A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Szántó Imre: A balatoni várak övezete a dunántúli védemi rendszerben (1541–1690)

tányságot; a Duna—Balaton közi főkapitányság szék­helye Győr, a Balaton-Dráva közi főkapitányságé pedig Kanizsa lett. 136 A Kanizsával szembe vetett végvárak generális főkapitányai a XVII. században a Batthyány család tagjai, névszerint Batthyány II. Ferenc, I. Ádám, Kristóf és II. Ádám voltak. 137 A győri generalatushoz tartoztak Győr központtal és Pápa alközponttal többek között Csobánc, He­gyesd, Tihany, Vázsony és Keszthely is. A felsorolt Balaton-menti várakhoz később még Devecser, Sü­meg, Tűrje és Tüskevár csatlakoztak. A Kanizsával szembeni végvárak közül a Balaton környékiekhez számíthatók Kiskomár, Zalavár és Szentgyörgyvár is, mert hiszen ekkor még a Balaton Hidvégig terjedt, és itt volt a Zala folyó széles szájú torkolata. 138 A Dunántúl védelménél két fontos övezet alakult ki, melynek központjában a Balaton mint természe­tes limes állt. 13 A dunántúli védelem létfontosságú övezete a Duna és a Balaton közti átjáró volt. A török terjeszkedés fő iránya Magyarország dunántúli terü­letein keresztül vezetett a Habsburg-birodalom szíve, Bécs felé. 140 Itt épült ki a déli végvárvonal összeomlása után az a mélységében tagolt védelmi rendszer, amely nagyjából a zalai—veszprémi—komá­romi végekig hátrálva tartóztatta fel a nyugati irányú török hódítást. 141 Hogy az elsődleges ez az övezet volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint Győr stratégiai fontossága. E vár helyőrsége a Buda—Bécs útvonal, a rábai és a dunai átkelőhelyek lezárása mellett a tőle keletre és délre fekvő töröknek hódoló vidék ellenőrzését is elláthatta. 142 Ebben az övezetben több az elsőren­dűen megerősített vár, mint a másik (a Dráva és a Balaton között húzódó) övezetben. Ezek: Komárom, Pápa, Palota. Érthető, hiszen ezek eleste közvetlenül Bécs felé nyitott volna kaput. 14 3 A Duna és a Balaton közti győri főkapitányság várainak — Győr, Komárom, Pápa, Veszprém, Palota, Tihany, Csesznek, Szentmárton (Pannonhalma) — újjáépítése ó-olasz stílusban Süess Orbán építészeti felügyelő személyes vezetése alatt (1577—1592) történt. 144 A Balaton mentén korszerű vár tulajdonképpen nem volt, hiszen ezek főként XIII—XIV. századi kis hegyi erődök. 145 E várak egyházi és főúri tulajdon­ban voltak, s az egész középkoron át úgy szerepeltek, mint a jobbágyelnyomás jelképei. Kislétszámú őrsé­gük a főúri kísérethez tartozott. Czobor Béla ezeket a hegyi- vagy sziklavárakat - mint pl. Rezi, Tátika, Csobánc 146 — ,,mulató várak"-nak nevezi, „melyek királyaink, főpapjaink, főuraink és lovagjainak ki­rándulási helyéül szolgáltak." 14 7 Tihany bencés monostorát cölöpsor, palánk, majd árok erősítette. Vázsony palánkerődítés volt, hídfő­jét külön palánkbástya őrizte. 148 Sümeg is lovagvár volt, északi oldalán egy ó-olasz rendszerű bástyával, a déli oldalon levő fellegvárát pedig erős cölöpkerítés is védte. 149 Rezi és Tátika várai tulajdonképpen csak erődített úri lakások voltak, melyeknek a XVI. században már hadászati jelentőségük nem volt. Ezek tehát romladozni kezdtek, és a források 1592-ben már mint „dirutum castram"-okat, azaz mint lerom­bolt várakat említik. 15 ° Fonyód, Keszthely, Zalavár, Szentgyörgyvár, Szentgrót, Zalabér sík vidéken épültek, s a körülöt­tük elterülő mocsár nyújtott természetes védel­met. 1 5 x Szentgrót a Zala folyó két ága által közre­fogott szigeten épült fel az átkelőhely ellenőrzésé­re. A Zala-folyó egy-egy kis szigetén találjuk nem­csak Szentgrótot, hanem Zalavárt, Szentgyörgyvárt és Zalabért is. 15 3 A csányi váracska egy kis kastély köré épült, amelyet két kis patak fogott közre. 154 Ami e várak szerkezetét illeti, ez a különböző te­repben' és egyéb adottságok mellett más és más volt. Ahány vár, annyiféle azoknak formája, beosztása, külső és belső szerkezete. így például a keszthelyi várnál a szabályos négyszögű monostorhoz simulva csatlakozott a mai plébánia templom. Az ugyancsak négyszögű Zalavárban viszont a templom, helyeseb­ben kápolna a várfalakon belül volt, és a vár piacá­nak északi oldalát keresztezte. Csobánc vára szögle­tesen kiképzett, de voltaképpen kör alakú épít­mény, egy hatalmas saroktoronnyal, amely nyilván a vár legerősebb része. A szigligeti vár a maga hosszú­kásán elnyúló alakjával teljesen más. A még romjai­ban is hatalmas sümegi vár szigorúan a várhegy tete­jének alakulatához alkalmazkodik, és nem hasonlít sem a csobánci, sem a szigligeti várak formájá­hoz. 155 A másik dunántúli övezet a Dráva és a Balaton között húzódott, melynek fő támpillére Szigetvár volt, s ennek védelmi erejét egészítették ki a somogyi végházak: Babócsa, Csurgó, Kaposvár, Lak, Fonyód stb. Bolondvár (Balatonszemes), továbbá Fonyód vár katonai hovatartozásáról forrásaink nem emlé­keznek meg, de valószínű, hogy ezek nem a győri generalatushoz tartoztak. 15 6 A XVI. század második felében a Dráva és a Bala­ton közötti védelmi vonal kétszer is módosult, még­pedig 1566 után, amikor Szigetvár és a somogyi vég­házak eleste nyugatabbra tolta a védelmi vonalat, melynek centrumában most Kanizsa lett a fő erősség, a Nyugat-Dunántúl oltalmazója. 157 A mocsaras tér­ségben álló Kanizsát Szigetvár eleste után a Hadita­nács olasz mesterekkel a Dunántúl egyik legerősebb végvárává építette ki. 158 A török harcokban átalakult az egész katonai rendszer. A nemesi felkelésből és a feudális banderiá­lis hadseregből álló hadszervezet a harcok állandósu­lásával használhatatlanná vált. 159 A török hadsereg hatalmas létszáma, és a határokon meg-megújuló portyázó hadviselés következtében a védelem súlya egyre inkább áttolódott az állandó hivatásszerűleg szolgáló (miles continuus) katonaságra, amely a ki­rály által hozott idegenekből, magyarokból, Ma­gyarországon lakó más népekből rekrutálódott. A királyi hatalom már az 1540-es évek végétől megkezd­te a végvárak állandó, fizetett zsoldos katonasággal 268

Next

/
Oldalképek
Tartalom