A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása. II. rész

HUNGLER JÓZSEF A VESZPRÉMI HELYTÖRTÉNETIRÁS ÊS KUTATÁS KIALAKULÁSA II. RÉSZ 6. EGY „VESZPRÉM-MEGYEI MÚZEUMEGYLET TERV-RAJZA" 1871-BEN Mit hozott az utóbbi másfél század, a XIX. és XX. szellemi—társadalmi mozgása Veszprém világában, aminek kezdő indítása az első magyar teológiai folyóirat létrehozása 1820-ban,

1 a felvilágosodott szellemű Verseghy Ferenccel, mint főmunkatárssal,

2 záróakkordja pedig egy jó elgondolásból kezdeményezett ,4rodalmi és helytörténeti" munkaközösség lehetett 1957-ben,

3 a már modern Veszprém új életteréhez igazodva. E két pólus közé illeszthetők a város alakulásának minden irányú fejlődését figyelembe véve, a különböző szellemi mozgalmak, múzeumot létrehozni szándékozó kezdeményezéseikkel, amik mögött egy nagy múltú vidéki várostól elvárható helytörténetirodalmi óhaj jelentkezik. A történelmi változások korok szerinti lemérése, az események mozgató erői között eligazodása során lehetőség adódik a kutatónak, hogy munkája tárgya társadalmi színeiről is áttekintést szerezzen. így épül össze a veszprémi művelődési vágy a különböző kultúrtörekvésekben már a múlt század közepén a helytörténetírás illetőleg kutatással, mintegy annak hátteréül: hol az említett társadalmi művelődési vágy formájában, hol múzeum létesítési gondolatként, vagy mint ,,közművelődési kör" létrehozására törekvés. A XIX. század első felére is visszanyúló, de a közepén már erősen jelentkező törekvések igazolják, hogy a reformkorba lépő városnak sem közömbös egy új kor új szelleme. Nemcsak világi, de egyházi téren is kimutatható a veszprémi művelődés indulása jóval a nyelvújítás előtt. A Magyar Kurir 1811. évfolyama említi (371372), hogy ,,a veszprémi Nevendék Papság — vagyis a papjelöltek, az úgynevezett „kispapok" -, a farsang három utolsó napján theatrális játékot jádzott anya nyelvünkön". Sok-sok anyag, még több érdekes kezdeményezés maradt volna fenn, ha a helyi sajtó előbb indul. így nagyobb lehetősége nyílik már a XIX. század első felében a helytörténetirodalom megindítására. Egy, a veszprémi helytörténeti munkát összefogó orgánum hiánya, éppen a XX. század harmincas éveinek ilyen irányú eredményes szervezkedésében volt lemérhető. Ezt a kezdeti kezdeményező szerepet tölthették be, nem is eredménytelenül, Veszprém első újságjai. Azon évek helytörténeti érdeklődésére jellemző, hogy volt idő, amikor Veszprémnek három újságja mindegyikébe jutott helyismereti, helytörténeti, helyi kérdést közérdekűén ismertető cikk. A „Dunántúli Történetkedvelők"-től — akik közül nőtt ki egyik értékes veszprémi helytörténeti kutatónk és írónk, Véghely Dezső —, 1846-tól a XIX. század végéig tart az az időszak, amikor a művelődési vággyal összeépülő „múzeum létesítő" gondolat, amely egyben a helytörténeti kutatás megoldását is hivatott volt segíteni: hol egy „históriai társulat" működésén belül, hol pedig a „Bakonyvidéki történelmi és régészeti múzeumegylet" létrehozásával kereste új útjait. Nagyot lendít e mozgalmak életén az első újság, a „Veszprém" megjelenése 1866-tól. E jószándékú törekvések lezárása és talán eredménye is lehetett volna éppen a század végére a tervezett „Veszprém megye monográfiája" elkészítése, ami végül is elmaradt. Az ma már jól megáüapítható, hogy először a XIX. század második felében első indításként egy helyi „történelmi társulat" megszervezése kerül előtérbe, majd amikor ez sikertelen lett, a hetvenes évektől ismét a múzeum létesítésének gondolata kel életre, ami mintegy szellemi műhely utáni vágy, a kor követelményei szerint jelentkezik, érlelve a tervek mögött már érezhető helyi, helytörténetirodalmi szervezet létrehozását. — Mindez, nem gyökértelenül! A török hódoltságtól megszabadult város a püspök-földesúr uralmát szeretné lerázni, amikor 1746ban a szabad királyi városi jog elnyeréséért küzd. A gazdasági—művelődési lehetőségek másik akadálya, hogy a megtelepedést és bármiféle foglalkozás kezdését, ugyancsak a földesúr engedélyezte. Az alig négyezer főt meghaladó lakosú és emiatt igen lassan fejlődő Veszprém életében a népi—polgári törekvések adják az első művelődési nyomot. A polgári haladás az aktív városvezetőknél jelentkezik. Nagyon változatos korváltások függvényeként épültek, alakultak Veszprém nagy történelmi problémái, különleges jellegzetességei, mint a XIX. század535