A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Gergely Katalin: Köveskál község lakosságának házassági kapcsolatai 1742-től napjainkig

fel a legellentmondásosabb, legizgalmasabb kérdéseket mind az általános, társadalmát érintő kérdésekben, mind a házassági kapcsolatok alakulásával kapcsolatban. Ezért a nagyobb tanulmány első részeként a köveskáli házassági kapcsolatok vizsgálatát végeztük el, s tapasztalatainkat, eredményeinket összegezzük az alábbiakban. Köveskál párválasztási szokásait, házassági kapcsolatainak alakulását kutatva a hagyományos néprajzi gyűjtőmunka során megismerhettük mindazokat az elveket, ideológiákat, szokásokat, a közösség gondolkodásmódját, amelyek a falu társadalmában a párválasztást meghatározták, a házasságkötéseket befolyásolták.

3 Ahhoz azonban, hogy a gyűjtőmunka során kirajzolódott képet, a tudati tényezőket és századunk házassági gyakorlatát és főbb tendenciáit általános érvénynyel meg tudjuk állapítani, a jelenséget történetiségében is meg kell vizsgáljuk. Ezért levéltári kutatásokat végeztünk, amelynek során a köveskáli református és katolikus egyházi anyakönyveket, legfőképpen azok házassági bejegyzéseit tanulmányoztuk.

4 A köveskáli egyházi anyakönyvek 1742-től 1895-ig, az állami anyakönyvezés bevezetéséig teszik lehetővé a házasságkötések vizsgálatát. Az anyakönyv, mint történeti forrás alapján, általános érvényű megállapításokat csak bizonyos megszorításokkal tehetünk, hiszen információértéke változó az egyes időszakokban. Az anyakönyv adatainak használhatósága mindig függ az anyakönyvet vezető lelkésztől és a hivatalos előírásoktól. A korai időkben az anyakönyvek nyelve latin, együtt jegyezték fel a születési, halálozási és házasodási adatokat. A szöveges forma után a rubrikás vezetés vált általánossá, így áttekinthetőbbek lettek az adatok. Általában a házasfelek nevén, korán és lakhelyén túl információt kapunk származási helyükről, családi állapotukról, társadalmi hovatartozásukról, foglalkozásukról, természetesen vallásukról, továbbá szüleik és a tanúk nevéről és lakhelyéről. Ezeket az adatokat azonban nem minden időszakban tudjuk folyamatosan nyomon követni, s nemritkán csak az egyik házasfélről vannak adataink. Minthogy Köveskál filiális község volt és ma is az, a katolikus házasságkötések adatait a szomszédos szentbékállai anyakönyv tartalmazza. A református házasságkötések adatait viszont a köveskáli református egyház anyakönyveiben találhatjuk. Ez azért lényeges számunkra, mert a törzsökös kisnemesek, kevés kivételtől eltekintve, református vallásúak, így a legrégibb családok házasodási szokásait, párválasztási gyakorlatát, a házassági kapcsolatok alakulását és változását a református egyház anyakönyveiben jól nyomon követhetjük. Magáról a köveskáli református egyházról a legkorábbi írott adatok 1638-ból maradtak ránk, s működő egyházra enged következtetni az 1640-es évi köveskúti zsinat feljegyzése, amelyben a köveskáli lelkészt mint a zsinatról távol levőt jegyezték fel.

6 Az 1681. évi soproni országgyűlés törvénycikkben határozta meg azokat a helyeket, ahol a protestánsok nyilvánosan gyakorolhatták vallásukat. Valószínűleg a szabad vallásgyakorlás érdekében született Köveskálon az a latin és magyar nyelvű tanúvallomásokból álló gyűjtemény 1681-ben, amelyben bizonyítják, hogy 1681 előtt Köveskál községben a templomokat, iskolákat és parochiális házakat kálvinisták birták.

7 Tehát feltehetőleg folyamatosan működött református egyház Köveskálon, ha nem is minden akadályoztatás nélkül. A ma is meglévő református templomát Mária-Terézia engedelmével 1769-ben építették.

8 A református egyház különféle zsinatain részletesen foglalkozott a házasság szabályozásával, így pl. az 1612-es évi köveskúti zsinat kánonokban foglalta össze és határozta meg a házasságkötés lehetséges napjait, a házasulandók korát (14 éven aluli személyek nem köthettek házasságot), a házasságszerzők tevékenységét és nemét (férfiak legyenek és ne asszonyok!). Ugyanez a zsinat elrendelte az anyakönyvek vezetését mind a keresztelésről, mind a házasságkötésről.

9 Az 1634-es kiskomáromi zsinat részletesen előírta a házasságkötés feltételeit, és tiltotta a más vallásúval kötendő házasságot.

10 Mindezeket az egyházi előírásokat azért tartottuk fontosnak megemlíteni, hogy érzékeltessük a házasságok létrejöttének egyik legerőteljesebb meghatározóját, a vallást. Köveskál házassági kapcsolatainak vizsgálatához szükségünk van a község fontosabb adataira, elsősorban a lélekszámra. Áttekintve a közismert történeti-demográfiai munkákat," Köveskál mint magyarok által lakott, kuriális község szerepel (1715, 1720—21). 1828-ban oppidumként írják össze és Fényes Elek is magyar mezővárosnak említi. Lélekszámát tekintve az első magyar népszámláláskor (1784—87) az össznépesség 823 fő, 1851-ben 1142 fő, 1890-ben 1098 fő, 1930-ban 946 fő, 1941-ben pedig 915 lakos él Köveskálon — ekkor a község még Zala megyéhez tartozik, de 10 évvel később a népszámláláskor már Veszprém megyéhez. Lakóinak száma 1949-ben 800 fő, 1960-ban 757 fő, 1980-ban 483 fő. Tehát az elmúlt száz év alatt (1880—1980) a lakosság pontosan a felére csökkent, s a népesség elvándorlása különösen az utóbbi két évtizedben rohamosan felgyorsult. Munkavállalási lehetőség a faluban vagy a környező községekben nagyon csekély, így a fiatalok lakóhelyüktől távol kénytelenek munkát vállalni, s pár évi ingázás után el is költöznek a faluból. Köveskál és a Káli-medence többi falujának lakossága is egyre fogy, s az állandó lakosság is elöregedett. A népesség ilyen nagyarányú csökkenéséhez hozzájárult a falvak infrastrukturális, kommunális és kulturális ellátottságának alacsony színvonala, bizonyos intézmények teljes hiánya. A falvak nem tudnak vonzó életteret biztosítani lakóik számára, így egyre erőteljesebben érvényefül Tapolca, Veszprém, Füred és nem utolsósorban a közeli Révfülöp elszívó hatása. Tovább elemezve Köveskál statisztikai-demográfiai adatait, fontosnak tartjuk a vallási felekezetek közötti megoszlást elemezni, hiszen a törzsökös lakosság református vallású volt. Ha végignézzük az első vallási megoszlást tartalmazó összeírástól: 1828-tól az utolsóig, 1941-ig, meg630