A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Szántó Imre: A balatoni várak övezete a dunántúli védemi rendszerben (1541–1690)

A XVII. század első évtizedeiben sor került a belső vár kiépítésére is. Az immár két emeletes kolostorépület északi szárnyának földszintjén volt a hajdúk melegedőhelye, ennek szomszédságában, egy boltozott teremben tárolták a puskaport. Valószínű, hogy a templomot fegyvertár és raktár céljaira használták. A templom déli oldalán kettős falú, komoly védelmi rendszer épült ki. A déli kapu védelmére négyzetes kőtornyot építettek. A kettős fal rendszere — a külső kőből készült, a belső palánk volt —, az egész várat körülövezte. A két fal közét földdel tömték ki. Ugyancsak kővel falazták ki a várat körülvevő árok külső falát is.

277 Keszthely várának belső szerkezetéről egyet-mást a gersei Pethő család osztályleveleiből tudhatunk meg. A Pethő leányok, Bakács Sándorné, Katalin és Darabos Jánosné, Sára 1616-i osztályleveléből kiderül, hogy az emeletes várnak porticusa, azaz tornáca, és ez alatt pince volt. Találunk azután sütőházat, pékséget, amelyet közös börtönné akartak átalakítani. Szól azután az osztálylevél „házak"-ról, azaz szobákról, börtönről (career), a fehér bástyáról (propugnaculum album), a melléje épült szabóházról. Ez a fehér propugnaculum, melyet később toronynak neveznek, a Turco-féle alaprajzon is látható, és valószínűleg ez volt az a toronyszerű vaskos sarokbástya-féle, amely a mai gimnáziumi épület felépítéséig a volt premontrei rendház északnyugati sarkán fennállott, s amelyet akkor bontottak le, mikor 1890-ben a mai gimnáziumot a rendház mellé építették. A vár mellett ekkor major (allodium) és kert (hortus) is volt.

2 7 8 Pethő István halála után Bakács Sándorné, Pethő Katalin, Sárkány Miklósné Darabos Katalin, Lengyel Lászlóné Darabos Judit, és a hajadon Darabos Krisztina között 1626-ban újabb osztály jött létre. Ebből az osztálylevélből csak az derül ki, hogy a vár emeletes volt, és ennek oldalához épült a sütőház és a konyha.

279 A keszthelyi vár átépítése, kibővítése viszonylag biztos menedéket nyújtott a mezőváros lakosságának. Nem véletlen, hogy Keszthely a XVII. század második évtizedétől kiemelkedik a zalai mezővárosok sorából. 1626-ban 6 birtokosa összesen 17 portát, 9 évvel később 7 földesura 14 egész és 2—2 negyed portát birtokolt.

280 A vár tövében lakó, katonai szolgálatot teljesítő „szabad legények" (hajdúk) lakóhelyét nem „külső vár"-nak, hanem „belső város"-nak (suburbium) nevezték. E városokban megkülönböztették a fegyverrel szolgáló „hóstátiakat" (katonaváros), és az úrbéri szolgálatot ellátó külvárosiakat (polgárváros).

281 A palánkon kívül maradt polgárváros lakói szabályszerűen robotoltak, adóztak, minthogy katonai szolgálatot nem teljesítettek. Keszthelyen a hostát (katonaváros) volt a nagyobb, népesebb települési egység, ezért a polgárvárost — a Szent Márton templom környékét — Kiskeszthelynek is nevezték, mely külön közigazgatással teljesen elvált a mezővárostól.

282 A fallal és vizesárokkal körülvett településen kívül elterülő jobbágytelepülés (polgárváros) védelmére semmit sem tettek. Kiskeszthely lakói — mint ahogy ezt a török okiratok is bizonyítják — behódoltak és adót fizettek a töröknek.

283 Kiskeszthely a maga különállását mint jobbágyközség, külön közigazgatással egészen a XIX. század közepéig megtartotta. A polgárváros (Kiskeszthely) sarca 1629-ben készpénzben 450 forintot tett ki, „császár adójá"-ban pedig 110 forint füstpénzt fizetett.

284 Keszthely földesurai — Bakács Sándor, Pethő Gáspár, Darabos János és Pethő György — „tekéntvén ezen Keszthely (polgár-) városnak nagy Ínségét és nyomorúságát, s a töröknek nagy summa adózását, hogy mező pusztává ne legyen" —, 1617-ben malomhelyet adtak a polgárvárosiaknak, ,Jiogy táplálhassák az török adókban magukat".

285 A kétsejtű várépítés, amely a polgárvárost zsákmányul adta az ellenségnek - Makkai László szerint - „a magyar városfejlődés eltorzulásának katonai síkra való áttétele, a mezőváros feletti feudális fennhatóságnak a városszerkezetben való kifejeződése".

28 A hostátok (suburbiumok) palánk kerítése ostrom esetén természetesen nagyobb nyomást nem állt ki, de arra mindenesetre alkalmas volt, hogy az ellenség nagyobb erőfeszítés és küzdelem nélkül megrohanhassa, felgyújtsa, vagy kirabolja. A hostát népe az ilyen támadás elől a várba húzódott be.

2 8 7 Keszthely-Polgárváros pecsétnyomójának körirata: KEZTHEL 1627. ROMANO CATHOLICUM OPPIDUM (Keszthely rómati katolikus mezőváros) — arról tanúskodik, hogy a protestantizmus követői a török időkben itt tért nem hódítottak.

288 Ennek oka az is lehet, hogy a főnemesek közül a gersei Pethők azon néhány család közé tartoztak, akik megmaradtak őseik katolikus hitén.

289 Másrészt azt is figyelembe kell vennünk, hogy a keszthelyi ferencesrendűek, akik erősen összenőttek a néppel, kolostoruknak és templomuknak végvárrá történő átalakítása után — Bontz József szerint — „. . . a szomszédos hegyekbe és erdőkbe vonultak, s az oda menekült lakók lelki szükségleteiről gondoskodtak".

290 A rend Keszthelyről történt távozása után a katonai parancsnokok a ferencesek minden vagyonát lefoglalták, és azt maguk között felosztották. A szerzetesek még a XVII. század 30-as éveiben szerették volna kolostorukat újra elfoglalni. 1638-ban egy Jakisics nevű nemes új zárdát szándékozott számukra Keszthelyen felállítani, de a zavaros idők az új épület felállítását meggátolták.

291 Ezért aztán Sümegről Komáromi Akkurzius ferences páter járt Keszthelyre, ahol a várban hirdette az igét. Bár a ferencesek már nem laktak itt, de a vár lelki gondozását még így is ellátták.

292 A végváriak fizetést csak késve, nagy kihagyásokkal kaptak, sőt gyakran előfordult, hogy évekig zsold nélkül maradtak. Levelek, kérvények és más ira275