. századi edényeknek a sümegi várban feltárt darabokkal való hasonlósága és néhány korsó szájnyílás- és fültöredéke arra utal, hogy a keresett műhelyek termékei ide is eljutottak.

33 a—b) Az ásatás leletei között találunk két — feltehetően vörösbarnára égetett — korsótöredéket. Az egyik szűkülő nyílású, bordázott felületű, a másik hasonló felületű, de szélesedő szájnyílású, amelyen külön kiöntőrészt képeztek. c) Számunkra érdekesnek látszik még az a fültöredék — felsőrész —, amelyen egymás alatt (érintőlegesen) négy körbe foglalt X jel látható. (E jelet csak fénykép alapján vizsgálhattuk, „bemetszettnek" tűnik.) A fenti töredékekre vonatkozó adatok a Megyei Múzeumban sze'rezhetők be,ahol ezeket őrzik. 3. Nagykeszi, középkori falu ásatása A Sümegtől kissé északkeletre, 10 km-re eső Gyepükaján községhez tartozik az elpusztult Nagykeszi területe, amelyet egy jelentős mértékben megmaradt, tornyos templomrom jelez a falutól délkeletre, 1 — 1 v2 km-re. Az ásatás során jelentős számú edénytöredéket találtak, köztük egy korsó szájnyílásának, nyakának és fülének töredékét is, amely nagy hasonlóságot mutat a sümegi vár ismertetett korsótöredékeivcl. A cserépanyagról összefoglalóan megállapítja a Szerző, hogy színében, anyagában, alakjában, peremkialakításában és díszítésében a sarvalyihoz hasonló, egységes anyagnak tekinthető, azzal a különbséggel, hogy itt csaknem kivétel nélkül vörös színű az edények anyaga. (Sajnálatos véletlennek tekintjük, hogy àz e kérdésben nagy gyakorlattal rendelkező szerők nem figyeltek fel a Sarvalynál közelebb eső nagyszámú és sok azonosságot, hasonlóságot mutató,sümegi várban előkerült és több feldolgozásban is ismertetett anyagra. A dunántúli, vagy Balaton-felvidéki kerámiamúvesség egykor talán elkészülő feldolgozásában ez jelentős szempontként jelentkezhet.)

34 a) Vörösre égetett anyagú, széles szájnyílású korsó felső részének töredéke, az ovális keresztmetszetű fül középrészén ivónyílással, a vállnál többsoros sekély bekarcolással. (A leletet leíró kutató a sarvalyi ásatás nyúlánkabb formájú, tojásdad testű korsóival hasonlítja össze e töredéket. E töredék szájpereme egyszerű tagolású, de a töredékek között a sarvalyiakkal egyező, hengeres szájú, többsoros széles bordázatják is vannak. A szájperemek mellett a fültöredékek is arra utalnak, hogy a korsókból többet is használtak. A fültöredékeken néhányon díszítést is találunk.) b) Vörösre égetett anyagú korsó fülének töredéke, felső részén — a szájperem alatt-— hosszabb benyomott, széles mélyedéssel. c) Vörösre égetett anyagú korsó fültöredéke, gerincén végighúzódó bekarcolt vonalból kétoldalt ferdén kiágazó vonalakkal. (E darab a leírás alapján a sümegi „fenyőág" szerű jelre, díszítésre emlékeztet bennünket. Félreértés elkerülése végett jegyezzük meg, hogy a kutató által itt „bekarcolt vonal "-ként említett jelzésmódot mi „bemetszett"-nek mondjuk, amely véleményünk szerint egyértelműbben utal a készítés módjára.) d) Vörösre égetett anyagú korsó, vagy kancsó fülének töredéke ék alakú díszítéssel, mint Takácsiból. e) Vörösre égetett anyagú kancsó, vagy korsó fülének töredéke, amelynek felületén három sorban benyomott kis félköríves minta húzódik végig. Hasonló, egysoros mintájú fültöredéket Balatonfűzfőn és Sarvalyon találtak. 4. Pozsony (Bratislava) Az elmúlt évtizedekben végzett kutatások során azt a megfigyelést tettük, hogy a sümegi várban feltárt, vörösre égetett anyagú „jellel" ellátott korsókat Győrig felvitték a vásárok alkalmából. Győrtől meg akkor már csak „egy lépés" volt Pozsony. Ezért gondoltuk azt, hogy néhány darabon keresztül bemutatjuk a feltehetően Győrből - a Dunán át — átkerült árut. Ezt azért is fontosnak tartjuk, mert az eddig ismertetett korsókon kívül, szélesebb szájnyílású kancsók is előfordulnak az előkerült anyagban. (A. Vallasek igen gazdag anyagot mutat be itt idézett dolgozatában, de ennek nagyobb része a bepecsételt jegyekkel foglalkozik. Számunkra azonban igen érdekesnek és fontosnak ítélt a kisebb részt kitevő, bemetszett, vagy később bekarcolt jegyeket megőrző anyagrész.)

3 5 a) Barnássárga, hornyolt felületű, ki öntőnyíl ás os korsó szájnyílásának és fülének töredéke, amelyen „arányos elosztásban" öt jobbról balra (lefelé) tartó, ívesen hajló élesen bemetszett vonal, jel-díszítés található és egy bepecsételt, álló kereszt, felette egy szabadon álló vízszintes vonalból álló jel látható. b—d) Sötétszürkére égetett, „egyszerű jelű" korsók, amelyek formailag nagy hasonlóságot mutatnak a bakonyvidéki, sümegi-szigligeti korsókkal. A korsók magassága 22- és 32,5 cm. Ez utóbbi a nyakán bekar345