A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Holl Imre: Dunántúli kályhacsempék

11. ábra. Várpalotai csempék metszetrajza Abb. 11. Durchschnittsriß von Kacheln aus Várpalota 12. ábra. A budai I. csoport csempéjének metszetrajza Abb. 12. Durchschnittsrß einer Kachel aus Buda, Typus I. pék kerültek elő, amelyek már kétségtelenül másolatok, egy nyugat-dunántúli műhely termékei.) Szombathely, Savaria Múzeum, K. 76. 2. 5. ltsz. — Várpalota, vár. Az 1962. évi ásatásból származik (D-i helyiség, 10. árok) egy csempe szélének töredéke; rózsaszín cserép, engobe felett repedezett fűzöld mázzal. A többszörösen tagolt keret profilja és a belső pálcára tekeredő levélsor kivitelezése alapján kétségtelenül a 18. csempetípus (pelikán) darabja (16. kép). Már 1975-ben feltételeztük a kaposvári másolatcsempék alapján, hogy László király hívei közül Újlaki Miklós erdélyi vajdának feltétlenül állhatott valamelyik várában eredeti lovagalakos kályha is, hisz az 13. ábra. Ismeretlen csempetípusok mérműdísszel, barna és sárga mázú. Várpalota Abb. 13. Kacheln unbekannten Types mit Maßwerkverzierungen, braune und gelbe Glasur. Várpalota udvari liga egyik fő tagja, s annak idején a csecsemő királyt ő ütötte lovaggá.

30 A lelet előkerülése igazolja elképzelésünket. Ez a kályha már az új várban állott, romjai is máshová kerülhettek. — Csesznek, vár. Pámer N. 1967—68. évi ásatása során

31 a felső várból került elő a lovagkályha műhelyének 5. csempetípusából a felső rész kis töredéke, valamint a 6. csempetípus széles ívének darabja. Mindkettő áttört kivitelű, az eredeti darabokkal egyező éles lenyomat zöld mázzal bevonva. A kályha a Garaiak már átépített várában állt, a királypárti Garai László személyéhez kapcsolható (nádor 1458, t 1459). A század derekán működő, nemzetközi össze14. ábra. Zöld mázas kályhacsempe töredéke, 1454—57. Győr. Káptalan-domb. Abb. 14. Ofenkchelnf ragmente mit grüner Glasur, 1454—57, Győr. Káptalandomb 217