A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Nádasdy Lajos: A pálosok iskoladrámái és iskolai színjátszásuk Pápán
4. ábra. A BAKHUS с. vígjáték címlapja (MTA könyvtára, RUI 4° 56) Abb. 4. Das Titelblatt des Lustspieles ,,BAKHUS" (MTA Bibliothek RUI 4° 56) etikai tanulság is. A nézők mindenképpen elégedettek lehettek. A szerelmesek, akik régtől fogva szerették egymást, boldogan megkötik frigyüket, de ezen túlmenően mindenki gazdagodhatott egy követésre méltó nemes emberi tulajdonság ismeretével. Az előadás tehát hasznosan betöltötte rendeltetését. A női főszerepet a kor szellemének megfelelően, mint a szereposztásból olvashatjuk, férfi játszotta. III. — Kutatásunk közben fedeztük föl az alább következő, s a magyar iskoladráma irodalomban teljesen ismeretlen és kimondottan pápai történelmi eseménnyel foglalkozó pálos iskoladrámát. Sajnos nem a teljes szövegű kiadványra bukkantunk rá, hanem csupán a „szinopszisára", programjára, ha úgy tetszik, ,,színlapjára". Maga az iskoladráma egy valóságosan is pápai történelmi eseménnyel, az 1600. évi várbeli vallon zsoldosok lázadásával foglalkozik. Tehát nemcsak a keletkezési helye és az előadásnak helye Pápa, hanem a játék témája, eseménye, cselekménye is Pápán játszódik. Ebben az alkotásban erőteljes hangsúlyt kap a szülőföldnek és a hazának a szeretete is. 27 PAPA VARASÁNAK VITTATÁSA mellyet komédiái Játékban le-ábrázolt az ötödik és hatodik iskolabéli iffjúság Pápán, 1772-dik Esztendőben Szent Mihály havának 8-dik napján. A' Játéknak Àllapottya Mátyás Római Császár, Magyar Országnak ezen a néven második Királlyá alatt azon Franczia katonák, kik a magyarok segétségére küldettek a Pogány töröknek ostromi ellen Pápa Varasában helheztetvén, iszonyú és hallatlan pártütést indéttának, el-annyira: hogy frigyet is kötöttek a törökkel, azzal mentegetvén hitszegéseket, hogy a Római Császár az őket illető katona Zsoldot törvénytelenül tülök el vonta légyen. Ezeknek le-csendesíttésére mivel se kérelemmel, se jó tanácscsal a magyarok semmire nem mehettek, eltökéllették, hogy hadi erővel ki-kergetnék a városból a pártütőket, ammint végtére be is tellesedett. így emlékezik Istvánfi magyar ország Krónikájában az harmincz kettődik könyvben. Némellyeket hozzá tészen a játékos költemény. A játék helheztetik Pápán, többnyire a Tüzes kapunál. A' Beszélgető Személlyek Svorcemburg Zobotin Imre Nádasdi Holósi Pál Kolonics Gácsi Gergely Marothi Káldi János Ennek fia Jósef Viglesi Imre Sklakovics Békási Ferencz Péchi Pfafl Pál Bakácsi Abrahámfi Ferencz Bendekuczi Pásztor Parájcz Mihály Finus Ányos István Motta Jánosi József Enrik Polfinger Ferencz Achmet Csoknyai József Törökök kik a Pápai fogságban hevertek: Mustapha Zobotin János Zaira Pap András Bajazet Bacsák Antal Ezek után következnek a Katonák, Énekesek, és a többi. Ez az 1772-ben írott és előadott iskoladráma történelmi eseményt, a pápai várban 1600-ban megtörtént vallon lázadást, 2 a város életében országos hírnévre szert tett keserves történetet vitte a közönség elé. Ennek színpadi feldolgozásával akar nevelni és tanítani. Megőrzi a történeti hűséget. A szereplők is mind az eseményekben részt vett történelmi alakok. Mindössze Finus, Enrik s a Bendekuczi pásztor költött alakok, akiknek nevével nem találkozunk a valóságos történeti eseményekben. Péchi valójában Petz császári követ, Motte pedig La Motte francia főtiszt, a lázadók élén a vár főparancsnoka. Svorcemburg nem más, mint az ostromban hősi halált halt Schwartzenberg német fővezér. Minden bizonnyal a török nevek lehetnek költöttek, mivel a történet idején volt raboknak neveit aligha ismerhette a szerző a darab írásának és előadásának idején. Amint a színdarab indul, a második jelenetben — ,,Maróthy Jósef fiát a' városnak és az országnak állapottyárul oktattya" —, ebből arra következtethetünk, hogy ez a darab a szülőföld és a haza szeretetére és iránta való hűségre akarta oktatni a nézőket, s természetesen az előadó diákokat is. Az egymás után következő jelenetek eseményeiben megmutatkozó tanítói célzatú szándék lehetett az is, hogy az alkut, a megállapodásokat, szerződéseket kölcsönös hűséggel, pontossággal meg kell tartani a kétoldali feleknek. Azaz: ha a császár pénzért fogadott fel zsoldosokat, ezek elvárhatják joggal azt, hogy kialkudott 436
