A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Adatok Zala megye és a Káli-medence közbiztonságának történetéhez a XIX. század első felében

amely a napóleoni háborúk idején kezdődött, a Sobri-banda felszámolásával, 1837-ben lezárult. Több hasonló fegyveres betyárbandák nem veszélyeztetik a Közép-Dunántúl közbiztonságát. Rövidítések — Abkürzungen Etn = Ethnographia Ft = Fillértár i. = Iratok jkv. = Jegyzőkönyv kisgy. = Kisgyűlés közgy. = Közgyűlés MG = Magyar Gazda TGY = Tudományos Gyűj temény TT = Tudománytár VeML = Veszprém Megyei Levéltár ZML = Zala Megyei Levéltár 1. SZENT-GYÖRGYI Katalin: A magyar népköltészet nemzetközi párhuzamai. Etn, LXXXVII (1976) 84— 85. A kérdésnek létezik szociológiai megközelítése is: Joan ROCKWELL: A valóság a regényben, Bp., 1980. 76—86. 2. GÖNCZI Ferenc: A betyárvilágról. Etn L. (1939) 358—360. 3. Könyvének megírására néprajzi gyűjtőútján szerzett tapasztalatai, élményei, megfigyelései késztetik. Monográfiájában főként az 1860—70-es évek betyárvilágát dolgozza fel néprajzi és levéltári források alapján. Színes, eleven és hiteles képet fest a betyárok életmódjáról, a betyárvilág és a társadalom kapcsolatáról, megkísérli a jelentősebb betyárok életrajzának összeállítását. Az összegyűjtött nagy mennyiségű forrásanyag elemzése során — erkölcsi és lélektani szempontok szerint — tipizálja a betyárokat. Egy fejezetben a XIX. század első felének közbiztonságával is részletesebben foglalkozik. GÖNCZI Ferenc: Somogyi betyárvilág. Kaposvár, 1944. 4. DÖMÖTÖR Sándor: A betyár romantika. Etn, XLI. (1930) 5—24., 97—113. 5. Uo. 113. 6. Uo. 103. 7. SZENT-GYÖRGYI: i. m. 84—85. 8. Magyar Néprajzi Lexikon (Főszerk.: Ortutay Gyula). Bp., 1977. I. köt. 274—280., HORVÁTH János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Bp., 1978. 246—249. 9. Balog István Angyal Bandi című színmüvének eredeti kézirata elveszett, szövege nyomtatásban nem jelent meg. A szerző hagyatékából csupán két súgókönyv maradt fenn. Ezek vizsgálata során kiderült, hogy Balogra a bécsi bohózat, elsősorban Hensler müve, a Rinaldo hatott, szolgált mintául az Angyal Bandi megírásakor. PÓR Anna: Az első magyar betyárszínjáték. A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1962. 155—172., valamint A Magyar Irodalom Története, III. (szerk.: Pándi Pál). Bp., 1965. 197., 372. 10. Sobri életéről már közvetlenül halála után, 1838ban német nyelvű regény jelenik meg. Berlinben négykötetes kalandregény is napvilágot lát, mely Sobri képzelt tetteit örökíti meg. Beck Károly (1817—1870) németül írott elbeszélő költeményei is a híres magyar betyárokról szólnak és igen népszerűek külföldön. DÖMÖTÖR: i. m. 19—20., 99—100. 11. EÖTVÖS József: A falu jegyzője. Buda—Pest, 1845., VAS Gereben: Parlagi képek. Pest, 1851. 1—2. köt. S ha szerveződnek is kisebb fegyveres csoportok — mint legközelebb 1847-ben —, azok már sem a megyei közigazgatás vezetőinek, sem a megyei katonaságnak nem okoznak komoly gondot.

60 Vas Gereben betyárnovellái az első kötetben találhatók: a Luczaszék, a Koczagyerek és az Egy falu, két bakter с elbeszélései tanúskodnak arról, hogy az író a betyárvilágot derűs-humoros népi szemlélettel ítéli meg. Cholnoky Viktor Rituper с novellájában állít emléket a letűnő bakonyi betyárvilágnak. Az elbeszélés először CHOLNOKY Viktor: Az alerionmadár vére с kötetében jelenik meg (Bp., 1912.), újabb kiadása olvasható: Trivulzió szeme. Válogatás Cholnoky Viktor novelláiból (szerk.: Fábri Anna). Bp., 1980.; KRÚDY Gyula Betyárok országútján с visszaemlékezésében ugyanezt a témát dolgozza fel. Megjelent a Magyar tájak с kötetben (Bp., 1959). Móricz Zsigmond több elbeszélésében és regényében szerepelteti a híres-hírhedt népi alakokat. Ezek közül a legismertebbek: a Barbárok с elbeszélése (Bp., 1932), a Betyár címmel megjelent regénye (Bp., 1937) és Rózsa Sándor-regényei: Rózsa Sándor a lovát ugratja (Bp., 1941) és Rózsa Sándor összevonja szemöldökét (Bp., 1942). Műveinek marxista értékelése megtalálható A magyar Irodalom Története, III. 205—211., NAGY Péter: Móricz Zsigmond. Bp., 1979. 382—384., 521—550. A hatvanas évek második felében bemutatott magyar filmek közül megemlíthető a Szegénylegények, a Barbárok (Móricz elbeszélésének filmváltozata), a hetvenes évek filmterméséből a Talpuk alatt Sütyül a szél és a vitát és elutasítást kiváltó Rosszemberek. Ez utóbbi forgatókönyve — a hozzátartozó válogatott levéltári forrásokkal, korabeli dokumentumokkal együtt — nyomtatásban is megjelent: DOBAI Péter— SZOMJAS György: Rosszemberek. Bp., 1981. Az amerikai filmművészetben John FORD nevéhez fűződik annak az irányzatnak a megalapítása, amelynek képviselői tudatosan felvették a harcot a westernfilmek áltörténetiségével és visszafordultak a népköltészet realizmusához. Az áttörést a westernfilm történetében Ford Hatosíogata (1939) jelentette. A westernfilmek történeti áttekintéséhez: G/ÁRFÁS Endre: Bölénnyúzók. A vadnyugat népköltészete és a westernfilm. Filmvilág, 1983/11. 36—41. 12. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára. Bp., 1959. I. köt. 601. 13. BALASSA Iván-ORTUTAY Gyu/a.Magyar néprajz. Békéscsaba, 1979. 472., BÁRCZI Géza: Magyar szófejtő szótár. Bp., 1941. 19., PÁPA1-PÁRIZ Ferenc: Dictionarium Ungaro-Latino-Germanicum . . . Pozsony, 1801. 27., A Magyar Nyelv Történeti-Etimológiai Szótára. Bp., 1967. I. köt. 291. 14. SZENTI Tibor: Betyárvilág Hódmezővásárhelyen. Valóság, 1980/7. 89., CZUCZOR Gergely—FOGARASI János: A magyar nyelv szótára. Bp., 1862. I. köt. 631—632., FÜLÖP István: Közbátorság Zalában a XIX. században. Kézirat. Zalaegerszeg, 1958. ZML XII. 9. la. 15., 18., 32., 36., 229.; Veszprém megyében az iratok tanúsága szerint rendkívül ritkán használták a „betyár" kifejezést a hivatalos nyelvben. Kutatásaink során mindössze egyetlen alkalommal találkoztunk vele: 1797-ben a Veszprém mellett fekvő Csatárról 36 bárányt lopnak el; Oroszy Pál szolgabíró három ismeretlen „betyárt" köröztet körlevelében. VeML. V. 204. Szentgál község feudális levéltára. Currenskönyv, 1787—1800. 1797. július 26. A megye — Zalával egyetértésben — azért tiltja JEGYZETEK 765