A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kralovánszky Alán: Újabb adatok Veszprém és Székesfehérvár településtörténetéhez

ma omnium kathedralium regni sedium ..." VKML Insula magna 5. Idézi: GUTHEIL op. cit. 52; 1277: „. . . valde priorem et antiquiorem inter pontifica­les sedes Hungarie regni Vesprimiensem basili­cam." FEJÉR Georgius: Codex diplomaticus. IX/7, 692—696. 11.GYÖRFFY 68—74. 12. Ibidem. 13. Ennek 1216. évi pápai rendezésére és okleveles rögzítésére lásd: FRAKNÓI Vilmos: Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis. Tom. I. (Buda­pestini, 1896) 35—36. 14. KRALOVANSZKY Alán: A székesfehérvári királyi bazilika alapításának és István királlyá koroná­zásának kérdéséhez. Fejér megyei Szemle (Székes­fehérvár, 1967) 52. 15. GUTHEIL 100—105. 16. BALOGH Albin: A veszprém-völgyi görög mo­nostor alapítása. Regnum (1944—1946) 21—30; KOMJÁTHY Miklós: A veszprém-völgyi alapító­levél kibocsátójáról. Levéltári Közlemények 42. (1973) 33—49; GUTHEIL 138—165. 17. A Koppány-kérdésről: GYÖRFFY György: Kop­pány lázadása. Somogy megye múltjából. Levél­tári Évkönyv, 1. (1970) 18. 18. GUTHEIL 104. 19. FOGEL István— IVÀNYI Béla—JUHASZ László: Antonius de Bonfinis: Rerum Ungaricarum deca­des. Dec. II. Lib. IV. (Lipsiae, 1936) II. 91. alap­ján állítja GUTHEIL 85, 96, 99. 20. GUTHEIL 203—204; A szolgálónépek kérdéséhez lásd HECKENAST Gusztáv: A fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Értekezések a történeti tudományok köréből. 53. (Budapest, 1970) és GYÖRFFY György: Az Árpád-kori szol­gálónépek kérdéséhez. Történeti Szemle 15. (1972) 261—320 nagy szakmai kitekintéssel irt műveit. 21. GUTHEIL 172. 23. 1300: nos ecclesie Wesprimiensi cuius speci­alis sum us patrona, in qua est sedes reginalis ..." VKML Insula magna 3. idézi: GUTHEIL 264. 24.1341: ,,. . . illius ecclesie vestre, que specialis ca­pella et locus coronationis reginalis existit ..." VKML Tátika 6. idézi: GUTHEIL 264. 25. 1377: cum itaque, sicut accepimus, regina Un­garie pro tempore existens in ecclesia Wespri­miensi coronari et alia insignia reginalia reci­pére . . ." FRAKNÔI op. cit. II. 246. 26. MORAVCSIK György: Görög nyelvű monostorok Szent István korában. Szent István Emlékkönyv 1. (1938) 416; GYÖRFFY 321—323; a nem valószínű Géza-kori alapításról: KOMJÁTHY op. cit. 33. 27. ,,. . . Ladislai sanctissimorum Pannóniáé regum con­sortum hic ossa quiescunt." lásd: 19. jegyz. 28. 1377: ,,. . . regine Ungarie . . . sepeliri consueve­rint . . ." lásd: 25. jegyz. 29. VAJAY op. cit. 89; UZSOKI András: az első ma­gyar királyné, Gizella sírja. Veszprém Megyei Mú­zeumok Közleményei 16. (1982) 125—168. 30. WERTNER Mór: Az Árpádok családi története. (Nagybecskerek, 1892) 193—205. 31. Ibidem 194. 32. PFEIFFER Miklós: A domonkos rend magyar zár­dáinak vázlatos története. (Kassa, 1917) 83—85; GEREVICH László: Budapest művészete az Árpád­korban. In.: Budapest története 1. (Budapest, 1973) 376; KIRÁLY Ilona: Árpád-házi Szent Margit és a sziget. (Budapest, 1979) 43—60. 33. „Hie Strigoniensi oppido nativitatis exordium ha­buit." SRH II. 394; WERTNER op. cit. 59; 438. 34. SZENTPÉTERY Imre: Árpád-házi királyaink ok­leveleinek kritikai jegyzéke, I— II. (Budapest, 1927—1943); A kérdéses oklevél: 1171 „Actum est in civitate W." nem biztos, hogy Veszprémet jelenti, annál is inkább, mivel a szókezdő ,,W" gyanús, e korban még a ,,B" a korszerű; ibidem 118. 35. SEBESTYÉN Béla: A magyar királyok tartózkodási helyei (Budapest, 1938). 36. FEJÉR op. cit. VIII/2, 155. 37. PAUER János: Székesfehérvárott koronázott ki­rálynők. (Székesfehérvár, 1872); Károly János: Fe­jér vármegye története, II. (Székesfehérvár, 1898); PAULER Gyula: A magyar nemzet története az Ár­pád-házi királyok alatt (Budapest, 1893) I— IL; A magyar nemzet története. Szerk.: Szilágyi S. (Bu­dapest, 1895—1897) III—V.; BARTONIEK Emma: A király-koronázások története (Budapest, 1938). 38. 1083 körül: „. . . Pre cunctis tarnen episcopatus Besprimiensis, quam ipsa a fundamento ceptam omnibus sufficientiis ad servitium in auro vel argu­mento vestimentisque multiplicibus adornavit." SRH II. 384—385; 1277: Kesule regina beate memorie fundatricis ecclesie Vesprimiensis." VKML Kai 13. idézi: GUTHEIL 59—60. 39. Lásd 24. jegyz. 40. PAULER op. cit. I. (1893) 110, 146. 41. 1347: „. . . nobiles de superiori Dörögd praefatae ecclesiae patroni stabunt et orabunt coram mai­ori Altari Beati Andreae . . ." ÁDÁM Iván: A fel­sődörögdi templom. Egyházművészeti Lap (Buda­pest, 1882) 213—215. Az oklevél további szövegé­ből, valamint a régészeti feltárás eredményéből lehetett bizonyítani, hogy a kegyúri család helye a szentélyen belül az északi oldalon volt. 42. Lásd 22. jegyz. 43. Rogerius: Carmen miserabile. SRH II. 555. Az „ülési jog" keleti eredetű hátteréről és tovább­éléséről; HORVÁTH János: Középkori irodalmunk székesfehérvári vonatkozásai. SzfvÉvsz 2. (1972) 123—127. 44. PAULER op. cit. II. (1893) 447—484. 45. MÁLYUSZ Elemér: A mezővárosi fejlődés. Tanul­mányok a parasztság történetéhez Magyarországon a XIV. században. Ed. SZÉKELY Gy. (Budapest, 1953) 162—166; SZÉKELY György: A földközös­ség és szerepe az osztályharcban. Ibidem, 86—87, 99—100. 46. Mintegy 70 falu és mezőváros volt részben vagy egészében a püspökség birtokában a XIV. század­ban. A káptalan pedig közel 140 faluval és bir­tokkal rendelkezett egyidejűleg; HOLUB József: Egy dunántúli egyházi nagybirtok története a kö­zépkor végén (Pécs, 1943); KUMOROWITZ L. Ber­nát: Veszprémi regeszták, 1301—1387 (Budapest, 1953) 7—9; GUTHEIL 301—341. 47. Utoljára és összefoglalóan GYÖRFFY György: Bu­dapest története az Árpád-korban. In.: Budapest története, II. (Budapest, 1972). Ed. GEREVICH L. 217—247. 48. Veszprémben a XI. század végén élt egy Francus nevű vallon származású püspök; SZÉKELY György: A székesfehérvári latinok és vallonok a közép­kori Magyarországon. SzfvÉvsz 2. (1972) 56—58, és Robertus volt ugyancsak vallon származású püs­pök Veszprémben 1209—1226 között. E kérdés­hez KUBINYI András: Székesfehérvár középkori oklevéladása és pecsétéi. Ibidem 151—168, vala­mint FÜGEDI Erik: A középkori magyar város­privilégiumok. Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961) 17—107. 49. „Comes perpetuus": FEJÉR op. cit. VIII/2, 155. 50. 1278: FEJÉR op. cit V/2, 471—472; 1294: FEJÉR op. cit. VI/1, 303—304. Az adatra MAJOR Jenő hívta fel figyelmemet lektori véleményében, aki­nek ezért és egyéb önzetlen szakmai segítségéért e helyütt fejezem ki köszönetemet. 51. HUSZÁR Lajos: Pénzverés Veszprémben a XV. században. Veszprém Megyei Múzeumok Közle­ményei 2. (1964) 199—204. Ennek lehet bizonyos 201

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom