A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Veress D. Csaba: A Kál-völlgy története (II. rész)

VERESS D. CSABA A KÁL-VÖLGY TÖRTÉNETE (II. RÉSZ) A KÁL-VÖLGY TÖRTÉNETE A TÖRÖK HÁBORÚK KORÁBAN A török hadsereg 1543 július és szeptember között véglegesen elfoglalta a Balatontól délre eső területeket, majd a Budát nyugatról biztosító Esztergomot (augusztus 10), Tata várát (augusztus 17) és Székesfehérvárt (szeptember 3.) A következő év — 1544 elején - a budai pasa csapatai tovább folytatták a hódító háborút: elfoglalták Tamási, Ozora és Simontornya várakat. Az 1543. november 17-én Besztercebányán kezdődő országgyűlésen Habsburg I. Ferdinánd király szinte kizárólagosan az egyházi és világi nagybirtokosokra hárította — a további török támadások elleni védelmet. A Balaton É-ÉNy-i térségében a veszprémi püspökre hárult Veszprém várának védelme, a Chóron családra a tihanyi kolostorerőd további kiépítése és védelme. A vázsonyi vár védelmét a Vázsonykői Horváth családnak volt kötelessége megszervezni, a közeli Szigliget a Lengyel családé volt, Hegyesdet a Mezőlaky, Rezi várát a Gersei Pethő család, Tátika várát a veszprémi püspökség birtokolta és védelmezte. A Kál-völgy fölé magasodó Csobánc várát pedig Gyulaffy László birtokolta és védelmezte királyi parancsra. Az 1543 nyári török támadás során a török hadsereg portyázó lovassága a Balaton északnyugati partvidékén elérte a Kál-völgyet is, legalább is erre utal az a nagyarányú elnéptelenedés, amely - a legutolsó békeévnek: az 1542. évi állami adóösszeírásnak (dicalis conscriptio) és az 1543. évi dicális Összeírásnak differenciájából kitűnik. A négy nemesi falu elnéptelenedett. Köveskálon - ahol 1542-ben tizenkét egytelkes nemesi család fizetett adót — 1543-ban senkit sem írtak össze. Sóstókál — ahol 1542-ben három egyetelkes nemesi család lakott - ugyancsak nem írtak össze senkit, s a falu véglegesen eltűnt a későbbi dicális adóösszeírásokból. Boldogasszony Örs falu — 1542-ben összeírt tizenkilenc egy telkes nemesi családjával együtt — ugyancsak véglegesen eltűnt az állami adósösszeírásokból. Vele együtt eltűnt az — 1542-ben még két egytelkes nemesi család által lakott — Kisörs is. A Boldogasszony őrshöz tartozó nemesi birtokon, Kővágóörsön (Kewagoers) 1543ban csak a bakonybéli apátság egy telke után kellett 1 forintot fizetni. Úgy látszik az összeírásból, hogy egyedül a veszprémi püspökség egyházi nemeseinek faluja, Kerekikál (Kerekykal) élte túl a támadást, s 1543-ban a nemesek továbbra is 1 forint 50 dénár adót fizettek. A két földesúri falu - Mindszentkál (Mynthzenthkalya) és Szentbenedekkál (Zenth Benedekkalya) az lb43. évi dicális összeírásban nem szerepel (szemben az 1542. évi dicális conscriptióval), amiből arra következtethetünk, hogy lakossága elmenekült.

1 1545. február 5-én 1. Ferdinánd király megbízottja fegyverszünetet kötött Mehmed budai beglerbéggel, majd május 22-én megkezdődtek a béketárgyalások előkészületei. A török portyázások nyilván gyérültek, mert a következő dicális összeírás a lakosság - rendkívül gyér — visszaszivárgását jelzik. Helyzet a fegyverszünettől (1545) az újabb háborúig (1552): 1545. évi adóösszeírás szerint: az egytelkes nemesi falvak - Kerekikál, Köveskál, Sóstókál, Boldogasszonyörs, Kisörs — továbbra sem szerepel az adóösszeírásban. Csak a földesúri tulajdonban lévő falvakba tért vissza valami kevés lakosság: Mindszentkálón (Myntzenth Kalla) : Chóron Andrásnak egy adófizető és hét szegény telke volt; Szentbenedekkálon (Zent Benedek Kalla) : ugyancsak Chóron Andrásnak két adózó és négy szegény telkét írták össze; Kővágóörsön (Kewagoers): Horváth Péter másfél, Győrfi Antal pedig egy adózó telek után fizetett. Annak ellenére, hogy már folyamatban voltak a béketárgyalások Drinápolyban, 1546 nyarán a budai beglerbég csapatai a Balatontól délre betörtek a Magyar Királyság területére, elfoglalták Dombóvárt és Zala vármegyéből tízezer embert hajtottak rabságba. Harcok dúltak Veszprém vára körül is, ezért a püspök és a káptalan tagjai véglegesen elmenekültek a várból. A török lovascsapatok portyázásai az 1547 és 1548. években is folytatódtak a Balaton körül.

2 Mindezeknek volt következménye, hogy az 1548. évi dicális összeírás szerint — az említett nemesi falvak mellett - a két hűbéres falut, - Mindszentkált és Szentbenedekkált is a törökök által felégetve és pusztán találták. Megjegyzendő, hogy 1548-ban ugyancsak pusztán és felégetve találták a dicatorok Henyét és Monoszlót, Szepezdet, Ecsért, Révfülöpöt, Herendet, Felsőtótit, Kékkutat, Lesenceistvándot, Szőlősörsöt, Rendest, Sáskát, Szentbereckfalvát, Ta303