A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Ritoók Ágnes: Árpád-kori temetkezések Veszprémfajszon
RITOÓK AGNES ÁRPÁD-KORI TEMETKEZÉSEK VESZPRÉMFAJSZON (ELŐZETES JELENTÉS A TEMPLOMROM KÖRÜLI TEMETŐ FELTÁRÁSÁRÓL) Veszprémfajsz határában, a Mulató-tető DNy-i lábánál fakadó ér Ny-i partján állt egykor a középkori Fájsz falu török korig fennálló temploma 1 (1. ábra). Itt és fallal körülvett temetőjében 1977 nyara óta folynak az ásatások 2 . Az első sírra 1978ban bukkantunk, s azóta 78 sírt tártunk fel a DNy-i, DK-i és ÉK-i szelvényekben (2. ábra). A D-i oldalon a jelenlegi feltárás mélységéig zömmel késő középkori temetkezéseket észleltünk, az ÉK-i részen azonban a kései sírok mellett és alatt Árpádkori temetőrészlet került feltárásra. Az eddig feltárt területen bizonyosan Árpád-korinak kell tekintenünk ezeken kívül még két sírt. A 76. sírról tudjuk, hogy a templom késő román építési korszakát megelőzően került a földbe, mivel részben a toronyalapozás alatt feküdt, s a közvetlenül rátemetett 75. sír sem lehet sokkal későbbi, noha felette már gótikus falazat áll. További öt temetkezés ,,terminus post quem non"-ja még korábbi időszakra tehető: a 8. sír olyan falcsonk alatt fekszik, amely valószínűleg korábbi a török korig fennálló templom első építési periódusánál is, s ugyanezt mondhatjuk el a 39., 44., 45. és 49. sírról is. E korábbi épületre vonatkozóan a jelenlegi feltárás alapján csak annyi bizonyos, hogy lényegesen nagyobb területre terjedt ki, mint a későbbi templom. Mivel egyik sír sem tartalmazott mellékletet, datálásukra csak e relatív kronológiai adatot használhatjuk. A többi fent említett temetkezésben azonban keltezhető leleteket is találtunk. így a 76. sír hajkarikája 3 (10. ábra, d), valamint a D-i oldal szórvány leletei alapján (3. ábra) bizonyos, hogy a domboldalnak erre a részére is temetkeztek az Árpád-korban, összefüggő temetörészletet azonban itt eddig még nem sikerült találnunk. A legtöbb datáló lelet az ÉK-i szelvények sírjaiból került napvilágra, ezért ezeket érdemes behatóbb vizsgálat alá vonni. 4 TELEPÜLÉSNYOMOK ÉS ÁRPÁD-KORI SÍROK AZ ÉK-I SZELVÉNYEKBEN Az ÉK-i 1. szelvény K-i részén és az ÉK-i 2. szelvény körítőfalon belüli területén, az Árpád-kori sírok felett, kelet felé vastagodó feltöltődés volt: a sok faszén- és paticstörmeléket, emberi csontokat tartalmazó rétegben számos edénytöredéket is találtunk. E kerámiaanyag többségét a szürkésbarna, ill. vöröses árnyalatú, homokkal soványított, kézikorongon formált, körbenfutó bekarcolt vonallal és fogaskerékmintával díszített fazéktöredékek képezik (4. ábra, a, b; 5. ábra, b,- 6. ábra, a). 5 Kisebb mennyiségben találhatók meg a durvább felületű, apró kavicsokkal soványított, közepesen kiégetett edények darabjai is, amelyeken hullám-, ill. csigavonaldísz van (5. ábra, a, c,- 6. ábra, b). Bár több edényfenék darabjait találtuk meg, ezek között csak két apró fenékbélyeges töredék akadt (5. ábra, d, e). Az eddig előkerült peremek széle csak egy esetben szögletes (7. ábra, /), a többi lekerekített. Többségükben megközelítően függőlegesen állnak, csak három, kívülről a széle felé keskenyedő töredéket (7. ábra, b, g, h) találtunk. Belső oldalukon erösebb vagy gyengébb horony 1. ábra. Térképvázlat az ásatás helyszínének feltüntetésével Abb. 1. Landkartenskizze mit Kennzeichnung der Ausgrabungsstätte 93
