A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Törőcsik Zoltán: A XIII. századi Tapolca történetének vázlata

A kápolna körül felszínrevetődő sok embercsont az bizonyítja, hogy a középkorban szokásos temető (cinterem — cimetherium) vette ezt is körül, esetleg csontház (ossarium) is volt benne; de a rombadőlt falak összevissza való széthányása, korhatározó mellékleteknek eddig való, majdnem teljes hiánya, azt látszanak bizonyítani, hogy itt is a régi magyar kultúra egyik legnagyobb sírásója, a török szomorú garázdálkodásának még szomorúbb tanúbizonyságával van dolgunk!"

194 Az 1985. évi terepbejárás és előzetes kutatás konkrét eredményeiről — részint a feltárásra szánt idő rövidsége, részint pedig a rendelkezésre álló anyagiak behatároltsága miatt — ma még természetesen nem beszélhetünk,

195 reméljük azonban, hogy a szükséges technikai feltételek és anyagi fedezet esetén több évre tervezett feltáró munka megadhatja majd a már 1932-ben is felmerült lényegi kérdésre — „Mi volt egykor a Szentgyörgyhegy tetején?" - a megnyugtató választ. 4. ábra. A Szentgyörgyhegy tetején talált IV. László dénár Abb. 4. Auf dem Gipfel des Szentgyörgyhegy gefundener Denar aus der Zeit László IV. Az 1272. évi oklevélben elmondottak második tisztázásra váró kérdéseként fentebb a tapolcai egyház, s az alatta fekvő hét szőlő és két malom értelmezését vetettük fel. Tapolca egyházát elsőként éppen az 1272-es oklevél említi írásosan, természetesen ezt is az 1217 előtti állapotokra visszavetítve.

196 Nem tudjuk azonban, hogy itt a Templom-dombon jelenleg is álló, Boldogságos Szűznek szentelt templomról — amelynek kontinuitása egyébként a XIII. századtól kezdődően napjainkig írásos forrásainkban jól nyomonkövethető — van-e szó, ugyanis az oklevél a templom patrocíniumát nem nevezi meg. így feltételezhetjük azt is, hogy az említett „ecclesia" alatt esetleg az ekkor már létező tapolcai centrális templomot, a település tengelyét képező „római út" Keszthely felé iránytvevő, s a sümegi út kiindulásául is szolgáló csomópontjában épült Szent Miklós (plébánia?) templomot kell értenünk.

197 A leírt körülmények — elsősorban az egyház alatti két malom

198 — mégis arra engednek következtetni bennünket, hogy itt az eredetileg talán családi-nemzetségi templomnak épült Boldogságos Szűz templomát lássuk, amelyről azonban az első hiteles említés csak 1280-ből maradt ránk.

199 Fent érintett témánkhoz kapcsolódva ehelyütt kell szólnunk a folyamatban lévő tapolca - templomdombi régészeti kutatásokról is. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat erkölcsi és anyagi támogatásával a tapolcai Templom-dombon, a r. kat. plébániatemplom mellé épült volt zárda (1872) — jelenleg a 2. sz. Általános Iskola néhány osztályának és a Bányászati Gyűjteménynek helyet adó épület — tövében

200 1984. július 2-án kezdtük meg az ásatást. 1985-ben a kutatás kiszélesedhetett: a tapolcai Városi Tanács nemcsak az ásatások folytatását szorgalmazta, de további munkára ösztönző mecénásként fedezte annak jórészt költségeit is, ez utóbbiból — a korábbi évhez hasonlatosan — jelentős részt vállalt magára a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat, a Balatoni Intéző Bizottság és a Bakonyi Idegenforgalmi Bizottság, ugyanakkor a Batsányi János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola KISZ-védnökséget vállalt az ásatások fölött. A fent felsoroltaknak ezúton is őszinte köszönetünket fejezzük ki az önzetlen támogatásért.

201 Ugyan a feltáró munka befejezését csak 1988-ra tervezzük, vázlatosan — és szorosan csupán a fent említett résztémára szorítkozva — már itt is érintjük az ásatásainkból eddig levonható következtetéseket. A leírottakban azonban számolunk az eddigi kutatások eredményein nyugvó lehetőségek adta feltételezéseink jövőbeni esetleges módosulásával, azaz hangsúlyozzuk az alább előadottak ma még jobbára munkahipotézis jellegét. A Templom-domb közepén foglal helyet a barokkés újkori bővítésű, gótikus hajóval és szentéllyel rendelkező jelenlegi r. kat. plébániatemplom. Építési periódusairól műemléki falkutatások hiányában ugyan pontos adataink nincsenek, véleményünk szerint a nyolcszög három oldalával záródó gótikus szentély — amelyhez északról sekrestye is kapcsolódott —

202 a XIV. század utolsó negyedében épülhetett, a mezővárosi fejlődéssel együtt járó „templombővítések időszakában."

203 Közvetlenül az építést követően készülhettek azok a külső freskóábrázolások is, amelyek közül az egyiken, a szentély keletre tekintő kőrácsos ablaka alatt lévőn, az ekkor Tapolcát birtokló karthauzi rend kegyurának, Zsigmond királynak biblikus környezetben megmintázott szimbolikus ábrázolását véljük felfedezni,

204 a másikon, a korabeli déli bejárat mellett, Szent Kristóf gigantikus méretű alakját örökítette meg a XIV-XV. század fordulóján élt ismeretlen művész.

205 S korban itt kanyarodjunk vissza szűkebb témánkhoz: az említett gótikus Szent Kristóf ábrázolás a templom déli, eredeti Árpád-kori (XIII. századi) falrészletét díszíti. °

6 A tapolcai plébániatemplom magjául kétségtelenül azt a román ízlésű, XIII. században épült templomot kell tartanunk, amelyről - részint már többször idézett - okleveleink is tanúskodnak.

201 169