A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Nádasdy Lajos: A pálosok iskoladrámái és iskolai színjátszásuk Pápán

JEGYZETEK l.A kérdéshez lásd még: A magyar irodalom története 1600—1772-ig. II. (Budapest, 1964). Katolikus: jezsuita 216—217, 566—567; piarista 419—421, 581— 583; ferences 497—498; pálos 587—589; népies (ferences, jezsuita) 320—321. Protestáns: református 263—264; unitárius 264—266; evangélikus 266—268. Ezenkívül BAYER József: Pálos iskoladrámák a XVIII. századból (Régi Magyar Könyvtár, 2. Budapest, 1897. Szerkeszti Heinrich Gusztáv). TAKÁCS József: A jezsuita iskoladráma, 1581 —1773. II. (Budapest, 1937) — ALSZEGHY Zsolt: Magyar drámai emlékek a középkortól Bessenyeiig (XVI— XVIII. század) Budapest, 1914. — BALOGH Elemér— KERÉNYI Imre: Csiksomlyói passió (1982). — KILIÁN István: A minorita színjáték és a magyarországi barokk drámaelmélet (Budapest, 1980). Kandidátusi értekezés tézisei. — AKÁRKI (Bp., 1984). Utószó 511—541. 2. Előfordult az, hogy világi színmüvet is előadtak, így Pesten 1778-ban, Kreskay Imre pálos szerzetes „Magyar Játék néző helyen" előadatta Bornemissza Péter Magyar Elektra с drámáját. NADASDY Lajos: Bornemissza Magyar Elektrája magyar játéknéző helyen: 1778-ban (Irodalomtörténet, 1977/2. 454—460.). 3. MOLNÁR István: A fehér barátok Pápán (Pápa, 1942) 5. 4. KATONA Imre: Pápa város 1660. évi összeírása (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 11. Veszprém, 1972 (341—353.). Szám szerinti közlése szerint a ,,kalastrom"-ban 18 páter, a „Schola házban Studenti 100". 5. Pápán Gara László már 1450-ben adományozott a porvai pálosoknak két malmot a Tapolcán Borsosgyőr tájékán, később 1511-ben Kinizsi Pál özvegye, Benigne a nagyvázsonyi pálosok részére juttatott az agyagliki részen birtokot. A rendnek Pápán való megtelepítése után ezeket a pápai pálos atyák kapták meg, sőt az örményesi elpusztított kolostor karakói birtokát, a malommal és vámmal együtt is megkapták. Emléküket a Fehér-malom név ma is őrzi. DOCUMENTA ARTIS PAULINORUM. A magyar rendtartomány kolostorai. N—SZ. összeállította: Gyéressy Béla (Budapest, 1976). III. 175., 194., 205., 207. BÉL Mátyás: Vas vármegye leírása. Fordította Tihanyi Tiborné Szálka Irma (Vasi Szemle, '77/3.). 460. NADASDY Lajos: A pápai vízimalmok (kézirat). 17—18., 36. 6. KISBAN Emil: A magyar pálos rend története. Budapest, 1960 (111 sköv.). 7. TÖTH Endre: A pápai református egyház története (Pápa, 1941). 6. 8. BÉKEFI Rémig: A népoktatás története Magyarországon 1540-ig (Budapest, 1906). — Kajáriról 140., 364. Gyzdawyth 1534. május 3-án írott levelében Sylvestert ajánlja Nádasdi Tamásnak, s levelét így írja alá: „servitor Petrus Gyzdawyth, ludimagister oppidi Pápa, capellanus, sed non papisticus". (Országos Levéltár E 185. Nádasdi cs. levéltár.) 9. IVÄNYI Béla: A győri székeskáptalan régi számadáskönyvei (Budapest, 1918). Számadáskönyv II. 326. ,,1543. március 24. . . . cuiusdam Martini Lutheri, rectoris scholae de Papa, qui tunc Jaurini concionabatur contra veneriationem sanctorum et contra honores et dignitates sacerdotales etc." 10. Ebben a vonatkozásban tévesek Mészáros következő állításai: ,, 1660-ban megszűnt a pápai református iskola, mert a földesúr katolikus hitre tért." . . . „Pápán azért váltotta föl a pálosok iskolája a. korábbi református kollégiumot, mert a katolizált Esterházyak ekkor őket tartották alkalmasnak a tanításra." — MÉSZÁROS István: Az iskolaügy története Magyarországon 996—1777 között (Budapest, 1981). 325., 396. A református főiskola csak 1752-ben szűnt meg, amikor az Esterházyak a fenntartó egyházzal együtt megsemmisítették, kiűzve őket a városból és minden vagyonukat, épületüket elvették. Még akkor sem szűnt meg, amikor az egyház püspökét, Sellyei Istvánt és az iskola rektorát, Kocsi Csergő Bálintot 1674-ben a pozsonyi vésztörvényszék elé állították és gályarabnak eladták. A pálosok csakis 1752 után, a kollégium kiüldözése után lettek urai a művelődés területének, így az iskolázásnak is. 11. TÓTH E.: i. m. 106. — Továbbiakhoz még THALI Kálmán: Dunántúli hadjárat 1707-ben. Századok (Budapest, 1879). 664 sköv, valamint a jegyzetek. — TÓTH Endre: Pápa a kuruc világban (Pápa, 1930). 12. Bakonyvári Ildefonz: A pápai kath. Gymnasium története a pálosok idejében (Pápán, 1896). 55. Műve írásakor az 1761-es évszám olvasható volt a 4. osztály falán. 13. Bakonyvári: i. m. 57—58. 14. A feloszlatási leltárban, az épület leírásában ez áll: praeterea aliud május cubiculum pro Theatro applicatum". Documenta Artis Paulinorum, II. Pápa. 193. 15. Nemzeti Múzeum Fol. Lat. 2025 + Fol. Lat. Quart. 2024. 16. Eördögh Pál jelentése a pálos rend feloszlatásakor Pápán felvett jegyzőkönyvben. HT. II. 2. 10. melléklet, kelet nélkül. Országos Levéltár, helyt, osztály. 17. Részleteiben idézi Bakonyvári i. m. 60—61., akinek akkor a gyűjtemény a kezében volt. 18. Bakonyvári: i. m. 63. 19. Uo. 70. 20. A pápai rk. plébánia anyakönyvei, II. sz. vegyes anyakönyv. 21. Idézi MÔCS Szaniszló Gyula: Kézirati pálos iskoladrámák az Akadémia Könyvtárában. Egyetemes Philologiai Közlöny (Budapest, 1891). — A továbbiakra TÍMÁR Kálmán: Adatok Táncz Menyhért életéhez. Irodalomtörténeti Közlemények, 1929. — TÍMÁR Kálmán: Táncz Menyhért származása. Irodalomtörténeti Közlemények, 1930. 22. A kézirat a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában van. Jelzete: RUI 4° 56. 23. A kézirat 194. oldalán. 24. A kérdésünkre írott válaszlevél, s azt is közli, hogy ,,. . . megpróbáltuk a világháború óta erősen »infusa «-állapotban lévő anyagban megkeresni. Feldolgozására sajnos egyelőre nem gondolhatunk". 25. KOLTAI Virgil: Győr színészete, I. rész 1849-ig (Győrött, én). 11. 26. NAGY Sándor: Hazai tanodái drámák. Adalék a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában található tanodái drámák bibliográfiájához (Magyar Könyvszemle, 1884). 42. 27. Egészében közöltük Egy ismeretlen pálos iskoladráma címmel (Irodalomtörténet, 1981/4. 1015— 1025). 28. A vallonok lázadása Pápán 1600-ban (Hadtörténeti Közlemények, 1888). 485—489. 29. Bakonyvári: i. m. 58. Ezek a deklamációk is megvoltak még a könyv írásakor a Pápai Bencés Gimnázium irattárában. Ma már nem találhatók. 450