A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Sági Károly: Az ötvöspusztai V. századi sír
Г1.Л JÇHA 7. db/a. Az ötvöspusztai sír keresztmetszete Abb. 1. Querschnitt des Grabes von ötvöspuszta göngyölve temették el. A csontváz lábrészénél a nemez korhadékai alatt és felett is egy sötétebb elszíneződést is észleltünk. Ebben a sötétebb korhadékrétegben faszénmaradványok is előfordultak. Ebből a korhadékrétegből vett minták alapján Füzes Miklós vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy ez a sötétebb réteg a koporsó fájának pusztulásából képződött. Füzes Miklós megállapítása szerint a koporsó nem deszkából készült, hanem tölgyfa törzsből faragták ki. A koporsó alakjának és nagyságának megállapításához sajnos mérhető részek nem adódtak. A tölgyfatörzsből faragott koporsók kérdésével a vörsi langobard temető koporsói esetében foglalkozhattunk. 1 ' Az ötvöspusztai sír alaprajzát a 2. sz. ábrán mutatjuk be. Az 1970. évi ásatás során újabb lelet nem került elő. Az ötvöspusztai sír fibulait nem találtuk in situ. A villanyoszlop gödrének ásása során a vázrészeket annyira összetörték, hogy az oxidnyomok alapján sem következtethettünk a fibulák síron belüli helyzetére. A kor hasonló fibulait a vállakon, fejjel lefelé fordítva hordták, 7 így lehetett ez az ötvöspusztai sír esetében is. Mindkét fibulát ezüstből öntötték. Az íves fej közepén levő profilált gombot együtt öntötték a fibulával, az oldalgombokat külön készítették és utólag szerelték fel. Az ép fibula hossza a gombbal együtt 6,75 cm, az ásóval kettészelt darab hossza a fejen levő gombbal együtt 6,95 cm. Az azonos technikával és díszítéssel készült, párt alkotó fibulákat tehát nem egy öntőminta felhasználásával készítették. öntés után átvésték a darabokat. A gombok középső tagjának gerincét és a fibula széleit, a fej és láb egyes részeivel egyetemben félgömbös végű poncolóvésővel bevert pontsorral díszítették. A fibulák kengyelének gerincén nielló díszítés húzódik végig. Joachim Werner az acquasantai fibulával kapcsolatban megjegyzi, hogy a nielló nem szokatlan jelenség az V. századi germán iparművészet alkotásai között. 8 László Gyula a niellót mediterrán örökségnek tartja 9 . A fibulák fedőlapját és a gombokat tűzaranyozással látták el. Tűzaranyozásnál arany és higany keverékével, foncsorral kenték be az aranyozandó felületet, majd a tárgyat hevítették. Hő hatására a higany elpárolgott, az arany meg szilárdan a felületre tapadt. 10 Az így elkészített fibulákra felszerelték a vas tűszerkezetet, amelynek nyomait a találáskor még megfigyelhettük, a restaurálás során azonban, sajnos, megsemmisültek ezek. A tűszerkezet rugójának vastengelye a fibulafej hátlapján kiképzett füleken (3. ábra, 1—2) húzódott át, és erre a tengelyre húzták rá az oldalgombokat. Az 1,35 cm hosszú oldalgombok tengelyükben át vannak fúrva. A tűszerkezetet tartó vastengely végeinek elkalapálásával biztosították az oldalgombok szilárd fekvését. Mint említettük, csak két oldalgombot találtunk meg. Ezeket a gombokat az ép fibulával kapcsolatban mutatjuk be (3. ábra, 2), bizonytalan azonban, hogy melyik fibula tartozékai voltak? Az ötvöspusztai fibulák közül az ép példány színes fényképét korábban bemutathattuk már." Az ötvöspusztai fibulák közeli analógiáját az V. század második feléből származó acquasantai keleti gót temetőből ismerjük. 12 Az acquasantai fibula oldalgombjai hiányoznak, azonban bolygatott sírból került elő, bizonytalan tehát, hogy 2. ábra. Az ötvöspusztai sír alaprajza Abb. 2. Grundiss des Grabes von ötvöspuszta 82
