A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Szántó Imre: A balatoni várak övezete a dunántúli védemi rendszerben (1541–1690)

tányságot; a Duna—Balaton közi főkapitányság székhelye Győr, a Balaton-Dráva közi főkapitányságé pedig Kanizsa lett.

136 A Kanizsával szembe vetett végvárak generális főkapitányai a XVII. században a Batthyány család tagjai, névszerint Batthyány II. Ferenc, I. Ádám, Kristóf és II. Ádám voltak.

137 A győri generalatushoz tartoztak Győr központtal és Pápa alközponttal többek között Csobánc, Hegyesd, Tihany, Vázsony és Keszthely is. A felsorolt Balaton-menti várakhoz később még Devecser, Sümeg, Tűrje és Tüskevár csatlakoztak. A Kanizsával szembeni végvárak közül a Balaton környékiekhez számíthatók Kiskomár, Zalavár és Szentgyörgyvár is, mert hiszen ekkor még a Balaton Hidvégig terjedt, és itt volt a Zala folyó széles szájú torkolata.

138 A Dunántúl védelménél két fontos övezet alakult ki, melynek központjában a Balaton mint természetes limes állt.

13 A dunántúli védelem létfontosságú övezete a Duna és a Balaton közti átjáró volt. A török terjeszkedés fő iránya Magyarország dunántúli területein keresztül vezetett a Habsburg-birodalom szíve, Bécs felé.

140 Itt épült ki a déli végvárvonal összeomlása után az a mélységében tagolt védelmi rendszer, amely nagyjából a zalai—veszprémi—komáromi végekig hátrálva tartóztatta fel a nyugati irányú török hódítást.

141 Hogy az elsődleges ez az övezet volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint Győr stratégiai fontossága. E vár helyőrsége a Buda—Bécs útvonal, a rábai és a dunai átkelőhelyek lezárása mellett a tőle keletre és délre fekvő töröknek hódoló vidék ellenőrzését is elláthatta.

142 Ebben az övezetben több az elsőrendűen megerősített vár, mint a másik (a Dráva és a Balaton között húzódó) övezetben. Ezek: Komárom, Pápa, Palota. Érthető, hiszen ezek eleste közvetlenül Bécs felé nyitott volna kaput.

14 3 A Duna és a Balaton közti győri főkapitányság várainak — Győr, Komárom, Pápa, Veszprém, Palota, Tihany, Csesznek, Szentmárton (Pannonhalma) — újjáépítése ó-olasz stílusban Süess Orbán építészeti felügyelő személyes vezetése alatt (1577—1592) történt.

144 A Balaton mentén korszerű vár tulajdonképpen nem volt, hiszen ezek főként XIII—XIV. századi kis hegyi erődök.

145 E várak egyházi és főúri tulajdonban voltak, s az egész középkoron át úgy szerepeltek, mint a jobbágyelnyomás jelképei. Kislétszámú őrségük a főúri kísérethez tartozott. Czobor Béla ezeket a hegyi- vagy sziklavárakat - mint pl. Rezi, Tátika, Csobánc

146 — ,,mulató várak"-nak nevezi, „melyek királyaink, főpapjaink, főuraink és lovagjainak kirándulási helyéül szolgáltak."

14 7 Tihany bencés monostorát cölöpsor, palánk, majd árok erősítette. Vázsony palánkerődítés volt, hídfőjét külön palánkbástya őrizte.

148 Sümeg is lovagvár volt, északi oldalán egy ó-olasz rendszerű bástyával, a déli oldalon levő fellegvárát pedig erős cölöpkerítés is védte.

149 Rezi és Tátika várai tulajdonképpen csak erődített úri lakások voltak, melyeknek a XVI. században már hadászati jelentőségük nem volt. Ezek tehát romladozni kezdtek, és a források 1592-ben már mint „dirutum castram"-okat, azaz mint lerombolt várakat említik.

15 ° Fonyód, Keszthely, Zalavár, Szentgyörgyvár, Szentgrót, Zalabér sík vidéken épültek, s a körülöttük elterülő mocsár nyújtott természetes védelmet.

1 5 x Szentgrót a Zala folyó két ága által közrefogott szigeten épült fel az átkelőhely ellenőrzésére. A Zala-folyó egy-egy kis szigetén találjuk nemcsak Szentgrótot, hanem Zalavárt, Szentgyörgyvárt és Zalabért is.

15 3 A csányi váracska egy kis kastély köré épült, amelyet két kis patak fogott közre.

154 Ami e várak szerkezetét illeti, ez a különböző terepben' és egyéb adottságok mellett más és más volt. Ahány vár, annyiféle azoknak formája, beosztása, külső és belső szerkezete. így például a keszthelyi várnál a szabályos négyszögű monostorhoz simulva csatlakozott a mai plébánia templom. Az ugyancsak négyszögű Zalavárban viszont a templom, helyesebben kápolna a várfalakon belül volt, és a vár piacának északi oldalát keresztezte. Csobánc vára szögletesen kiképzett, de voltaképpen kör alakú építmény, egy hatalmas saroktoronnyal, amely nyilván a vár legerősebb része. A szigligeti vár a maga hosszúkásán elnyúló alakjával teljesen más. A még romjaiban is hatalmas sümegi vár szigorúan a várhegy tetejének alakulatához alkalmazkodik, és nem hasonlít sem a csobánci, sem a szigligeti várak formájához.

155 A másik dunántúli övezet a Dráva és a Balaton között húzódott, melynek fő támpillére Szigetvár volt, s ennek védelmi erejét egészítették ki a somogyi végházak: Babócsa, Csurgó, Kaposvár, Lak, Fonyód stb. Bolondvár (Balatonszemes), továbbá Fonyód vár katonai hovatartozásáról forrásaink nem emlékeznek meg, de valószínű, hogy ezek nem a győri generalatushoz tartoztak.

15 6 A XVI. század második felében a Dráva és a Balaton közötti védelmi vonal kétszer is módosult, mégpedig 1566 után, amikor Szigetvár és a somogyi végházak eleste nyugatabbra tolta a védelmi vonalat, melynek centrumában most Kanizsa lett a fő erősség, a Nyugat-Dunántúl oltalmazója.

157 A mocsaras térségben álló Kanizsát Szigetvár eleste után a Haditanács olasz mesterekkel a Dunántúl egyik legerősebb végvárává építette ki.

158 A török harcokban átalakult az egész katonai rendszer. A nemesi felkelésből és a feudális banderiális hadseregből álló hadszervezet a harcok állandósulásával használhatatlanná vált.

159 A török hadsereg hatalmas létszáma, és a határokon meg-megújuló portyázó hadviselés következtében a védelem súlya egyre inkább áttolódott az állandó hivatásszerűleg szolgáló (miles continuus) katonaságra, amely a király által hozott idegenekből, magyarokból, Magyarországon lakó más népekből rekrutálódott. A királyi hatalom már az 1540-es évek végétől megkezdte a végvárak állandó, fizetett zsoldos katonasággal 268