A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Törőcsik Zoltán: A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1984–85. évben végzett tevékenysége

A pápai Helytörténeti Múzeum ásatásai közül 1984-"ben befejeződött az ugodi vár kutatása, folytatódik a bakonyszűcsi hitelesítő ásatás (dr. Mithay Sándor). A Bakonyi Bauxitbánya támogatásával megindult a németbányai későbronzkori halomsírok feltárása (Ilon Gábor). Szervezetünk régészei a két évben több, mint 30 alkalommal végeztek leletmentést a megye területén. A Régészeti Osztályhoz tartozó numizmatikai gyűjtemény elmaradt nyilvántartási munkáinak pótlása megtörtént, az új gyűjteménykezelő rendezte a katonai érmeket és jelvényeket (Rainer Pál). A Néprajzi Osztály kutatásai közül mindkét tárgyalt évben kiemelkedett — nemcsak intézményi, de országos kitekintésben is — a Kál-völgyi komplex kutatóprogram (S. dr. Lackovits Emőke). A nagyszámú külső munkatársat is foglalkoztató program eredményeinek egyik legbeszédesebb bizonyítéka az előző évkönyvünkben megjelent közlemények és tanulmányok nagy száma. Eredményes a megye nemzetiségi viseletének kutatása, elmaradtak viszont a népművészeti kutatások, valamint a tervezett tárgy katalógusok feldolgozása. A gyűjtemény a terveknek megfelelően gyarapodott — ideértve a bulgáriai Szmolján múzeumától kapott, s az iszkázi Nagy László Emlékházban kiállított bolgár néprajzi anyagot is —, s a nyilvántartás is — a kartonozás kivételével — követte a gyűjtött anyag növekedését (S. dr. Lackovits Emőke, Törő László). A Történeti Osztály tagjainak elsősorban gyűjtőtevékenységét kell kiemelnünk tárgyalt két évünkben (V. Fodor Zsuzsa, Veress D. Csaba); a gyűjtések jórészt kiegészítő jellegűek voltak, s az állandó kiállítás színvonalas megvalósításának szolgálatában állottak. A gyűjtemény intenzív gyarapodásával egyidőben a nyilvántartás is — a kartonozottságtól eltekintve — naprakész. A terveknek megfelelően megteremtődött az önálló történeti dokumentumgyűjtemény és történeti fényképtár. A figyelemreméltó ipartörténeti (V. Fodor Zsuzsa), valamint iskolatörténeti kutatások (V. Fodor Zsuzsa, dr. Tör öcsik Zoltán) mellett országos kitekintésben is jelentősek a hadtörténeti feldolgozások (VeressD. Csaba). A képző- és iparművészeti gyűjtemény képzett szakember hiányában — jelenleg a gyűjtemény kezelői feladatokat dr. László Péter látja el — évek óta mostoha helyzetben van; a hét (!) helyen raktározott gyűjtemény sorsának nem kedvezett, hogy ezeddig sem kerülhetett a felsőörsi ún. AGROBER-épületbe. Ez rendkívül megnehezíti a gyűjtemények - többszöri „eredménytelen kezdés" után — most megindult revíziós munkálatainak lefolytatását. A képzőművészeti gyűjtemény elsősorban ajándékozások (a VII. Kisgrafikai Biennalen résztvevő művészek kisgrafikai, a Horváth Margit által ajándékozott Csikasz-hagyaték, Erdey Dezső özvegyének ajándékozása) útján gazdagodott (dr. László Péter). 1984-ben alakult meg önálló Közművelődési Osztályunk, amelyet dr. László Péter mb. osztályvezető irányít. Tőle és a közelmúltban érkezett fiatal népművelőktől (Bárdossy Pál, Oláh Miklós) várjuk elsősorban közművelődési tevékenységünk fellendítését,* ez azonban ma még várat magára: úgy tűnik, jelenleg a feladatokkal való alapos ismerkedés és erőgyűjtés stádiumában lehetnek a munkatársak. A megszokott rutinnal, intézményen túl is kisugárzó hatékonysággal végzi viszont munkáját dr. Geiszt Jakabné, aki az állandó kiállítás egyszerűsített — elsősorban általános iskolás tanulók számára íródott — kalauzát is elkészítette. Ugyanakkor nagyszámú, igényesen és színvonalasan megrendezett időszaki képzőművészeti kiállítást mondhat magáénak dr. László Péter. A segédgyűjtemények (adattár, fotótár, könyvtár) helyzetét erősen meghatározták az épület felújításával járó, de a legutóbbi alkalommal már végleges helyre történő költözések. Miközben folyt a rendezés és revíziózás, a munkatársak a napi igényeket és feladatokat is ellátták (Róka Lajos, Simon Sándor, Kopházi Ferencné, Tibor Tamásné). A pápai Helytörténeti Múzeum fentebb már ismertetett, régészeti munkálatokra koncentrálódó tevékenysége mellett a történeti és néprajzi gyűjtések elsősorban helytörténeti, illetőleg tárgymentő jellegűek voltak. A múzeum gyűjteményének leltározása folyamatos (Ilon Gábor, dr. Mithay Sándor). A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum immáron több, mint két évtizedes programjának, „A Bakony természeti képe" kutatóprogramnak keretében végezte a tárgyalt két évben is tudományos munkáját. Az említett programnak megfelelően a munkatársak (dr. Tóth Sándor, dr. Galambos István, dr. Harmath Beáta, dr. Hosvay György, Kasper Ágota, Bartha Zoltán, Futó János) az alábbi témákban folytattak kutatásokat: geológia, paleobotanika, paleozoológia, botanika és zoológia. E témákban nagyszámú — s csakrészben publikált — feldolgozást mondhatnak magukénak. A fiatal munkatársak szakmai törekvését jelzi - többek között — az utóbbi két évben sikeresen megvédett két egyetemi doktori dolgozat is (dr. Galambos István, dr. Harmath Beáta). A fentiek mellett — részben a nagyszámú külső kutatónak is köszönhetően — jelentős gyűjteménygyarapodásról is beszámolhatunk; a szekrénykataszteri anyag és az egyedileg leltárköteles tárgyak nyilvántartása folyamatos. A munkatársak közművelődési munkája — gondolunk itt elsősorban a madárvédelemre, környezetvédelemre és a Búvár Klubra — is színvonalas és sokrétű. A harmonikusnak mondható munkavégzést ugyanúgy, mint a veszprémi Bakonyi Múzeum esetében - itt is az egyre inkább elviselhetetlenné váló raktározási gondok nehezítik. A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum beszámolónk időszakában - a 201/1981. (M. K. 4.) MM—MTA. sz. együttes utasítás, valamint a 101/ 1980. (M. K. 4.) KM. sz. rendelet alapján - ugyancsak megvalósította munkatársai tudományos minősítési kategóriákba való besorolását, amelyet intézményünk 13