A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Csoma Zsigmond: A filoxéra és hatása a Káli-medencében

CSOMA ZSIGMOND A FILOXÉRA ES HATÁSA A KÁLI-MEDENCÉBEN A szőlészeti, borászati szakirodalom Európa borvidékein mindmáig legnagyobb katasztrófának a filoxéra fellépését és végigviharzó pusztítását tartja.

1 1850 és 1900 között a lisztharmattal, peronoszpórával együtt több évszázados hagyományokon nyugvó szőlőtermesztést és borászatot szüntetett meg. Ugyanakkor számtalan új elemmel gazdagította a tradicionális szőlő-, bormunkák sorát. Ezek az új elemek beépültek a hagyományos évi munkakeretbe, majd széjjelfeszítve azt, meghatározóak lettek, máig hatóan, a szőlőtermesztésben és borászatban. Ennek ellenére a vész történetével, szakmai és társadalmi hatásaival nem foglalkozott behatóan — a filoxéra romboló hatása és nagysága mértékében — sem a történettudomány, sem a néprajz.

2 A filoxéra (Viteus vitifolii Fitch) Franciaországban — Amerikából áthurcolva — kezdte hatalmas pusztítását. Az 1860-as évek 2 411 000 haos francia szőlőterületét 1879-re már 1,8 millió ha-ra csökkentette. A bortermelés 58 millió hlröl 25 millió hl-re zuhant vissza. A filoxérát — ezt a szúró-szívó szájszervű, korábban ismeretlen rovart, aminek több nemzedéke is károsította a szőlő gyökerét és levelét — először csak 1867ben ismertette és írta le Planchon a Revue des Deux Mondes folyóirat lapjain. Kártétele már korábban, 1863-ban jelentkezett Pujau-ban, 1867ben Comtat, Crau, Tarascon vidékén és az Alpesek alján fekvő borvidéken. Innen Girond-t (Bordeaux határa), majd 1870-ben már Provence-t, 1876-ban Montpellier vidékét és végül Franciaország déli és keleti szőlőterületeit pusztította ki.' A filoxéra, gócpontok kialakulásával, sugaras irányban terjedt. A szaporítóanyag-vásárlás és -küldés elősegítette rohamos terjedését, és esetleg több helyen, földrajzilag távolabbra eső területeken is egy időben történő fertőzését. 1872-ben már a híres klosterneuburgi kutatótelepet is elérte a filoxéra. Ekkor még Ausztriában sem vették elég komolyan a fertőzést, és nem figyeltek fel a fenyegető veszély nagyságára.

4 Rövidesen azonban Ausztria 126 községében mutatták ki a kártételt, amely fokozatosan a Bécstől keletre és délre fekvő szőlőhegyeken is óriási pusztulást okozott. Hamarosan Alsó-Ausztria virágzó történelmi borvidéke is áldozatul esett a filoxérának.

5 A klosterneuburgi katasztrófa már a magyar szőlészeti szakembereket is figyelmeztette, hogy nem helyi és könnyen megállítható vészről van szó. A riadalomnak az is alapja volt, hogy Klosterneuburg látta el az Osztrák—Magyar Monarchiát szaporítóanyaggal, így azok a birtokosok, akik az utóbbi időben onnan vásároltak és hozattak szőlővesszőket, nyugtalanul várták, hogy szőlőjükben mikor üti fel fejét a filoxéra. A hatékony védekezés hiányában 1874-ben a földmívelésipar- és kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy Ausztriából sima vesszőket, oltványokat nem hozhatnak be, ugyanakkor felkérte a klosterneuburgi szőlészet igazgatóját, hogy Entz Ferenc, Horváth Géza és Margó Tivadar közreműködésével adjon tájékoztatót a filoxéra helyzetéről. À későbbiekben az ő szakvéleményük alapján irtották Magyarországon is szénkéneggel a filoxérát. A magyar szaksajtó először 1870-ben tett említést a filoxéráról a Természettudományi Közlöny lapjain.

6 Az okozott kárképet leírva ugyan megemlítik a franciaországi katasztrofális helyzetet, azonban még nem is sejteti a lap, hogy nálunk Magyarországon is évek múltán hasonló nagyméretű tragédiát okozhatna. Jellemző, hogy ekkor még a tartalmi kiemelésben, a füzet első lapján sem említették meg. Később, 1872-ben ismét foglalkoztak a filoxérával ugyanebben a szaklapban, de a cikkíró az esetleges magyarországi fertőzés veszélyét továbbra sem tartotta valószínűnek.

7 A közelgő filoxéra hírét és az óriási kártételekről szóló beszámolókat lassan az egész ország szőlőbirtokosai és szőlőkben dolgozó napszámosok egyaránt szívszorongva figyelték. A napról napra jövő újabb hírek lázban tartották a szőlősgazdákat. Máday Izidor 1874Î. ábra. A filoxéra — szőlögyökértetű — alakjai. BL. 1880. 83. után Abb. 1. Die Formen der Phylloxera-Trauben-Wurzellaus Nach BL. 1880. 1883. 733