A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Ritoók Ágnes: Árpád-kori temetkezések Veszprémfajszon

2. ábra. Ásatási alaprajz Abb. 2. Ausgrabungsgrundriß fut körbe. Külső oldaluk vagy tagolatlan (4. ábra, a,- 6. ábra, b; 7. ábra, d, í, i), vagy sekély mélyedés (6. ábra, a,- 7. ábra, b, c, g, h), ill. egy esetben borda (7. ábra, e) fut körbe rajta. 1 ' Leletegyüttesünket anyagának minősége, készí­tésmódja, díszítése és peremtípusai alapján a 13. századra datálhatjuk. Meg kell azonban jegyez­nünk, hogy sem a máshol a 13. század vége felé nagyobb számban előforduló fehér, sárgásfehér kerámia, sem pedig az ekkor már szintén tömege­sen jelentkező hornyolt falú edények töredékei nem találhatók meg e réteg anyagában. A fenti keltezést Parádi Nándornak a középkori cserép­fedők vizsgálata során kapott eredményei tá­masztják alá. Ö ugyanis megállapította, hogy ezek nagyobb tömegben a 13—14. században ter­jedtek el, s ,,az edényperemek belső tagolásának általánossá válása és a kúpos fedők elterjedése szervesen összefügg egymással". 7 Valószínű, hogy ez a réteg egykori talajegyen­getés emléke, amellyel a kelet felé eredetileg lejtő szintet egyenlítették ki. E ,,munkálat" kap­csolatban lehetett a körítőfal építésével, mivel azon kívül ezt a réteget nem észleltük. A körítő­fal belső oldala mentén, a 4/b— с gödrök felett a faszenes-paticsos talajban több iszaplerakódást figyeltünk meg egymás felett. Ebből a talaj­egyengetés menetére vonatkozóan arra követ­keztethetünk, hogy az nem egy, hanem legalább 3. ábra. Szórványleletek a déli szelvényekből Abb. 3: Einzelfunde aus den südlichen Abschnitten 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom