A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

első felére datálható nemesi, egyházi vagy uradalmi eredetű szabad kéményes lakóházak. Köveskálon özv. Kövesdi Károlyné eredetileg szabad kéményes konyhájának bal oldali hátsó sarkába 1900 körül építettek széles mászókéményt. A szabad kéményes házat Rédey István uradalmi gazdatiszt építtette. Márton Gábor református prédikátor szabad kéményes házát említettem. Szabad kéményes a köveskáli régi református iskola és tanítólakás is. Ennek szabad kéményéhez elöl a nagy- és a kisszoba, hátul a dongaboltozatos tanterem kályhájának füstlyuka csatlakozott. Balatonhenyén a népi műemlékjellegű Kenessey-ház (Kossuth u. 125.) 1937-ig szabad kéményes volt. Darnay Mózes jómódú nemes építtette 1844-ben, veje Kenessey Károly ugyancsak módos nemesembernek számított. Fia, ifj. Kenessey Károly (1879—1969) 1937-ben deszkával lepadlásoltatta a szabad kéményt tartó boltozatot. A szabad kémény a padláson ma is megvan, amibe a kemence fölé vályogból épített széles mászókémény vezeti a füstöt. Szabad kéményes füstelvezetése ellenére a konyha és a szoba ajtaja a tornácról nyílik, a konyha és a szoba között ma sincs ajtó. A Körösényi-házat (Kossuth u.) is szabad kéménnyel építtette Cseh, református prédikátor. Később Somogyi tiszteletese lett, akitől Mátyás Károly földműves vásárolta meg 1916-ban. A II. világháború előtt Körösényi szikvíztöltő tulajdonába került. Szabad kéménnyel épült fel dr. Salkovits Sándor háza is, amely 1852-ben Madár József jómódú birtokosé lett. A balatonhenyei református paplak szabad kéményét Raksányi Károly tiszteletes bontatta le 1901—1902-ben, helyébe mászókéményt építtetett. Balatonhenyén ez volt az első fujtott konyha. Madár Józsefnek megtetszett ez az újítás, a saját házába 1910 körül ő is mászókéményt építtetett a szabad kémény helyére. Példájukat később mások is követték a községben. A monoszlói református parókia eredetileg szabad kéményes konyhájába Siskey Imre tiszteletes 1918-ban építtetett mászókéményt. Az egyházközség gondnoki számadásaiban gyakran számoltak el a ,,parochialis házak" (paplak és az iskolamester háza) kéményeinek tisztításáért kifizetett pénzt. Például: ,,1846. feb. 24. Kémény seprőnek parochialis házak kéménye tisztításáért fizettem 3 Ft."

23 Adatközlőm, Tóth Lajos (sz. 1898) szerint a községben 1910 körül már a szabad kéményes, bótkarikás konyhák voltak többségben: ,,Bótkarikás konyha több volt 1910 körül, mint füstös konyha. Még jómódúaknái is volt szabad kémény, gazdáknál is. De később lezárták, aláraktak gerendákat, deszkákat, középen feljáróval, ahol a húst felrakták a füstre, és a kéményseprő felment. Zárt kémény, széles mászókémény még kevés volt." Szentbékkállán szabad kéményes házként épült fel a múlt század első felében három szomszédos ház: Németh Gyula, Molnár Gyula és özv. Neuperger Lajosné háza. Utóbbi kettő uradalmi alkalmazottak számára épült. A népi műemlék Istvándy-ház 1918-ig szabad kéményes volt. Ekkor a nagy tűzvészt követő átépítés során mászókéményt kapott, amit a termelőszövetkezet megalakulása után cilinderkémény váltott fel. Építtetője, Istvándy József sok földdel, szőlővel rendelkező gazdaember volt. Kovács Lajos szentbékkállai kőműves szerint a szabad kéményt a konyha belső felét lefedő téglaboltozat tartja, középen 120 X 120 cm-es nyílással, ahonnan a padlástérben gúla alakban szűkülő kémény indul. Mindszentkállán szabad kéményes Cséri Flórián háza (Jókai u. 9.). Kéményén az 1820-as évszám olvasható. Kőből épült csehsüvegboltozat borul a konyha külső és belső felére, utóbbi tartja a szabad kéményt. A legtöbb szabad kéményes házra Kővágóőrsön akadtam. Közülük népi műemlékjellegű a Salamon-ház, szabad kéményét 1914—15-ben zárták le. Két kis boltozatot építettek a kémény alá, amelyeket a konyha közepén egy vasúti sín tart. A bal oldali boltozaton ajtónyílást hagytak, ahol a továbbra is húsfüstölésre használt kéménybe feljártak. A kormot is ezen keresztül tisztították le. Mivel erre a célra a kéményen is van a padláson egy vasajtó, ezért a boltozott födémen levő ajtót 1925—30 körül befalazták. A Barla-ház szabad kéményét 1928-ban, a Duchon-házét 1948-ban zárták le. Szabad kéményes ház volt a Gombos-ház is, amely ma Gabay László budapesti tanár nyaralója (Vörösmarty u. 10.). A Kerkápoly-kúriában, Gellei Erzsébet és Szalay Ferenc házában ma is megvan a szabad kémény. Gellei Erzsébet háza eredetileg kereskedőház volt, bótkamrájában butelláztak is. A szabad kéményes konyha belső felét ajtóval ellátott fallal választották el a konyha külső felétől. A válaszfalon belül a kőboltozaton álló tégla szabad kémény, az alatta elhelyezkedő kemencével, tűzpadkával és katlannal ma is jól tanulmányozható. Ugyanígy zárták el a szabad kéményes konyha belső felét Szalay Ferenc népi műemlékjellegű házánál (Jókai u. 18.), ahol a szabad kémény alatt kemence és katlan található. A ház eredetileg uradalmi ház volt, a grófi parádés kocsis számára épült. Az uradalom csak századunk elején idegenítette el. Kővágóörsön az Ács Dániel-féle házban a tégla szabad kéményt a konyha belső fele fölé boruló kő dongaboltozat hordja. A bolt váll-lapját egyik oldalon, a konyha közepén keményfa mestergerenda tartja. Mind a füstös konyha, mind a szabad kémény esetében századunkban már a teljes füsttelenítésre, a konyha füstmentességére való törekvés figyelhető meg. Ezt mindkét tüzelőrendszer esetében a zárt mászó kémé nyék megépítésével érték el. A változás, a fejlődés irányát a múlt század végétől, századunk elejétől már a mászókémény megjelenése határozta meg. Átmeneti füsttelenítési formák, megoldások mindkét tüzelőrendszernél megfigyelhetők századunk eleje óta. Ilyennek tekinthető a füstös konyhában a takaréktűzhely, kemence, katlan füstjének kályhacsővel történő padlásra vezetése. Szabad kéményes konyha esetében ilyen átmeneti megoldás volt az, amikor a takaréktűzhely, kemence, katlan füstjét kályhacsővel magasan a kéménybe vezették. A szabad kémény lezárásával ugyancsak átmeneti forma alakult ki. Megmaradt a padláson 711