A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Csoma Zsigmond: A filoxéra és hatása a Káli-medencében

irodalommal. A szaklapok járatása azt is jelentette, hogy a kiadóhivatalok által kiadott kalendáriumokat, naptárakat is megkaphattak, tudósításokat, kérdéseket küldhettek be, vitát kezdeményezhettek és a lapokban hirdetett szakkönyveket megrendelhették. A szakirodalom áttanulmányozása természetesen a téli hónapok napjaiban történt. Ennek köszönhető, hogy az érdeklődő nagygazdák fiai elsajátíthatták az oltás, iskolázás munkálatait és annak megszervezését. Többen közülük a nagyobb szőlők új bérlőjeként már ezeket az eljárásokat vezették be, vagyis szénkénegezést, oltványtermelést, gyökereztetést, amerikai alanytelep létesítését. A szakirodalom hatására, nem váratlanul, de felkészületlenül érte a Káli-medence lakóit a filoxéravész, de amíg hatásos védekezést nem tudtak országosan bevezetni, addig a Káli-medencében is teljes erejével dúlt a filoxéra. A SZÉNKÉNEGEZÉS A filoxéra gyérítésére a szénkéneget először Franciaországban használták fel. Thénard báró volt az első, aki ajánlotta, de a kezdeti sikertelenség miatt abbahagyták használatát. 1873-ban más adagolással újrakezdték a kísérleteket. A próbát fényes siker koronázta. Kezdetben az évenként kétszeri, később már csak az egyszeri felhasználását tartották jónak és javasolták.

00 Magyarországon a szénkénegezés általánosan nem terjedt el, mert a Dunántúlon (Duna jobb partja) még 1896-ban is csak 1363 ha filoxérafertőzött szőlőt szénkénegeztek.'

01 A szénkéneg (szén-diszulfid) kellemetlen, záptojásszagú illékony és színtelen folyadék, amely folyékony állapotban a víznél, gáz halmazállapotban pedig a levegőnél nehezebb, gyorsan párolgó, rendkívül gyúlékony anyag. A szénkéneges gyérítést végző munkásoknak ezért mindig szigorúan tiltottak a dohányzást, s erre a szakirodalom is nyomatékosan felhívta a figyelmet.

52 A Káli-medencében a szénkénegeshordót is ideiglenes raktározásnál elővigyázatosságból leföldelték, hogy a szőlöföld szélén fel ne melegedjen és szikrát csiholó ütés ne érhesse. A szénkéneg gyúlékonyságát bizonyítja, hogy például Lesencetomaj és Lesenceistvánd között az 1920-as években leégett egy rakomány. Szentbékkállán Németh Béla padlásán volt kis üvegben egy kevés szénkéreg, amelyet kukoricafosztáskor véletlenül feldöntöttek, és az meggyulladva tüzet okozott. A fiatalok játszottak is a szénkéneggel. Kint a köveskáli szőlőben a maradék szénkéneget egy hordóban meggyújtották, amely felrobbanva felszállt. A szénkéneg méreg is volt, amelyet boldogtalan szerelmesek ittak öngyilkossági szándékkal. Több ilyen esetről tudnak még ma is a Káli-medencében. A szénkéneget kezdetben csak a bihardiószegi, tarcali és a ménesi vincellériskoláknál levő állami raktárakból, valamint a borvidékeken felállított bizományi raktárakból lehetett beszerezni. 1889-ben Kővágóörs a Földmívelésügyi Minisztériumtól kért szénkéneget, amit a budai vincellériskola küldött meg, 3 q mennyiségben. 79. ábra. A baranyai zöldoltás 1833-ban. Schams F. 1833. II. 1. tábla után Abb. 19. Das Grünpfropfen in Baranya im Jahre 1833. Nach F. Schams 1833. II. 1. Tafel Szénkéneget az országos zalatnai szénkéneggyár gyártott, de 1898-ban olyan nagyfokú volt az előrendelés, hogy 57 vasúti kocsira való menynyiséget hozatott be Marseille-ből a minisztérium. A tapolcai szénkénegraktárba ebből 20 kocsira való került. Tapolcán ugyanis állami szénkénegraktár volt.

53 A Káli-medencéhez közel, 1899-től Keszthelyen (Balatonedericsen) a Keszthelyvidéki Gazdakör kezelésében, valamint Tapolcán a Balatonvidéki Filokszera Ellen Védekező Egyesületnél lehetett kapni szénkéneget.

54 A kővágóörsi evangélikus egyház 1904 őszén a Földmívelésügyi Minisztériumtól kapott 4 q szénkéneget szőlői fenntartására.

0,1 Szénkéneget emellett a tapolcai Fischer-üzletben is vásárolhattak kisebb mennyiségben. A balatonedericsi szénkénegraktár tégláit 1937-ben Vajay István szentbékkállai kocsmáros és mészáros vásárolta meg 22 000 pengőért, amikor már a szénkénegre nem volt szükség. Kisebb raktárakat máshol is kialakíthattak, így például Kővágóörsön a közbirtokosság szálas erdejénél, Révfülöp felé egy hosszú pincében tartották a szénkéneget. Innen hordónként vásárolták és kint a hegyen tárolták a felhasználó gazdák. Kővágóörsön már 1890 óta szénkénegezték a szőlőket azok az élenjáró gazdák, akik nem hagy743