A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Gyulai Ferenc: A növénytermesztés emléke a Fonyód-Bélatelep Árpád-kori településéről
Valamennyi szem sérült. Az eredeti gömbölyű alak csak egy esetben maradt meg, a többi száradás és szénül és hatására szögletessé vált, az egyik pedig sziklevelekre szét is nyílt. Ma a borsó élelemnövény, a homoki-, vagy mezei borsó pedig takarmánynövény. 114 A kisázsiai korai neolitikumban már termesztették a borsót, de már az arató-népességek is tömegesen gyűjtötték. 115 Az újkőkori Kárpát-medencéből eddig még nem sikerült kimutatni, de a környező területek analógiája alapján, ez csak kutatási hiányosságnak fogható fel. A bronzkori vatyai kultúra idejétől kezdve gyakori lelet. 116 FÜZES Miklós Keszthely-Dobogón IX. századi gödörből gyűjtötte. A bronzkorban Magyarország és Svájc területén talált borsószemek 3,7^,9 mm átmérőjűek. A vaskorra a borsó már Németországban is igen elterjedtté vált, sőt Skandinávia déli részében is termesztették. Az ókori görögök és rómaiak ugyancsak kultiválták. A középkori írásos emlékek egy kisebb magvú „mezei borsó"-t és egy nagyobb magvú „kerti borsó"-t különböztetnek meg. 1 x 7 2. Gyomnövények A kultivált szántóföldi- és konyhakerti növények gyomfajainak termései, magjai tartoznak ide. Agrostemma githago L. - Konkoly.211 db mag Átlagméret: 50 db alapján Hossza: Szélessége: Magassága: 2,69 mm 2,11 mm 2,83 mm Min: 2,28 Max: 3,05 Min: 1,85 Max: 2,37 Min: 2,14 Max: 3,52 A kivétel nélkül szenült magvak azokból a szelvényekből kerültek elő, amelyekben jelentős számú 21. ábra. Abb. 21. Agrostemma githago L. - semen. 22. ábra. Abb. 22. Agrostemma githago L. semen Hordeum sp.^el összeégve. — Agrostemma githago L. semen mit Hordeum sp. zusammengebrannt. gabonaféle (búza, árpa, rozs, zab és köles) volt. Erős lehetett a konkoly fertőzés, ugyanis számos esetben találtunk árpával, kölessel összeégett konkolymagokat. A szögletes patkó alakú magok nem mindig jó megtartásúak. A hátukon levő tüskesorok több esetben letöredeztek, lekoptak. Legtöbbjük égés következtében felpuffadt. Némelyiken a maghéj is felrepedezett és láthatóvá vált a mag fényes sziklevele. A konkoly ma már az egész földön elterjedt gabonagyom. Csírájának szaponin toxin (ideg- és izombénító) tartalma miatt mérgező. Ezért az ilyen gabona fogyasztása, vagy feletetése igen veszélyes. 118 Elsősorban őszi csírázású gyomnövény. Igen nagy károkat tud okozni a vetésben azáltal, hogy a kultúrnövényt termőhelyéről kiszorítja. 1 x 9 A kisázsiai növénytermesztéssel egyidős gyom, amelyet hazánkba az újkőkori gabonával hurcoltak be. 120 A konkollyal fertőzött gabonát felhasználása előtt tisztítatni kellett, de ez szórással, szeleléssel nem volt megoldható, szitálással is csak gyéríteni lehetett számukat, így válik érthetővé, hogy miért fordult elő a konkoly magja viszonylag nagy számban a gabonaféléket tartalmazó szelvényekben. Avena fatua L. - Héla zab: 14 db cum caryopse corticata, 7 db palea fragmentum Hossza: Szélessége: Magassága: 8,19 mm 1,76 mm 1,41 mm Min: 7,29 Max: 9,66 Min: 1,35 Max: 2,01 Min: 1,03 Max: 1,82 A hosszúkás alakú toklászos szemek szenültek. A tokiászok sérültek, a háti tokiász szálkája letörött. A szemtermés talpi része oldalról ferdén levágott, patkó alakú. Abból a szelvényből kerültek elő, ahonnan a legtöbb árpa- és zablelet származik. Feltehetőleg ezen kultúrfajok gyomnövénye volt. Korábban az Avena fatua L.-t tartották a zab ősének, de bebizonyosodott, hogy csak másodlagos 149
