A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Tamási Judit: A nagyvázsonyi Kinizsi-vár doboz alakú csempékből rakott kályhája

16. ábra. Benedikt Buchpinder fametszete doboz alakú csempékből rakott kályha képével (München, 1488) Abb. 16. Holzschnitt von Benedikt Buchpinder mit der Darstellung eines aus schachteiförmigen Kacheln aufgesetzten Ofens (München, 1488) gos a korabeli emlékanyagban. 22 Ha mégis megpró­bálnánk az egyetlen rekonstruálható méretű csempé­ből kiindulva poligonális alaprajzúvá kiszerkeszteni, a fenéklap és az oldalfalak által bezárt szöget véve szá­mításaink alapjául, egy tizennyolcszögű alaprajzot kapnánk, 23 amely nemcsak valószínűtlen, de cél­szerűtlen is, és a fűtőnyílásnak sem hagy elegendő helyet. Még több gondot okozott a felsőtest. A nagyvá­zsonyival egykorú gótikus kályhák felsőteste ugyanis toronyszerű, sokszög (esetleg kör) alaprajzú. Ez alól az általános szabály alól csak néhány kivétel akad: egy ma is álló kályha, az ochsenfurti, 24 egy csak rajz­ban rekonstruált kályha a Rajna menti Hattstein vá­rából 25 és egy 15. század végi wormsi fametszeten látható kályha. 26 (17. ábra) Valamennyinek négy­szögletes a felsőteste is, kicsit szűkebb az alsótest­nél, és nem volt a falhoz hozzáépítve. A 16. század közepétől elterjedő reneszánsz kályhák aztán már szinte kivétel nélkül két kubusból vagy hasábból állnak. 27 A forma maga tehát korántsem ismeretlen. Statikai meggondolások sem mondanak ellent az ilyen felépítésnek, arról nem is beszélve, hogy a me­legtárolás szempontjából éppen ez a legelőnyösebb megoldás. 28 Ha most azokat az ábrázolásokat 2 9 vizsgáljuk meg, amelyeken véleményünk szerint doboz alakú csem­pékből rakott kályhákat örökítettek meg, azt kell tapasztalnunk, hogy egyikről sem olvasható le egy­értelműen a kályha formája. 30 Hogy a nagyvázsonyi kályha felsőtestének rekonstruálásakor a négyszög­letes forma mellett döntöttünk, azt két tényező in­dokolta. Először is a felsőtest csempéi közül egyetlen olyan töredék sem került elő, amelyen meg lehetne állapítani a fenéklap és az oldalfalak által bezárt szöget, enélkül pedig egy esetleges, későgótikus kály­háink felsőtestére legáltalánosabban jellemző poli­gonális alaprajz nem szerkeszthető ki. Másrészt pedig a függőlegesen elmetszett, egyik hosszanti éle mentén oldalfal nélküli, sarokcsempeként meghatározott da­rabnak csak négyszögletes elrendezésben van értelme és speciális funkciója. Ahogyan a készítéstechnológiát illetően párhuza­mot vonhatunk a doboz alakú csempék és a négyzetes szájú, tál alakú kályhaszemek között, ugyanígy megtehetjük ezt az egyes kályhaalkatrészek összeil­lesztési módját tekintve is. A dobozos csempék és a tál alakú kályhaszemek szájnyílásai egyaránt szorosan egymás mellé simulnak, csak az oldalfalak közti réseket tapasztották ki agyaggal. De míg a kályhasze­meknél a szűkülő hátrészek közti hézagok kitöltésé­1 7. ábra. Peter Drach fametszete négyszögletes felsó'testű, hálósán rakott kályha ábrázolásával (Worms, 1493) Abb. 17. Holzschnitt von Peter Drach mit der Darstellung eines im Rastersystem aufgesetzten Ofens mit viereckigem Oberteil (Worms, 1493) 244

Next

/
Oldalképek
Tartalom