A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Veress D. Csaba: A Kál-völlgy története (I. rész)
romosnak volt itt: 2 adófizető, 1 szegény- és 2 puszta telke; a veszprémi püspök egyházi nemeseinek volt itt: 3 adófizető, 2 szegénytelke. Mindszentkál (Mynthzenthkal): a veszprémi püspöknek volt itt: 7 adófizető, 8 szegény-, 5 puszta és 1 szolgatelke; a plébánosnak volt: 1 adófizető telke. Szentbenedekkál (Zent Benedekkai): a veszprémi püspqk egyházi nemeseinek volt: 25 adófizető telke; Osla Miklósnak volt: 1 adófizető, 2 szegény- és 1 szolgatelke. Kerekikál (Kereky): a veszprémi püspök egyházi nemeseinek volt: 6 adófizető és 1 szegénytelke. Kővágóörs (Kewwagoers): Vázsonyi Horváth Jeromosnak volt: 1 adófizető telke; Gyulafy Antalnak volt: 1 adófizető telke. Kisfalud (Kysfalwd): a veszprémi káptalannak volt: 2 adófizető, 8 szegény-, 1 szolga- és 3 puszta telke. Henye és Monoszló faluk együtt voltak összeírva (Henyemonoszlo): Gyulafy Istvánnak volt itt: 4 és fél adófizető, 5 szegény- és 3 pusztatelke; Choron Andrásnak volt: 2 adófizető, 1 szegénytelke; Vázsonyi Horváth Jeromosnak volt: 1 adófizető, 2 szegény- és 2 pusztatelke; Csekő István özvegyének volt: 1 pusztatelke; Bíró Pálnak volt: 2 szegénytelke; a plébánosnak volt 1 szegénytelke. 94 Az 1536. évi rovásadó-összeírás (dicális conscriptio) adatai szerint: Mindszeníkál (Myndzenthkala): a veszprémi püspöknek volt: 4 adófizető, 10 szegény- és 3 pusztatelke; a plébánosnak volt: 1 adózó telke; a veszprémi prépostnak volt: 1 szegénytelke. Szentbenedekkál (Zenthbenedek Kallya): a veszprémi prépostnak volt: 1 adófizető telke; Osla Miklósnak volt: 1 szegénytelke; Vázsonyi Horváth Jánosnak volt: 1 adózó telke. Kisfalud (Kysfalwd): a veszprémi káptalannak volt: 2 és fél adófizető, 3 szegény- és 1 felégetett telke. Henye (Henye): Vázsonyi Horváth Jeromosnak volt: 1 adófizető telke; a bakonybéli apátságnak volt: 2 adófizető és 2 szegénytelke. Kővágóörs (Kywago Ewrs): Vázsonyi Horváth Jeromosnak volt: 1 adófizető telke; a többi lakos — mert nemesek voltak — nem fizetett. Köveskál (Keweskal): a veszprémi püspök egyházi nemeseinek volt: 3 adófizető és 2 szegénytelke. 95 Az utolsó — erre a vidékre nézve — viszonylagos békeév, az 1542. esztendő rovásadó-összeírása az alábbi adatokat tartalmazza. Kizárólagosan földesúri falvak voltak: Szentbenedekkál (Zenth Benedekkallya): Devecseri Chóron Andrásnak volt itt: 4 adófizető, 12 szegény- és 7 puszta telke; Nemes Antalnak volt: 1 adófizető telke. Kisfalud (Kysfalwd): a veszprémi káptalannak volt itt: 2 adófizető és 7 szegénytelke. Kerekikál (Kereky): a veszprémi püspök egyházi nemeseinek volt itt: 2 adózó és 4 szegénytelke. Mindszent kál: a veszprémi püspöknek volt itt: 2 adózó és 12 szegénytelke; a kapornaki apátságnak volt itt: 1 adózó telke. Henye — vegyes birtoklású falu volt: Gyulaffy János birtokolt itt: 2 adózó telket; Gyulaffy Lászlónak volt itt: 3 adózó telke; a bakonybéli apátságnak volt itt: 2 adózó telke; ugyanakkor az alábbi egytelkes nemesek a következő rovásadót, dicát (állami adót) fizették: (az összevont hadiadó és kapuadó együttes megnevezése) Gellért Mátyás (1 forint 25 dénárt), Mód Demeter (1 forint), Henyei Pál (1 forint 50 dénár), Bodor Ágnes (1 forint 25 dénár), Lacza János (50 dénár), Kenyeres András (1 forint), Haticzka Mátyás (50 dénár); Kenyeres Mátyás (50 dénár), Kenyeres Benedek (20 dénár), Haticzka Mihály (50 dénár). Köveskál faluban a következő egytelkes nemesek fizették a dikát (1 forint=100 dénár) az alábbi összeg szerint: Győrfi György (1 forint), Kincsesi András (1 forint), Kincsesi Miklós (80 dénár), Bodor Mátyás (1 forint), Bodor Sebestyén (1 forint), Máté Péter (1 forint), Dezső Tamás (1 forint), Bíró Illés özvegye (1 forint), Káli Gergely (50 dénár), Gulácsy Gergely (50 dénár), Sintér Mátyás (20 dénár), Kövesi Bálint (10 dénár). Sóstókál faluban a következő egytelkes nemesek fizettek rovásadót: Kemény Tamás (2 forint), Csatári Tamás (1 forint), Csatári Bálint (1 forint). Boldogasszonyöi s (Boldogasson Ewrs) — vagy Kővágóörs — faluban a következő egytelkes nemesek fizettek rovásadót: Kántor Benedek (2 forint), Kántor János (1 forint), Kincses Bálint (1 forint), Győrfy Antal (1 forint); Győrfi Tamás (90 dénár), Máté Pál (50 dénár), Morocz Baltazár (50 dénár), Kúti Ambrus (50 dénár), Erdő Péter (50 dénár); Kása Ferenc (40 dénár); Finta Lukács (40 dénár), Kovács Péter (40 dénár); Mórocz Benedek (25 dénár), Kúti Balázs (20 dénár), Kis Mihály (20 dénár); Finta Miklós (10 dénár); a felsorolt egytelkes nemeseken kívül volt a faluban Boldai Tamásnak egy fél adófizető jobbágy telke. Kisörs (Kys Ewrs) faluban az alábbi egytelkes nemesek fizettek rovásadót: Szász Mihály (2 forint), Kis Péter (25 dénár). 96 Az 1543. év már a törökök hatalmas erejű támadásának jegyében telt el: június—július hónapokban a török hadsereg véglegesen megszállta a Dunántúl keleti — a Balatontól keletre és délkeletre eső — területeit. A török csapatok elfoglalták és megszállták Esztergomot, Tatát, Székesfehérvárt, Pécset, és még számos Fejér, Tolna és Somogy vármegyei erősséget. A Balaton délkeleti partvidéke már a török birodalomhoz tartozott. A háborús év ellenére — 1543-ban — a királyi adószedők újra felmérték az adófizetésre kötelezett falvakat. A felmérés azonban ebben az évben csak a földesúri hatalom alatt álló falvakat érintette, az egytelkes falvakat nem. Az elnéptelenedés szembeszökő: talán török portyázok pusztításai vagy egyáltalán a török hatalom közelsége miatt. A dikális összeírok csak az alábbi falvakat keresték fel: Köveskál: a veszprémi püspökség egyházi nemesei együttesen 1 forint 50 dénárt fizettek. Szentbenedekkál (Zenth Benedek Kalla): Devecseri Chóron András birtokolt a faluban: 1 adófizető telket (de ezek sem fizették meg az adót). Kővágóörs (Kewagoers): a bakonybéli apátság 616