A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Tamási Judit: A nagyvázsonyi Kinizsi-vár doboz alakú csempékből rakott kályhája
16. ábra. Benedikt Buchpinder fametszete doboz alakú csempékből rakott kályha képével (München, 1488) Abb. 16. Holzschnitt von Benedikt Buchpinder mit der Darstellung eines aus schachteiförmigen Kacheln aufgesetzten Ofens (München, 1488) gos a korabeli emlékanyagban. 22 Ha mégis megpróbálnánk az egyetlen rekonstruálható méretű csempéből kiindulva poligonális alaprajzúvá kiszerkeszteni, a fenéklap és az oldalfalak által bezárt szöget véve számításaink alapjául, egy tizennyolcszögű alaprajzot kapnánk, 23 amely nemcsak valószínűtlen, de célszerűtlen is, és a fűtőnyílásnak sem hagy elegendő helyet. Még több gondot okozott a felsőtest. A nagyvázsonyival egykorú gótikus kályhák felsőteste ugyanis toronyszerű, sokszög (esetleg kör) alaprajzú. Ez alól az általános szabály alól csak néhány kivétel akad: egy ma is álló kályha, az ochsenfurti, 24 egy csak rajzban rekonstruált kályha a Rajna menti Hattstein várából 25 és egy 15. század végi wormsi fametszeten látható kályha. 26 (17. ábra) Valamennyinek négyszögletes a felsőteste is, kicsit szűkebb az alsótestnél, és nem volt a falhoz hozzáépítve. A 16. század közepétől elterjedő reneszánsz kályhák aztán már szinte kivétel nélkül két kubusból vagy hasábból állnak. 27 A forma maga tehát korántsem ismeretlen. Statikai meggondolások sem mondanak ellent az ilyen felépítésnek, arról nem is beszélve, hogy a melegtárolás szempontjából éppen ez a legelőnyösebb megoldás. 28 Ha most azokat az ábrázolásokat 2 9 vizsgáljuk meg, amelyeken véleményünk szerint doboz alakú csempékből rakott kályhákat örökítettek meg, azt kell tapasztalnunk, hogy egyikről sem olvasható le egyértelműen a kályha formája. 30 Hogy a nagyvázsonyi kályha felsőtestének rekonstruálásakor a négyszögletes forma mellett döntöttünk, azt két tényező indokolta. Először is a felsőtest csempéi közül egyetlen olyan töredék sem került elő, amelyen meg lehetne állapítani a fenéklap és az oldalfalak által bezárt szöget, enélkül pedig egy esetleges, későgótikus kályháink felsőtestére legáltalánosabban jellemző poligonális alaprajz nem szerkeszthető ki. Másrészt pedig a függőlegesen elmetszett, egyik hosszanti éle mentén oldalfal nélküli, sarokcsempeként meghatározott darabnak csak négyszögletes elrendezésben van értelme és speciális funkciója. Ahogyan a készítéstechnológiát illetően párhuzamot vonhatunk a doboz alakú csempék és a négyzetes szájú, tál alakú kályhaszemek között, ugyanígy megtehetjük ezt az egyes kályhaalkatrészek összeillesztési módját tekintve is. A dobozos csempék és a tál alakú kályhaszemek szájnyílásai egyaránt szorosan egymás mellé simulnak, csak az oldalfalak közti réseket tapasztották ki agyaggal. De míg a kályhaszemeknél a szűkülő hátrészek közti hézagok kitöltésé1 7. ábra. Peter Drach fametszete négyszögletes felsó'testű, hálósán rakott kályha ábrázolásával (Worms, 1493) Abb. 17. Holzschnitt von Peter Drach mit der Darstellung eines im Rastersystem aufgesetzten Ofens mit viereckigem Oberteil (Worms, 1493) 244
