A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Koncz Pál: Pápa, Igal és Sóly papírmalmai a XVIII–XIX. században

1. ábra. J. Mainczek térképének (1732 к.) részletmásolata Abb. 1. Teilkopie der Landkarte von J. Mainczek (um 1732) mely a múlt század első harmadában évenként mintegy 1000-1200 mázsa mennyiségben egy deutsch-kreutzi nagybani felvásárlón keresztül az Ebergassing melletti ,,Frantzenstahli Papiros Fabriká"-ba kerül.

9 Név szerint megismerhettük a rothesdorfi felvásárlót, Eidlicz zsidó nagykereskedőt.

10 Veszprémben Monevil Grant, Gothard Theodor és Breysach Henrik kereskedők foglalkoztak papírkészítéshez gyűjtött ronggyal 1826 körül." A pápai főjegyzői jelentés megemlíti, hogy a pápai készlet Veszprém, Fejér, Somogy, Tolna, Baranya és Zala vármegyékből gyűjtetett.

12 A rongy árának ingadozása összefügg a pillanatnyi kereslettel—kínálattal, az inflációval, a fuvarárakkal. 1821-ben Sólyban 2 forint 30 krajcárra, 1823-ban 4 forintra taksálták a közönséges (átlagos) rongy mázsáját.

13 1828-ban a ,,fein" rongy mázsájáért Eidlitz 8 f 11 krajcárt, az „alább valóért" 3 f 30 krajcárt fizetett. Bogdán közlése szerint a XIX. század elején a rongy átlagára 3 f 30 krajcár volt.

14 A településtörténeti szempontból kevéssé számottevő, elsősorban technikatörténeti jelentőségű papírmalmok telepítésének helyét a tulajdonos uradalmakon belüli természeti adottságok határozták meg. A papírmalom készítményeivel egy viszonylag szűk réteg speciális szükségleteit, az írásbeliséget szolgálván, sajátos, ritka szakértelmet kívánó munkafolyamatai miatt is a telepítési hely népe számára zárt világ maradt, mindennapi kapcsolatok nélkül. A papírkészítők nem alkottak céhet — csak korábban ún. társpoharas anyafiságban szerveződtek, közéleti szereplésükre nincs példa. Hely- és ipartörténeti jelentőségük miatt azonban feltétlenül megérdemlik a figyelmet megyénk papírmalmai is. A PÁPAI PAPÍRMALOM. Pápa első papírmalma az ún. Tízes (Tüzes) Malom épületében működött a 18. században, melynek egyik bizonyítéka egy Mainczek-féle térkép,

15 ami a tematikailag hozzá kapcsolódó iratok tanúsága szerint valószínűleg 1732-ben készült.

16 E térképen a Tizes Malom helyén a Mola Papiracea felirat olvasható (1. ábra). A pápai várat és környezetét ábrázoló, 1604-ben

17 és 1686-ban

18 készült metszeteken a Tizes Malom még egyetlen emeletes épület öt látható vízikerékkel az ún. Tizes (Tüzes) Kapu romja mellett, a későbbi győri országútra vivő hídnál, a halastóból kilépő Tapolca balpartján (2—4. ábra). Egy 1700 körül készített illusztráción

19 már két különálló épületet láthatunk. Ezek az ábrázolások természetesen többnyire elmondás alapján készült, sok képi sztereotípiát alkalmazó munkák, melyeket fenntartással kell kezelnünk. A pápai vár 1639-ben készült inventáriumában

20 a következő szerepel: „Vagyon it az Tizes kapu elit egy Malom ház. a melyben nyoltz búza örlö kerek vagyon . . . ugyan azon malom ház mellett vagyon egy deszka metsző füresz . . . iten vagyon egy kala törő ép, az ki mindennap forogh . . . Vagyon egy szőr kallois födél nekül." Az 1694-es összeírásban is tízkerekűnek írták, ebből kettő ,,kalló törő"

21 — tehát kalapácsos zúzómű, akár a későbbi papírmalom rongyzúzó műve. A papírmalom feltehetően 1729-ben indult be, amikor az első árendás papírkészítő három évre adómentességet kapott.

2 Későbbi forrásból

23 következtetve a malommű két vízi kerékkel kezdett működni. Az alapítás sikerét látszik bizonyítani egy 1733-ban nyomtatott könyv rövid utalása,

24 mely szerint a pápai malom ,,jó, szép és sok papirost gyárt, még postai papirost is". A mester Andreas Klauss (Clauss) németajkú számos iparostársával együtt a korabeli Pápán, ahol egy 1733-ban járt szemtanú szerint a felszaporodott számú németségnek külön tanítója is volt.

25 Bél Mátyás 1723 és 1742 között megjelent Notifia Hungáriáé novae hist.geogr. с művéhez készült, kéziratban maradt feljegyzéséből tudjuk,

26 hogy (a Tapolca) ,,kettős csatornával és zsilippel a Vár alatt lévő malmokra — az egyik a papírmalom, a másik lisztes malomra — annyi vizet bocsájt, hogy mind a kettőt a polgároknak közhasznúvá .. . teszi, de az előbbi inkább a földesúr számára hoz hasznot". Sajnos igen kevés és töredé568