A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

hátsó szobája dongaboltozatú. Szobaként használják a dongaboltozatos helyiséget: özv. Bende Józsefné (Balatonhenye, Kossuth u. 90.), Gellei Erzsébet (Kővágóörs, Ady u. 12.), Gabay László budapesti tanár (Kövágóörs, Vörösmarty u. 10, korábban Gombos Gábor háza). Szentbékkállán Lengyel Mária (Zrínyi u. 5.) házának bótkamrájában a század elején az akkori tulajdonos, Vajai Magdolna lakott, a ház első szobáját bérbe adta. A kő dongaboltozat a kamra egyik sarkában leszakadt, ezért 1968-ban lebontották, és síkmenynyezetűvé alakították. Kamraként használják. Ugyancsak kamraként szolgál a bótkamra Kővágóörsön Bárány Gábornál, Balatonhenyén özv. Székely Gyulánénál (Kossuth u. 125.). Utóbbi helyen az istálló is kő dongaboltozatú. Balatonhenyén a falu végén a Harmat Pál-féle ház (Kossuth u.) hátsó szobája is dongaboltozatú. Ugyancsak dongaboltozat fedi a köveskáli régi református iskola tantermét. Az épület századunk elején a Sebestyén család tulajdonába került. A kamraként használt bótkamrában találjuk a gabonáshombárokat, a gabonatárolásra használt, régi, egyfenekű boroshordókat is. Szentbékkállán Marton Dániel (1858—1946) kőművesmester hagyatékában egy, a századfordulón keletkezett tervrajzára bukkantam. A tervrajz egy kétszobás, szabad kéményes konyhájú házról készült, amelyhez hátul dongaboltozatú kamra tartozik. Tetőszerkezet. A Káli-medencében a régi és domináns tetőszerkezet az ollóágasos tető. Előlhátul kő oromfal (csipkefal), középen, a válaszfalak fölött ajtóval ellátott egész vagy fél csipkefal, de leggyakrabban ollóágasok tartják a szelement. Az ollókat a válaszfalak fölötti ollógerendákba csapolják, amelyek a födémgerendákhoz hasonlóan, a sárgerendán nyugszanak. A sárgerenda a kőfal külső 3/4 részén fut. A felül egymáshoz csapolt íödéllákat a szelemenhez szegelik. Alsó végeiket a sárgerendához egyszerű horgolással kötik, majd szegelik. A sárgerendán túl az eresz (isztergye) 25-40 cm-rel lóg túl. A XIX. század közepe előtt épült házak tetőanyaga — a födémhez hasonlóan — helyi keményfa, leggyakrabban tölgyfa, bükkfa, cserfa. Gyakran látunk hasított, bárdolatlan ollóágasokat, födélfákat, keményfa husángokból készült lécezést. A szelemen viszont minden esetben gondosan megmunkált, vastag fa. Értékét jelzi, hogy tűzvész után a megpörkölődött, kívül megégett szelement újra felhasználták. Balatonhenyén az 1844-ben épült Kenessey-ház (Kossuth u. 125.) nádteteje ,,még a betyárvilág alatt" leégett. Ujranádaztatták, egészen az 1960-as évekig nádas volt, amikor becserepeztették. Még ekkor is ollóágasos tetőszerkezet készült. Az ollóágasokat, födélfákat, a lécezést kicserélték (fenyőfa), de hátul a konyha és a bótkamra fölé visszakerült az 1844-ből való, égett nyárfa szelemen. Hosszú ágasos tetőszerkezettel lakóházon sehol nem találkoztam a Káli-medencében. Ennek előfordulását nem is vártam, mivel Vajkai Aurél már 1940-ben megállapította, hogy a zalai Balaton-parton a hosszú ágasos tetőszerkezet hiányzik. Rövid ágasos tetőszerkezetet eddig egyetlen helyen: özv. Székely Józsefné, Balatonhenye, Kossuth utcai házán láttam. A szelement szükség esetén később a rövid ágasra emlékeztető oszloppal támaszthatták alá. Erre utal Ns. Somodi István és Sas Pál köveskáli borbírák 1807ből ránk maradt számadása: ,,A kotsma háznál 19. ábra. A katlan Németh Lajos eredetileg szabad kéményes konyhájában, Köveskál, Henyei u. 1. Abb. 19. Kessel bei Lajos Németh. Die Küche war original mit freiem Schornstein gebaut. Köveskál, Henyei Str. 1. 20. ábra. Konyhai mászókémény pléhajtója, 1887. Bőczi Károly Köveskál, Fő u. 27. sz. házában Abb. 20. Kletterschornsteintür mit der Jahreszahl 1887, bei Károly Bőczi, Köveskál, Fö Strasse 27. 21. ábra. Kocka alakú kemence özv. Székely Józsefné Balatonhenye Kossuth utcai házában Abb. 21. Würfelförmiger Backofen bei der Wittwe Józsefné Székely, in der Küche; Balatonhenye, Kossuth Strasse 704