A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

K. Palágyi Sylvia: A balácai kutatások története (1904–1976)

Bár a balácai római telep tudományos értéke nem volt egészen ismeretlen Veszprém város számára sem, Laczkó Dezső és Rhé Gyula mindent megtett annak érdekében, hogy a leletek fontosságát, megfelelő elhelyezésének szükségességét állandóan tudatosítsa és ébren tartsa. 1928-ban a polgármester megkeresésére összeállított utcanévjegyaékben például a Villasor helyett a ,,BaA Veszprémvármegyei Múzeum 1935-ös vegyes jövedelmeinek kimutatásában a Római pavilonalap 2884,50 pengővel szerepelt.

165 A pavilonalap első, 1555,99 P-s felhasználásra kiadott alispáni hozzájárulás, úgy érezzük, végképp megpecsételte a római pavilon sorsát.

1 Csomay Kálmán második római pavilonterve sem valósulhatott meg,

167 s a maradék pénzt ,,elláczai út" elnevezést javasolták, s rendszeresen mosta" az újabb világháború. közölték az Évi jelentések Számadási kivonataiban a ,,Római pavillon-alap" elszámolását, az adományok külön feltüntetésével. ,A per sel y pénzeken kívül a múzeum a magánfeleknek végzett numizmatikai, történeti, hydrológiai, geológiai szakvéleményekért befolyt pénzeket is a pavilonalaphoz csatolta.

159 A Római pavilonalap évi állása: 1928. június 30-án: 1544 P 12 f 1927. július 1-én: ebből Laczkó D. adománya: 1000 1929. július 1-én: 1930. július 1-én: 1931. július 1-én: 1932-ben: P — 1024 P 40 f rl60 1808 P 28 f

161 2017 P — f

162 2196 P 43 f

16:i 2329 P 62 f

164 A nyomtatott Évi jelentések megszűnésével a rendszeres beszámolók is elmaradtak. S hogy a balácai ásatások, az alkalmankénti kiszállásoktól eltekintve

168 miért maradtak abba, nehéz pontosan behatárolni. Lehet, hogy a gazdasági válság volt az oka, amely a, múzeum jövedelmeinek csökkenését is kiváltotta, és ezért néhány ásatás, például „Balácának kimeríthetetlen római anyaga", is elmaradt,

169 vagy az a körülmény, hogy az anyagi erők összpontosításával megépülhessen a múzeum római szárnya, amelyben méltó elhelyezést nyerhetnének a mozaikokon kívül a falfestmények is. A balácai ásatások I. szakasza tehát 1926-tal lezárult. Pozitívuma mindaz, amit eddig Balácából és Balácáról ismerünk. Hiányossága az, amit a XX. század első felének ásatóitól nem is várhatunk. Hiányoznak pl. a pontos rétegtani megfigyelések és a réteghez kapcsolódó leletszétválasztások. 24. ábra.Az 1964-ben megnyílt kiállítás részlete a megnyitáskor (VEM A 70/80) Abb. 24. Ein Teil der im Jahre 1964. geöffneten Ausstellung vor der Öffnung (VBM A 70/80) 46