A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Uzsoki András: A balatonfüredi református templom építéstörténete és ülésrendje

templomépítő szülők, nagyszülők leszármazottja. A köveskáli ülésrendhez hasonlóan itt is kimutatható, hogy a padcsoportok első padjai rangosabb helynek számítottak. Nem beszéltünk még a személyre nem kijelölt helyekről. Az ülésrend erről a következőképpen rendelkezik. ,,A mesteremberek széke mögött a' mesterlegények széke". ,,Mindenik karban a két első szék a gazdaemberek iiaié — azok után valók a szolgálóké". A templomban három ,,kar", vagyis karzat van. Az északi karzaton van az orgona és rendkívül rusztikus, ácsolt ülőhelyek. A déli karzat a toronyban van, pontosan a főbejárat felett, hasonlóan igénytelen ülőhelyekkel. A nyugati karzat a legkisebb, ez a nyugati oldalbejárat felett található, ez valamivel mívesebb az előbbieknél. A rend szerint tehát a gazdalegények és a szolgalegények itt foglalhattak helyet, s mivel nem voltak név szerint megemlítve, névjelüket belevésték a pad deszkájába. A leányok elhelyezkedéséről így intézkedtek: „A leányok három első széke à gazdaemberek' leányaié — az azok után valók a szolgálóké." Ez az ülésrend a századforduló után már kezdett elavulni, az első világháború után pedig már csak a szokásjog tartotta fenn, és régi nagy családok óvták jogaikat. Az 1864-ben érvénybe léptetett ülésrendet az 1. ábrán a jelenlegi padsoroknak megfelelően lényegében azonosíthatjuk. Az 1940-es évek elején a magyar református templomokban — Szendrey Zs. és Szendrey A. szerint — a szószéktől balra ülnek a férfiak, jobbra az asszonyok és a leányok, az orgonakarzaton a legények, a szemben lévőn pedig a fiúk.

47 1942-ben Ravasz László még azt írja, hogy „a templomban állandó rend érvényesül". ,,Előbb jönnek az öregek, azután a fiatalok. Előbb a férfiak, azután az asszonyok. A gyermekek, mindazok, akikre vigyázni kell s akiket szem előtt kell tartani, ... ne legyenek távoleső eldugott csoportban magukra hagyva."

48 1948-ban Szentpéteri Kun Béla így rögzíti a református templom külső rendjének leírásánál az ülésrendet: „Helyes, ha a presbitérium kijelöli a templomi ülőhelyeket a férfiak és a nők, az idősebbek és a fiatalok számára. Sok helyen külön padot tartanak fenn az elöljárók számára. Még az sem baj, ha az egyháztagok egyes csoportjai foglalkozási ágak vagy családok szerint együvé ülnek megszokott helyükre." „Régen e kérdés körül gyakran előfordult templomi székpereknek a ma élő egyházi szabályok értelmében a bíróságok előtt nem lehet helye."

49 A TEMPLOM LEÍRÁSA Téglalap alaprajzú, majdnem É—D tájolású, órapárkányos homlokzati toronnyal ellátott, copf hagyományokat őrző klasszicista templom.

50 Déli főhomlokzatán van a templomtestbe épített torony, mely fokozza a homlokzat monumentalitását (2. ábra). Főbejárata kőkeretes, félköríves záródásának záró kődíszén rozetta (a keszthelyi Kugler kőfaragó munkája) (3. ábra). Közvetlenül felette szegmensíves párkány copf, füzérdíszes 3. ábra. A templom déli főbejárata Abb. 3. Südliche Haupteingangstür der Kirche stukkóval. A kétszárnyas táblázatos tölgyfa ajtójának négyzetes mezőit középen rozetták díszítik tárcsadíszes záróléccel, eredeti, kovácsoltvas kilinccsel. Homlokzatának nagy felületét négy lizéna három mezőre osztja, a középső mezőben félköríves ablak, felette vakolatba mélyített 1829 évszámmal, mely a templom építésének a befejezésére utal. Az épület koronázópárkányát a főhomlokzaton 3X3 tárcsás konzol támasztja alá, felette tagolt attika, s ezen ül az íves hajlású, volutában végződő, két szélén copf kővázával díszített oromfal. Középen rizalitszerüen kiülő, szélein rozettás pilaszterekkel határolt toronytest, melyet háromszögű oromzattal díszített ablak tör át (2. ábra). A torony a tetőgerinc magasságától felfelé egyedül emelkedik fel, szépen tagolt építészeti elemekkel díszítve. A sarkokon 2-2 pilaszter, kőből faragott copf ion volutafejezettel. (Kugler kőfaragó munkája.) A pilaszterek között félköríves, zsalugáteres toronyablakok vannak. A toronynak órapárkánnyá kialakított koronázópárkánya mind a négy oldalon óraszámlappal. Vörösréz lemezzel fedett, íves és hasábos tagolású sisak zárja le a tornyot; legfelül füzérdíszes, ún. gomb, rajta buzogány alakú csillag. A rézsisakot 479