A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Csoma Zsigmond: A filoxéra és hatása a Káli-medencében

25. BL. (XXV). 1892. 303. 26. A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája, III. Mezőgazdasági termelés, 1897. 38. (Továbbiakban Mg. Stat.) 27. „Az elvénült és phylloxeralepett szőlők kategóriájánál adatgyűjtőink hibás elvek alapján járnak el, a mennyiben a phylloxeras szőlők egy részét az elvénült, de egészséges szőlők közé sorozzák, daczára annak, hogy a kérdőívek e tekintetben minden kétséget kizárnak; ez a közlemény okozza, hogy ezen két kategória között évről-évre nagymérmü hullámzás észlelhető. Valószínű, hogy elvénült szőleink területe kisebb az adatainkban kimutatottnál, a phylloxeralepetteké pedig nagyobb." Mg. Stat. III. 1897. 45. 28. BL. (XXVII). 1894. 221. Káli-medencei adatok 1873ból KELETI op. cit. 398., 1895-ből Mg. Stat. I. 1897. 266. 29. Kimutatás azon községeknek, a melyek határában az 1896. év végéig a filloxera jelenléte hivatalosan megállapíttatott. 1896., Bp. 30. Mg. Stat. III. 1897. 37. 31. BL. (XXIV). 1891. 40. 32. SPARSZAM Pál: A keszthelyi szőlőközségek és phylloxera pusztításának előre látható következményei. Keszthely, én. 27. 33. Fülöp József né Talabér Vilma, 1909. Köveskál. 34. BL. (XXXI). 1898. 546. 35. BL. (XXIV). 1891. 129. 36. FÜR Lajos: 1969. op. cit. 201. 37. BL. (XXIV). 1891. 120., BL. (XXV). 1892. 23. 38. A balatonmenti (Somogyparti) homoktelepítés. BL. (XXIV). 1891. 378—379. 39. TÓTH Károly: A budapesti felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam köréből. BL. (XXVI). 1893. 518— 519. 40. KOVATS István: A felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam hallgatóinak nagy gyakorlatai a Balatonmellékén. BL. (XXVII). 1894. 286—287, 306—307. 41. Pályadíjak kiosztása a fonyód—balatonkeresztúri homokszőlőtelepesek között. BL. (XVI). 1893. 387— 388. 42. BL. (XXXI). 1898. 659., BL. (XXXII). 1899. 706. 43. BL. (XXV). 1892. 14. 44. BL. (XXXI). 1898. 79, 512—513, 517, BL. (XXXII). 1899. 416, 490—491, 781—782. 45. JANKÓ op. cit. 256. 46. BOLGÁR Lajos: „Ariadne fonál". A phyloxera vész okozta pusztítások ellensúlyozása tárgyában ajánlott védekezési módok, tanácsok és indítványok tömkelegében. Bp., 1890. 5—6. 47. Ezt az adatot kedves kolléganőmnek, Pusztainé Madár Ilonának köszönöm. 48. CSOMA Zsigmond: A dunántúli néptanítók és papok küzdelme a filoxéra ellen. (Adatok a filoxéra elleni nemzeti összefogáshoz.) Bp., 1984. Kézirat — megjelenés alatt. 49. A balatonhenyei olvasókör régi szakkönyveit át szerettem volna nézni, de sajnos azokat pár éve selejtezési lista nélkül kiselejtezték. A helybeli idősebb gazdák még emlékeznek a folyóiratokra, szaklapokra. 50. GAMAUF op. cit. 27., BAROSS—

DRUCKER op. cit. 22. 51. Mg. Stat. III. 1897. 48. 52. Vezérfonal . . . op. cit. 3. 53. BL. (XXXI). 1898. 461. Kővágóörs kérvénye: OL. К—184. FM. általános iratok 55349/89. 54. Vezérfonal . . . op. cit. 28—29. 55. A kővágóörsi evang. egyház jegyzőkönyve, 1904. szept. 18. 56. A kővágóörsi adat: KOVÁTS op. cit. 276—277, a monoszlói tudósítások BL. (XXIV). 1891. 156, 229, 382, a balatonhenyei tudósítás BL. (XXVI). 1893. 183, köveskáli tudósítás BL. (XXXI). 1898. 477. 57. Vezérfonal . . . op. cit. 28. 58. Magyarországon 17 kerületet állítottak fel, a zalai kerület központja Tapolca volt. A tapolcai vincellériskolában évente 14-en végeztek, de sokkal nagyobb volt az érdeklődés, így már 1893-ban felmerült a terve az államosítás mellett a hallgatói létszám 25 főre gyarapításának. BL. (XXVI). 1893. 565, és TUS Antal: A tapolczai államilag segélyezett vinszellér-iskola értesítője, az 1893-ik tanévről. Ismerteti BL. (XXVII). 1894. 320— 321. 59. Vezérfonal . . . op. cit. 3—4. 60. Vezérfonal . . . op. cit. 6—7. 61. Vezérfonal . . . op. cit. 5. A dugattyú lenyomásával egyszerre 10 gr szénkéneget lehetett a talajba fecskendezni, ami mennyiséget a dugattyú szárán elhelyezett kis gyűrűkkel lehetett szabályozni, csökkenteni. 1 gyűrű 1 gr szénkéneg csökkenésének felelt meg, m-enként max. 28-30, min. 22 gr szénkéneget kellett bejuttatni a földbe, az egyenletes elosztáshoz m

2-enként átlagban 2-4 lyuk elegendő a lyukankénti 10 gr maximális adaggal. 62. BAROSS—

DRUCKER op. cit. 22. 63. Vezérfonal . . . op. cit. 7. 64. Vezérfonal . . . op. cit. 21. 65. HORVÁTH Géza: Védekezés a filokszéra ellen és az amerikai szőlöfajok. Bp., 1881. 15—16., ROBOZ Zoltán: Az amerikai szőlők s phylloxera elleni védekezés. Bp., 1892. 25., BAROSS—

DRUCKER op. cit. 26. 66. BAROSS—

DRUCKER op. cit. 26. 67. KERN op. cit. 11. 68. Mg. Stat. III. 1897. 43. 69. BAROSS—

DRUCKER op. cit. 352. 70. Magyarországon a Rupestris de Lot alanyfajta, Montikula, Monticola néven terjedt el. BAROSS— DRUCKER op. cit. 35. 71. A Ric/ifer-féle tanulmányút BL. (XXV). 1892. 369., a kővágóörsi és fülöpi alanyfelhasználásra TÓTH op. cit. 478., a mésztartalom meghatározására KOVÁTS op. cit. 287. 72. BL. (XXIV). 1891. 229., Kővágóörsre: OL. К—184. FM. általános iratok 55349/89. 73. Tapolcai telep létesítése KOVÁTS op. cit. 286, Teleki javaslatára BL. (XXVIII). 1894. 588—589. 74. TELEKI Sándor: Szőlészeti Értesítő. Teleki Zsigmond vesszőtelepei és szőlőgazdasága. Villány, 1932. 5. 75. TÓTH op. cit. 478., az egyházi anyatelepre Kővágóörs ev. egyház jegyzőkönyve 1894. X. 20-i ülés. Kővágóörs községi anyatelepére: Bárány András gazdasági jegyzések könyve, 1855—1908. A kővágóörsi ev. egyház irattára. Czuppon Sándor ev. lelkész feljegyzése, és TÓTH op. cit. 478—479. 76. TELEKI op. cit. 2. 77. ENGELBRECHT Károly: Szőlő- és borgazdaság. In: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezeréves kiállítás eredménye. Bp., 1897. 516. 78. História Domus. Szentbékkálla, 7. 79. TÓTH op. cit. 478. 80. KOVÁTS op. cit. 276., 277, Richter Ferenc a Balatonmelléken. BL. (XVII) 1894. 295. A ßicftfer-fele oltóhüvelyek és a Kunde-oltókések iránti keresletnövekedés is az oltáskészítés megnövekedését jelzi. 1895ben ezért hozattak be Magyarországra a ménesi vincellériskolába — mint központi elosztóhelyre — ilyen kis eszközöket. Az oltóhüvely ára 4 frt, az oltókésé 1 frt 20 kr. volt. BL. (XXVIII). 1895. 47—48, 141. vö: MIKLÓS Gyula: Néhány szó hazai szőlészetünk rekonstrukciójáról. I—II—III—IV. Bp. 1893. 81. BL. (XXVIII). 1895. 641., BL. (XXXI). 1898. 152. 82. 1902-ben a kővágóörsi evangélikus lelkész, Czuppon Sándor jelentette a közgyűlésnek, hogy Tuss Antal a tapolcai állami szőlötelep igazgatója 950 db oltványt adományozott. Erre azért is szükség volt, mert 755