A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Gyulai Ferenc: A növénytermesztés emléke a Fonyód-Bélatelep Árpád-kori településéről

Melampyrum cfr. arvense L. - Mezei (?) csormolya: 2 db mag Hossza: Szélessége: Magassága: 3,93 mm 2,00 mm 1,75 mm Min: 3,92 Max: 3,93 Min: 1,98 Max: 2,02 Min: 1,71 Max: 1,78 25. ábra. Abb. 25. Melampyrum cfr. arvense L. — semen. Mindkét mag szenült, de ép. Maghéjuk fényes. Az egyik mag egyenes tengelyű, míg a másik kissé haj­lott. Hasi oldaluk ormós kiemelkedésű, kétoldalt ba­rázdával. Csúcsuk és alapjuk legömbölyített. A mezei csormolya rét- és szántóföldi gyom, de a legelőn is előfordul. Itt kártétele kisebb. 128 SCHER­MANN Szilárd így ír róla: „búzában kellemetlen, mert hasonló alakja és nagysága miatt abból nehezen tisztítható ki. Kemény magját az őrlés csak összela­pítja, ezért a lisztbe ma már ritkán kerül. Ha bekerül: a liszt és kenyér ibolyaszínűre festődik." 129 Hazánk területéről az első archaeobotanikai ada­tunk a fajra vonatkozóan mindezidáig csak a bronz­korból van. 130 Papaver rhoeas L. - Pipacs: 1 db mag Hossza: Szélessége: Magassága: 0,86 mm 0,66 mm 0,74 mm A szenült és sérült mag vese alakú. Maghéjának faj­specifikusan hálózatos szerkezete ma már csak itt­ott ismerhető fel. A pipacs talajban nem válogatós. Vetésekben, utak mentén gyakori. A gabonafélék közül elsősorban a búzát fertőzi. Főként ősszel csírázik. A csíranövény áttelelés után a gabonával együtt fejlődik. Csírázó­képességét hosszú ideig megőrzi. 131 Az újkőkorban Kisázsiából került vetőmaggal Európába. Éppen ezért fölöttébb meglepő, hogy hazánk területéről az eddigi első régészeti-növénytani maglelete csak a XVIII. század második feléből származik! 132 Jelen esetünkben is gabonát károsító gyomként fordul elő. 26. ábra. Abb. 26. Papaver rhoeas L. — semen. Polygonum cfr. persicaria L. - Baracklevelű (?) keserüfü: 3 db makk Hossza: Szélessége: Magassága: 2,63 mm 1,94 mm 0,64 mm Min: 2,48 Max: 2,77 Min: 1,89 Max: 1,98 Min: 0,57 Max: 0,71 A makkok szenültek, különböző megtartásúak. De mindegyik megegyezik abban, hogy rajtuk többé­kevésbé felismerhető a három él és az ormó. Laposan féldomborúak, mindkét végük röviden kihegyezett. Előfordulásuk nedves szántóföldre utal. A baracklevelű keserűfű nedves helyeken, szántó­földön, tarlókon, de kapásnövények között is előfor­dul. A herefélék, füvek, de a sárgarépa vetőmagjában is gyakori. 133 Legrégebbi előfordulása hazánk területén a népvándorlás korából ismert. 134 A makkocskák a környék szántóföldjeinek nedve­sebb részén élt gyomnövényről származnak. 27. ábra. Abb. 27. Polygonum cfr. persicaria L. - glans. 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom