A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Törőcsik Zoltán: A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1982–83. évben végzett tevékenysége

Egyébként a régészeti osztály tagjai jelentősebb leletmentést 1982—83-ban az alábbi helyeken végeztek: Lovas (őskori földvár), Inota (kelta és középkori leletek), Tihany (késő középkori vár), Balatonfüzfő útelágazás (római telep) Balatonfűzfő, Szálmássy-telep (avar sírok), Kádárta—Gelemér (római villa), Tüskevár, Kőképalja (római villa), Tüskevár, Sásréti-dűlő (római épületfalak), Szentkirály szabad ja, romkút (őskori és római telep), Veszprém, Kádártai út (avar sírok), Balatonszőlős, tsz-gépcsarnok (avar sírok), Veszprém, Kinizsi u. (középkori (?) csontváz), Balatonalmádi, Árpád u. (római kemence), Kádárta, református templom (középkori temető). Dr. Lackovits Emőke néprajzos muzeológus immáron harmadik éve irányítója, egyben tevékeny résztvevője a Káli-medence néprajzitörténeti feltárására irányuló komplex kutatóprogramnak. 1983 őszén e program keretén belül szervezte meg Köveskálon azt a Változásvizsgálatok a Káli-medence falvaiban с táj konferenciát, amely tartalmassága, színvonala alapján méltán váltott ki országos visszhangot. Az etnográfia széles skáláján mozgó kutatásai (család- és rokonsági rendszer, lakáskultúra, nemzetiségi viselet, szakrális néprajz stb.) mellett jelentős mennyiségű tárggyal — több mint 800 db — gazdagította néprajzi gyűjteményünket. Színvonalas tanulmányain — többek között: Adalékok a falusi gyermekek életéhez Veszprém megyében, 1868—1945 (VMMK, 15/1980), Egy hagyományos kézfogó és lakodalom változása Kalotaszentkirályon (Néprajzi Tanulmányok, 1982) — kívül a beszámoló időszakában 23 tudományos-ismeretterjesztő cikke jelent meg. Közművelődési tevékenysége részeként két kisebb és két nagyobb — Simon István Emlékmúzeum, Bazsi, illetőleg Bakonyi Ház, Veszprém — kiállítást rendezett, vezette a Múzeum Baráti Kör néprajzi szakcsoportját, szervezte a néprajzi szabadegyetemet. V. Fodor Zsuzsa osztályvezető a történeti osztály tevékenységének irányításán túl koordinálta a többszöri költözés által megnehezített könyvtári és adattári munkálatokat, s nemcsak szerzőként, de szervezőként és szakmai tanácsadóként is közreműködött a megye üzemtörténeti kutatásaiban. Szakmai munkája elsősorban a XIX— XX. századi kézműves ipartörténetnek, ehhez kapcsolódóan pedig a városi kis- és középpolgárság életmódjának, valamint az alsófokú oktatás történetének területeire irányult, tárgy- és dokumentumgyűjtései is ezekhez kapcsolódnak. Közművelődési tevékenységét jelzi — előadásain túl — a Kurszki népművészeti és képzőművészeti kiállítás és a Kurszki fotókiállítás megrendezése, valamint A középkori Szófia fényei c. bolgár ikonkiállításban való rendezői részvétel. Veress D. Csaba tudományos főmunkatárs a beszámoló időszakában végzett munkájával szinte a teljességre törekvőén merítette ki az általában vett és kívánatos muzeológusi tevékenységet. Tudományos-szakmai munkáját egy sor rangos publikáció fémjelzi: Várak a Bakonyban. A veszprémi, pápai és palotai várak hadtörténete (Zrínyi Katonai Kiadó, Bp., 1983), The agriculture of the Mezőföld between 1938 and 1944 (Acta Agronomica Academiae Scientiarum Hungaricae, T. 32/3—4. (1983), Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légi támadásai a II. világháborúban (VMMK, 15/1980), Antifasiszta katonai ellenállás a balatoni arcvonal szakaszon, Ï944. nov.—1945. márc. (Veszprém megyei Honismereti Tanulmányok, IX. 1983.). A fentieken kívül éppen egy tucatnyi előkészített kézirata vár megjelentetésre. Az utóbbi évek szisztematikus gyűjtőtevékenysége eredményeként egyre gazdagabbá váló újkortörténeti, valamint fegyvertörténeti gyűjteményünket mintegy 1000 — leltározott és kartonozott — tárggyal gyarapította. 36 szervezett előadást tartott, ugyanakkor elkészítette a Veszprém megye a szocialista építés korszakában c. tablókra feldolgozott vándorkiállítást és a Halléban bemutatott Veszprém megye c. fotódokumentációs kiállítást. Szűkebb értelemben vett, s elsősorban munkaköri feladatként ellátott közművelődési tevékenységet a Bakonyi Múzeumban dr. Geiszt Jakabné és dr. László Péter muzeológusok végeztek. Dr. Geiszt Jakabné kiállításaink népszerűsítésén, s egyéb, korábban már jól bevált közművelődési tevékenységi formáink bonyolításán túl eredményesen látta el a Baráti Kör titkári teendőit. Mint adattárunknak is vezetője, elvégezte a történeti (legújabb kori), régészeti, néprajzi és irodalomtörténeti anyag revízióját. (Ez utóbbit különösen megnehezítette az adattár belső építkezések miatti kétszeri költöztetése.) Osztatlan sikert aratott Veszprém régi fényképeken c, intézményekben, üzemekben, iskolákban vándoroltatott tablókiállítása. Dr. László Péter 1982-ben átvette a képzőművészeti gyűjtemény kezelését, 1983-tól pedig — konkrét közművelődési feladatai mellett — ellátja a művészettörténészi teendőket is. Színvonalasan refidezte meg 1982 őszén a sümegi Kisfaludy Emlékmúzeumban Darnay Kálmán emlékkiállítását, majd a badacsonyi Egry József Emlékmúzeum névadójának dokumentációs emlékkiállítását. Részt vett a VII. balatoni kisgrafikai biennale és a XXII. Veszprém megyei őszi tárlat megrendezésében. Két tanulmánya jelent meg: Nympháknak szentelt oltár Kékkútról (VMMK, 15/1980) és A Szépművészeti Múzeum Ptahanch szobra (Szépművészeti Múzeum Évkönyve, 56—57/1983). Golden Bernard muzeológus 1982 nyarán — dr. Gye ni s Jánosné könyvtáros munkahelyváltoztatása után — vette át a múzeumi könyvtáros feladatkörét amellett, hogy továbbra is végzi az intézményi hálózat nemzetközi kiadványcseréjének bonyolítását. Fő feladata jelenleg az, hogy az épületrekonstrukciós munkák befejezése után az új könyvtárhelyiség már nyilvántartott, revíziózott könyvanyaggal várhassa a kutatókat. A Pápai Helytörténeti Múzeum igazgatója, Hadnagy László szűkebb értelemben vett múzeumi szakmunkáján (helytörténeti-néprajzi kutatások, gyűjtések) és az intézmény irányításán kívül jelentős társadalmi (honismereti) és közművelődési (előadások, tudományos ismeretter17