A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

V. Fodor Zsuzsa: Zirc iparosai a 18. század végi és a 19. század eleji iratokban

bevonandók: ft. x. Az elöljáróknak kétszeri árverésen napibérük: A' jegyzőé kétszeri árverésen A' kisbíróé kétszeri árverésen Hákli Teréz szolgálónak el maradott bére Hafner Mihály kereskedőnél adósság Veibl Kristóf N Vargánál adósság Özv. Nagy Ádámnénál adósság Mellyeket levonván az árverési öszvegból, melly tészen Marad készpénz Ide hozván a' szerszámok becsű szerinti árát, melly tészen Összessen a kiadások 4. 2. 1. 30. 16. 24. 45. 18, 8. 12 128. 43 206. 7. 408. 58. 202. 51. 431. 6. Lessz az árvák egész tőkéje 633. 57. Kelt Zirczen Februar hó 12ел 1845. Előttem: Bertóty László város jegyzője előtt Johan Vittman bíró Lambert Márton Reithofer Mátyás esküttek. JEGYZETEK 1. Br. Hédervári János — akit világi papként neveztek ki zirci apátnak — 1659. október 20-án átadta a zirci apátságot a lilienfeldi apátnak. HORVÁTH KONSTANTIN: Zirc története. Veszp­rém, 1930. 84. la. Uo. 131. 2. A szerződés 1718. május 2-án kelt. A zirci cisztercita rend levéltára. Archivum Vetus С 126. VemL. 3. Lásd a Veszprém megye céheiről 1813. április 6-án felvett kimutatást. BM adattár. Ltsz. 70.1166.2. A reformokra vonatkozó intézkedésekről — melyek bizonyosan a zirci céheket is érintették — lásd még DÖKA KLÁRA: A Középkelet-Európai kézműves­ipar késői, XVIII— XIX. századi céhes szervezetei és az ipari fejlődés átmenete a manufaktúrába, illet­ve a tőkés vállalkozásokba című cikkét. VEAB Érte­sítője II. Veszprém, 1979. 5. SZADECZKY LAJOS: Iparfejlődés és a czéhek tör­ténete Magyarországon. Budapest, 1913. I. 159. 6. Példaként említjük a zirci magyar vargacéhet, amely a veszprémi magyar vargacéh cikkelyeinek másola­tát használta. BM adattár. Ltsz. 70.1169.1. 7. Céhiratok. Püspöki Levéltár, Veszprém. 8. Uo. 9. Uo. 10. Uo. 11. Uo. 12. Uo. 13. Uo. 14. Lásd az 1813. évi kimutatásban. 15. Céhkataszter, II. Budapest, 1976. 216. 16. A megye céhes központjairól összefoglaló BAR­TÓCZ JÓZSEF: A kézművesipari struktúra kialaku­lása Veszprém megyében a XVI— XIX. században című tanulmányában. VMMK. 15/1980. 17. Archivum Vetus С 995 VemL. 18. Archivum Vetus С 1394 VemL. 19. Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Budapest, 1970. 357. 20. Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Budapest, 1960. 246. 21. Uo. 11. 22. A kontárok jelenlétéről számos irat tanúskodik, amelyekben a céhek a nemkívánatos verseny miatt támadták ezeket az iparosokat. Jellemző erre a veszprémi csutoráscéh 1789-ben kelt panaszlevele, amelyben a bakonybéli (a zirci körzethez tartozó) himpelléreket támadva a következőket írják: ,,Te­kintetes Ür Vice Ispán Uram! Alázatossággal Instá­lunk mi Veszprémi Bötsületes Csutorás Czéh az eránt, mivel hogy ezen Veszprém Vármegyében lé­vő, Bakon-béri Hellységben lakván oly Himpelér mesterek az Kik az mesterségeket hibássan fojtatják Czéh nélkül, és így mint az Uraságokk mind az Sze­génségnek nem haszon, mert ha fogadott munkát fognak ő tőlük kérni elégtelenek azt meg csinálni és mi Betsületes Csutorás Czéh instálunk, hogy eők Czéh nélkül vagy társaság nélkül ne dolgozhassa­nak ..." ,, . . . ezek a kik úgy majmozzák az mester­ségünket annyira el szedik elölünk a hol csak volna jó fa, hogy mi eő mijáttuk nem követhetjük igaz ta­nult mesterségünket..." Céhiratok. BM adattár. Ltsz. 70.1032.1. 23. Céhkataszter, II. 215—216. 24. HORVÁTH KONSTANTIN i. m. 232. 25. Conscriptio regnicolaris Oppidi Zircz 1828. MOL N 26. 26. LUDOVICO NAGY: Notitiae politico-geographico statisticae Hungáriáé. Budae, 1828. 430. 27. A Zirci Apátság gazdasági levéltára. XI. 601. IV. 904. 565

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom