A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

ja . . ."

44 Az árkádos tornác két formája található meg a Káli medencében: az oszlopos tornác, kosáríves árkádsorral, mellvéddel és a pillér nélküli tornác kosáríves árkádsorral, mellvéddel. E tornácoknál az árkádsor anyaga kő, a födém leggyakrabban kő vagy téglaboltozat. Kővágóörsön a romos Tobak- vagy Vicispánházon mindkét árkádos tornácforma megfigyelhető. Az L alakú épület utcai szárnyához oszlopos tornác, kosáríves árkádsorral, mellvéddel, udvari szárnyához pillér nélküli tornác, kosáríves árkádsorral, mellvéddel tartozik.

45 A ház utcai szárnya valószínűleg későbbi hozzáépítés eredménye. Oszlopos tornác, kosáríves árkádsorral, mellvéddel található Balatonhenyén a Balogh-kúrián, amely Balogh Dezső jómódú nemes tulajdona volt (Kossuth u.). Az eredetileg 6 ívből álló árkádsorából az elsőt teljesen, a másodikat félig elfalazták. Csipkeíalának felirati tábláján az 1856-os évszám olvasható. A Balogh-kúria — a Kálimedence egyik legértékesebb népi lakóháza — ma rendkívül leromlott állapotban van, a műemlékjegyzékben nem szerepel, ezért is félő, hogy hamarosan a kővágóörsi Tobak-kúria sorsára jut. Az Ágoston-ház (Kossuth u. 91.) és a Kenessey-ház (Kossuth u. 125.) oszlopos tornácának árkádsorát három ív alkotja. Utóbbi, 1844ben épült ház tornácának elejéből az 1940-es években spájzot rekesztettek el. Ugyancsak három ív alkotja az árkádsort Szentbékkállán a Neuperger-ház oszlopos tornácán (gang). Uradalmi alkalmazott számára épült 1837-ben. A gang födémé téglaboltozat. Az oszlopok közeit később ablakokkal és ajtóval rakták be. Négy ívből áll az árkádsor a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Szentendrén felépülő, Mindszentkálla, Tanács-köz 5. sz. ház oszlopos tornácán. Bontásakor derült ki, hogy a házhoz korábban pilléres, harántból töves tornác tartozott. Ezt valószínűleg a XIX. század második felében elbontották, helyére oszlopos kosáríves, mellvédes tornác épült.

46 Négy kosárív alkotja az árkádsort Kővágóörsön a műemlékjellegű Salamon-ház oszlopos, mellvédes tornácán (Petőfi u. 14.). Balatonhenyén a Körössényi-házhoz kosáríves árkádsorú, pillér nélküli, mellvédes tornác tartozik (Kossuth u.). Árkádsora hat ívből áll. A házat Cseh, református pap építtette. Major Dénes egykori cselédházán a mellvédes tornác árkádsora három ívből áll. Budapesti új tulajdonosa most nyaralóvá alakíttatja át, így a vakolat nélküli házon jól tanulmányozhattam a hosszú, lapos kövekből rakott kosárívek építéstechnikáját. A tornác födémé kőboltozat. Négy ív alkotja az árkádsort Kővágóörsön, a műemlékjellegű Boross-ház mellvédes tornácán (Ady u. 38.). A Gombos-ház hasonló tornácának árkádsora három ívből áll (Vörösmarty u. 10.). Két ívet találunk a Kerkápoly-kúria tornácán, az egyiket durván befalazták. Végül egyetlen kosárívből álló, csak a konyha szélességében futó, rövid lopott tornácot találunk a Barla-házon és Egyed Lajos házán (Ady u. 7.). Az árkádsoros mellvédes tornácú házak külső megjelenésében jelentős változást jelent a XIX. század végétől a teljes árkádsor vagy egyes íveinek befalazása. A tornác elejének vagy végének befalazása, kis szobává, kamrává alakítása az udvari homlokzat teljes hosszában futó oldaltornácot tört tornáccá alakítja. Ha a befalazás előlhátul megtörténik, akkor rövid lopott tornác alakul ki. Végül ezt is ajtóval zárják le, így a tornác előszobává, folyosóvá alakul. Köveskálon Németh Lajos házát négy kosárívből álló pillér nélküli, mellvédes tornáccal építtette Márton Gábor református lelkész. Az árkádsor helyére később három ablak és egy ajtó került. Balatonhenyén a Madár-kúria árkádsoros tornácát 1912ben falazták be. Szentbékkállán Németh Gyula házának tornácát három ív alkotta. A középsőbe ajtót, a két szélsőbe egy-egy keskeny ablakot raktak. Kővágóörsön Szalay Ferenc házánál az árkádsor elfalazásával elöl egy kis szoba, hátul zárt folyosó alakult ki. Kékkúton Görcs Ede házán az egykori pásztorházon egyetlen kosárívből álló mellvédes tornác volt. Az ív alá a két világháború közötti időszakban ajtót raktak, a mellvédet felfalazták, így a tornác helyén zárt előszoba alakult ki. Az árkádos tornác területi elterjedésével kapcsolatban megemlítem, hogy a Káli-medencétől nyugatra a burgenlandi Felső-Örségben ismét nagy számban tűnik fel ez a tornáctípus.

47 E területen a legkorábbi árkádsoros tornácű ház az 1784-ben épült felsőőri református parókia. A felsőőri, alsóőri és őriszigeti magyar kisnemesek árkádsoros tornácú házai a XIX. század eleje és az I. világháború közötti időszakban épültek.

48 A Káli-medencétől keletre a Bakony—Balaton-felvidéken tűi a Mezőföld nyugati szélén Fülén, Enyingen és Lajoskomáromban (Fejér m.) találunk még árkádsoros tornácú hazakat.

49 E községektől keletre a Mezőföldön már elsősorban a klasszicista jellegű gerendás áthidalású vagy pilléres tornácokat találjuk. A klasszicista építészet, a kúriák portikuszainak hatását leginkább a kiugró tornácokon látjuk. Köveskálon, Szentbékkállán és Kővágóörsön találjuk a legtöbb kiugró tornácos házat, de néhány előfordul Balatonhenyén, Monoszlón és Mindszentkállán is. Két oszlopuk, mellvédjük és timpanonjuk leggyakrabban kőből vagy téglából épült, de a kő- vagy téglaoszlopokhoz fűrészelt, faragott deszka mellvéd és timpanon is kapcsolódhat. Gyakori a teljesen fából épült előreugró tornác is. E tornáctípus korára jellemző, hogy Marton Dániel említett tervrajzán még 1904-ben is kétoszlopos, mellvédes, timpanonos előreugró tornácot tervezett a kővágóörsi „Tek. Erny János úr" számára. Balatonhenyén Kiss Kálmán Kossuth u. 56. sz. lakóházán kétpilléres, deszka mellvéddel és timpanonnal ellátott előreugró tornác van. Nagy, kétoszlopos, kő mellvédes, deszkatimpanonos előreugró tornáccal épült a monoszlói Kerkápoly-ház (Hegyi u. 1.). Hasonló Szentbékkállán Molnár Gyula házának előreugró tornáca, de itt a timpanont és a tetőt nem oszlopok, hanem pillérek gyámolítják. Kővágóörsön Bárány Gábornál a kétoszlopos előreugró tornác fűrészelt deszkatimpanonján a tulipánok és rozetták alatt az 1912-es évszám olvasható. Teljesen fából épült 717