A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Csoma Zsigmond: A filoxéra és hatása a Káli-medencében

és Kékkút.

29 Az ország szőlőterületének ugyancsak mintegy 42,62 százalékát érte 1897-ben filoxérafertőzés, de ezek a területek a legjobb bortermő vidékek voltak.

30 1891-ben tragikus hangon számolt be a Balatonfüred környéki pusztításokról és azok társadalmi hatásáról Keőd József. ,,A filloxera vastatrix oly vehemens erővel végezte nálunk munkáját, hogy a jövő borévben már aligha tölt nálunk mustot hordóra valaki. Képzelhetni a megdöbbenést, mit ez a körülmény a tisztán bortermelésből élő lakosságnál támaszt. A múlt év folyamán (1890) községünkben négyen dobták el maguktól erőszakosan az életet, öngyilkosokká, ketten fegyver által, ketten pedig kötél által. Három közülük fiatal, erőteljes, munkabíró családapa s ezek pinczéikben vetettek véget életüknek, mely körülmény nagyon is feltűnően jellemzi kétségbeesésük okát. Most még csak a kezdetén vagyunk annak a nyomornak, mely kiszámíthatatlan és elképzelhetlen mérvben sújtja az egész Balaton mellékét. A népesség sűrű, gabonatermő földje pedig olly kevés, és ez a kevés is annyira soványan fizet, hogy ezen a vidéken még kenyér sem terem anynyi, mennyi a lakosság felének elég lenne éven át. Míg ezelőtt csak 2-3 évvel is elragadóan szép Balaton mellékének zalai részén ma már Alsóörstől Kis-örsig kopáran meredeznek a bortermő hegyek . . . Hasonló helyzet alakult ki a Balaton mellékén is, és Sparszam Pál, a Keszthelyi Akadémia nagy hírű tanára szót is emelt a szőlőnapszámosok és szőlőmunkások érdekében. ,,. . . a keszthelyi szőlőközségek lakói legnagyobb részének a vándorbothoz kell nyúlnia, jobb hazát keresendő, Keszthely város és környéke kimondhatatlan kárára. Máris járnak az ügynökök a nép közt biztatván azt, Slavoniába való kivándorlásra".

32 Köveskálon is emlékeztek arra, hogy Szlavóniába költöztek ki többen a 19. század végén,

33 tehát ez a propaganda hatásos volt, elsősorban a munka nélkül maradt napszámosok között. Balatonedericsröl Horvátországba vándoroltak ki.

34 A tönkrement szőlőbirtokosok zöme azokból állt, akik 1-2 kh-nyi szőlejük mellett aratni és szőlőnapszámba is eljártak. Az 10. ábra. , Attila" szénkénegezö, Mindszentkálla Abb. 10. Kohlendisulfid-Apparat „Attila", Mindszentkálla 1890-es évek elején, a 60-80 kr-os napszám biztos megélhetést jelentett ,,. . . valóságos jó módban élhettek, most pedig, mint mondám, száraz kenyerük sincs elgendő" — írták róluk a lapokban.

33 A napszámosok örültek már ekkor Köves11—12. ábra. 1978-ban szénkénegezett „hazai", saját gyökerű szőlőtőkék a mindszentkállai hegyen. Tőke- és sortávolság 70X40 cm Abb. 11 —12. Einheimische eigene Rebstöcke, die mit Kohlendisulfid behandelt worden sind im Jahre 1978. am Weinberg bei Mindszentkálla. Reihen- und Stockweite 70X40 cm 739