A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Csoma Zsigmond: A filoxéra és hatása a Káli-medencében

szein, köztük Keszthelyen és a Balaton környékén is.

13 A filoxéráról az első alapos és tudományos tanulmány csak 1880-ban jelent meg Molnár István tollából, a Borászati Lapok hasábjain.

14 FILOXÉRA A KÁLI-MEDENCÉBEN Balatonfőkajárón 1878-ban jelent meg a filoxéra, Kenésén 1880-ban észlelték először, ahol nagymérvű pusztítása révén 557 kat. holdat teljesen parlaggá is tett. 1885-ben a kenései római kat. plébános azt írta a História Domusban: ,,A phylloxeráról már sokat írtam, ez alkalommal befejezhetem erre vonatkozó feljegyzéseimet, Kenésén — ahol mint tudjuk 1873-ban a Balaton melléken a legtöbb (896 kat. hold) szőlő volt — nincs többé szőlő."

15 A Káli-medencei községek szőleit két oldalról közelítette meg a filoxéra, veszélyes gyorsasággal. Keleti irányból Veszprém megye határát átlépve, az ún. sólyi fertőzési gócból terjedt nyugat felé a vész. A dunántúli kerületi filoxérafelügyelő részletesen beszámolt a Sóly község központjával kialakult fertőzésről. Ebbe a* fertőzött körzetbe tartozott Liter, Szt.István, Vilonya, Hajmáskér, Papkeszi, Vörösberény, Kenése, Balatonfökajár, Csajág, Küngös, Kiskovácsi, Berhida, Lepsény, Almádi, Szentkirály, Szabadja, Várpalota és Felsőörs — amely már Zala megyéhez tartozott. Sóly határában 76 kh szőlő volt fertőzött, de a legnagyobb mértékben a zirci apátság gondosan kezelt szőlejét lepte meg a filoxéra. Itt Mórágyi István, keszthelyi tanár mutatta ki a filoxérát. Megvizsgálta a szomszédos papvásári, almádi és vörösberényi szőlőhegyeket, de itt 1880-ban még nem talált filoxérát.

16 1882-ben már Vörösberényben, 1883ban Palóznakon ütötte fel a fejét a filoxéra, 1884ben pedig, a legnagyobb elővigyázatosság ellenére, a papvásári, sólyi, mámai és felsőörsi 3. ábra. A kővágóörsi fülöpi szőlőhegy talajadottsága. BL. 1894. 277. után Abb. 3. Die Grundgegebenheiten in Kővágóörs am Fülöp-Berg Nach BL. 1894. 277. 4. ábra. Fater Béla filoxéra előtt (1877-ben) ültetett Pápai (Juhfark) ház körüli lugasszőlőtökéje, amely átvészelte a filoxérát és 1918-ban a nagy szentbékkállai falutüzben pusztult el Abb. 4. Der Stamm einer Laubentraube, das Béla Fater vor dem Haus gesetzt hat (im Jahre 1877, die Sorte: Juhfark) Dieser Stamm überlebte die Epidemie und ist durch Feuer im Jahre 1918 zugrunde gegangen 5. ábra. „Mária-telep" Balatonkeresztúr határában, ahol kővágóörsi szőlősgazdák is kaptak immúnis homokterületet szőlőtelepítésre 1891-ben. BL. 1891. 379. után Abb. 5. Máriatelep, im. Hotter von Balatonkeresztúr, wo auch Kővágóörser Weinbauern ein immun Sandgrundstück bekommen haben, zum Weinbau im Jahre 1891. Nach BL. 1891. 379. szőlőhegyek után Lovas községben bukkantak rá. A balatonfüredi Keőd Józseí a Balaton környékének szőlőből-borból élő lakosságát féltve, így kiáltott fel: „Ha nálunk a szőlőnövény kipusztul, akkor a 80 000-nyi lakosság zöme koldusbotot vehet kezébe s kivándorolhat Boszniába kecskepásztornak."

17 1889-re Balatonfüred környékén, Tihanyban 1890-re, Aszófőn 1885-re, örvényesen 1888-ra pusztult ki a szőlő teljesen. A Káli-medencei szőlőket nyugat felől Meszesgyörök irányából fenyegette veszély. Itt 1882ben már 13 kh-nyi szőlőben mutatták ki — a Kassáról származó szaporítóanyagból elterjedt — filoxérát. A környék szőlei, mint Paphegy, 735