A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Gelencsér József: Az öröklési szokások változása a Káli-medencében

jobb minőségű tiszta szin bort és 150 pengőt. A terményeket a betakarítás, ill. cséplés időpontjában, legkésőbb azonban a búzát és árpát szeptember 15.-éig, a kukoricát, a burgonyát és répát október 15.-éig, a szőlőt november 1-éig, a bort az első fejtés után, legkésőbb azonban december 15-éig, a pénzt pedig legkésőbb november 1-éig. A pénz értékének a romlása esetén 150 pengőnek 1941. évi április havi (valorizált) egyenértékét kötelesek fizetni. Géza tartozik az 1500 P-nak 6% -os kamatát, összesen 90 p-t negyedévenként előre jan. 1-én; április 1-én; július 1-én és október 1-én tehát negyedévenkint 22,50 p-t megfizetni vagy postára föladni és amikor akarok nála lehetek és eltart, de a tartást életem végéig kötelesek gyermekeim fizetni akárhol lennék is, még az is, akinél leszek. A Károlynak jutott felső házban lakhatom, annak minden helyiségét, valamint a fölső istállót padlásával együtt szabadon és háborítatlanul életem végéig használhatom. Szükségletemre bármelyik kertben bármit termelhetek vagy amit nem termelek bármelyik fiaméból szabadon vehetek. Ha bármiféle gyümölcsöt vagy szőlőt megkívánok, bármelyik fiaméból szabadon és félelem nélkül korlátlan mennyiségben és minőségben vehetek és hozzányúlhatok és ezért senki, semmi féle megjegyzést nem tehet. Diót is termés szerint megkövetelem. Ezen kötelezvény alulírottak jogutódaira illetve örököseire nézve is kötelező és ingatlanaik átruházását csak beleegyezésem vagy fönti kötelezettségek kikötése mellett tehetik. Erdőingatlanban részesült gyermekeim, nevezetesen: Károly, Kálmán, Pál és Dezső tartoznak fejenkint és évenkint 3 ürm

3 hasábtüziíát vagy helyette 2 kocsi fűtésre is alkalmas vastagságú tűzifát lakásomhoz hazaszállítani. Amennyiben bármelyik gyermekem ill. ennek jogutódja az itt vállalt kötelezettségeket nem teljesítené vagy ezen kötelezvényt aláírásával ellátni vonakodnék vagy a teljesítést csak kelletlenül és zsörtölődve és nem a kikötött és elvállalt időben teljesítené jogomban áll, a juttatott ingatlanokat még ha telekkönyvi leg a nevükre ment volna is, visszavenni. Fenti osztályos egyezségbe belenyugszunk és a fenti kikötéseket azok időben és pontosan való teljesítését иду magunkra mint jogutódainkra is kötelezőnek elismerjük. Monoszlón, 1942. április 6-án Kerkápoly Károly özv. Kerkápoly Istvánné Kerkápoly Géza szül. Csekő Leopoldina Kerkápoly Kálmán mint tanúk Kerkápoly Pál (olvashatatlan aláírás) Kerkápoly Dezső Szekeres István VII. PÚPOS CSALÁD OSZTÁLYOS EGYEZSÉGE (1903) Osztály levél Mainapón alolirt hogy elhalt szüleink után járott megosztván három testvérközöt egyformán mindnek a beleegyezésével úgymint először 1. Bárány Mihály né születet Púpos Zsófia mai napon történt osztályunk úgymint Zsófinak osztályszerint gyútót (jutót) szántó föld sásdi dűlőben levő föld és Örsi mező rét sádi dómnak fele és sásdinak fellé. Szölö föld horogba püspök kertnek fellé. Erdő felső erdőn egy harmad. 2. Fülöp Károlyné születet Púpos Eszternek osztályba gyútót megnevezve őrsi útnál föld darab szálason föld cserbe szinte föld kert nemes kertbe rét sásdidombnak fellé sásdinak fellé. Szölö föld csere kut házbul jár 100 forint, fölső erdőnek egyharmad és marha jusba 20 forint. 3. szór. Púpos Istványnak osztály szer int van csikházi dűlőben levő szántóföld mezőmái kúrányi malomnál hetedik dűlőben erdő föld rét szigetdombnál tüskésen kető kertbe Püspök kertbe fellé erdő felső erdőn egyharmad bozót kert 5 forint, a ház 300. 50. forint júsba elválaltam. Ezzennel megiserősitjük kezünkallá írásával tanú Púpos Zsófia xxx Fülöp Károly név író Fülöp Károly Bárány Mihály Púpos Eszter Púpos István Kelt Köves Kállán Szeptember 14dikén 1903 JEGYZETEK 1. MATTYASOVSZKY Miklós: Törzsöröklési jog és törzsöröklési szokás. Budapest, 1904. 2. BAROSS János: Részleges jelentés az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által a magyar parasztbirtokok öröklési módjára vonatkozólag elrendelt adatgyűjtés eredményéről. Budapest, 1905. 3. TAGANYI Károly: A hazai élő jogszokások gyűjtéséről, I. rész. A családi és öröklési jogszokások. Budapest, 1919. 4. TÁRKANY SZŰCS Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981. 15—16. 5. WERBÖCZI István: Magyarország szokásos jogának Hármaskönyve. Budapest, 1894. III. rész. 30. cím. 6. §. 6. TAGANYÍ op. cit. 7. SZLADITS Károly: Magyar Magánjog, VI. öröklési jog. Budapest, 1939. 18. 8. Györffy Erzsébet, 1904. Köveskál. 9. Magyar Néprajzi Atlasz kérdőíve, 36. kutatópont. MTA Néprajzi Kutatócsoport adattárában. 10. MATTYASOVSZKY op. cit. 317. 11. Uo. 404. 12. Uo. 337. 13. Magyar Néprajzi Atlasz kérdőíve, 27. kutatópont. MTA Néprajzi Kutatócsoport adattárában. 14. Vajai Istvánné Fater Etelka, 1892. Szentbékkálla. 15. MATTY ASOVSZKY op. cit. 331. 16. Magyar Néprajzi Atlasz kérdőíve, 27. kutatópont. MTA Néprajzi Kutatócsoport adattárában. 17. WERBÖCZI op. cit. I. rész. 89. cím, I. rész. 29. cím. 6. §. 18. TÓTH Zoltán: A barkók öröklési jogszokásai. Eger, 1947. 40. 19. VARGA Endre: Üriszék. XVI—XVII. századi perszövegek. Budapest, 1958. 914. 20. TÁRKANY SZŰCS 1981. op. cit. 717. 655